1900 - Párizs

További Történelem cikkek

A második ötkarikás játékok helyszínének kiválasztása igazolta a tételt: minden szentnek maga felé hajlik a keze. Ez alól Coubertin báró sem volt kivétel. Bár az első újkori olimpiász még az őshazában, görög földön került megrendezésre, a másodikat a báró szülőhazája, Franciaország, egészen pontosan Párizs kapta. A döntés hatalmas vihart kavart, hiszen a görögök azt akarták, hogy a játékokat csak Hellászban rendezzenek. Később meg is próbálkoztak egy ellenolimpiával: 1906-ban ismét Athén adott otthont egy versenynek, melyet azonban a NOB nem ismert el soha.

A magyar érmesek

Aranyérem: (1)

atlétika - Bauer Rudolf, diszkoszvetés

Ezüstérem: (2)

úszás- Halmay Zoltán, 200 és 400 méter gyors

Bronzérem: (1)

úszás - Halmay Zoltán, 100 méter gyors, atlétika - Gönczy Lajos, magasugrás

A franciák mindent megtettek, hogy megfeleljenek az elvárásoknak - kevés sikerrel. Bár a műsort a világkiállítás keretein belül szervezték a minél nagyobb látogatottság miatt, a versenyhelyszínekről csak nehezen, néhány utcai plakátról lehetett felvilágosítást kapni. A kaotikus állapotok nemcsak a nézőket., hanem a versenyzőket is összezavarták: a maratoni futás indulói közül többen eltévedtek. Az amerikai Arthur Newton például végig abban a hitben futott, hogy az élen áll, a célban győztesként ünnepelte magát, aztán kiderült, hogy nem az. A svéd Ernst Faustot egy közlekedési rendőr küldte rossz irányba - szegény poszt annyira szívére vette hibáját, hogy öngyilkos lett.

Az atlétikai versenyeknél maradva: a játékok legnagyobb egyéniségének az amerikai Alvin Kraenzlein bizonyult, aki távolugrásban, valamint három gátfutószámban (60, 110, 200 m) bizonyult a legjobbnak, így négy arannyal térhetett haza. Párizsban kezdődött a sportág egyik legnagyobb alakjának, Ray Ewrynek hosszú éveken át tartó diadalmenete is. A helyből ugrások verhetetlen királya maga volt a csoda. Gyermekbénulásából felépülve (már ez sem semmi), orvosi tanácsra, izomerősítés gyanánt kezdett ugrálni. Szerencséjére Párizsban három szám is kedvezett gyakorlatainak: diadalmaskodott helyből magas-, helyből távol- és helyből hármasugrásban.

A magyar csapat kevesebb sikerrel vette a második akadályt az olimpiák történetében, a francia fővárosból csak Bauer Rudolf térhetett haza bajnokként, megszerezve a magyar atlétika első aranyát diszkoszvetésben. Bauer nem lehetett felhőtlenül boldog az ünnepi emelvényen, hisz a rendezők - a Monarchia az Monarchia alapon - az osztrák himnuszt játszották el tiszteletére. Nem sok választotta el Halmai Zoltánt sem a bravúrtól: St. Louis majdani bajnoka két ezüsttel tette le névjegyét az úszóversenyek alatt.

Az ötkarikás játékok egyébként rengeteg furcsasággal szolgáltak - legalábbis, ha a versenyszámokat nézzük. Bajnokot hirdettek kötélhúzásban, víz alatti úszásban, akadályúszásban (a vízben póznára kellett felmászni, csónakokon szökdelni_), élő galamblövészetben. A párizsi versenyekhez kötődik az egyetlen máig ismeretlen olimpiai bajnok is, egy francia fiúcska személyében. Történt ugyanis, hogy a holland kormányos kettes az előfutamok során rájött, túl nagy koloncot cipelnek magukkal kormányosuk alakjában, így a döntőre egy a parton bámészkodó kiskölyköt kértek fel kormányosnak. A terv bevált, a hollandok győztek, de a nagy ünneplés első pillanataiban elfelejtkeztek a gyerkőcről. Az pedig - elunva a várakozást - eltűnt a tömegben. Egy francia olimpiai bajnok tehát máig ismeretlen, nem úgy a sikert sikerre halmozó hazai tornaválogatott: a torna végelszámolásánál a legjobb nem gall a 23. helyen zárt. Ma nehéz lenne megismételni.

Éremtábla
		arany	ezüst	bronz	összes
1.	Egyesült Államok	21	14	15	51
2.	Franciaország	18	27	21	66
3.	Nagy-Britannia	12	9	7	28
4.	Belgium	3	3	1	7
5.	Németország	3	2	2	7
6.	Olaszország	3	2	-	5
7.	Ausztrália	2	-	3	5
8.	Kuba	1	1	-	2
9.	Kanada	1	1	-	2
10.	Luxemburg	1	-	-	1