Valér
4 °C
8 °C

Pénz nélkül dolgoznak, 30 kilométert már feltártak a Buda alatti barlangrendszerből

2013.02.08. 09:17
A Szépvölgyi barlangrendszer a világon egyedülálló városi helyszín, a világörökségi várólistára is hamarosan felkerül.

Apránként halad Magyarország leghosszabb barlangjának, a 2011 decemberében létrehozott Szépvölgyi barlangrendszernek a feltárása. Az elmúlt 15 hónapban a 28,6-ből 29,8 kilométer lett, még 125 méter hiányzik a 30 kilométerhez, amivel már világviszonylatban is figyelemreméltó, egy nem hivatalos lista szerint a 135. leghosszabb lenne a barlang, mondja Nagy Gergely Domonkos, a Harcsaszájú barlang kutatásvezetője.

Hogyan jött létre a leghosszabb magyar barlang?

2010 márciusában történt meg a Hideg-lyuk és a Harcsaszájú-barlang összekötése, a kutatók folytatták a feltárást. 2011 decemberében megtalálták az összeköttetést a Pál-völgyi, a Mátyás-hegyi és a Harcsaszájú-Hideg-lyuk barlangrendszerek között. Az így létrejött Szépvölgyi barlangrendszer Magyarország leghosszabb barlangja lett, részei: Mátyás-hegyi barlang, Pál-völgyi barlang, Meta-barlang, Kis-hideg-lyuk, Bagyura-barlang, Harcsaszájú-barlang, Hideg-lyuk, Gábor Áron-barlang.
A kutatók alapvetően bontással és ásással bővítik a barlangrendszert - melynek hivatalos neve azóta Pál-völgyi-barlangrendszer lett -, tehát egykor létező, de azóta beomlott, vagy törmelékkel feltöltött járatokat, hasadékokat tisztítanak meg, így jött létre az összeköttetés az említett barlangok között is.

Nagy 2006 óta kutatja a Harcsaszájút. „Sok bejárata van, sokat kell ásni, mert be van agyagosodva, cseppkövesedve. A minisztérium barlangtani osztályán hozzáértők vannak, akik segítőkészek, és jó a kapcsolat velük, de a hivatalok alapvetően nem törődnek a feltárással, nem segítenek, de nem is gátolják a munkát, 2011 decemberében sajtótájékoztató sem volt. Az a cél, hogy hagyjanak minket dolgozni, hiszen szeretjük, amit csinálunk, szabadidőnkben, szerelemből, támogatás nélkül is megtesszük."

hideglyuk 35
Fotó: Salamandra / blog.hu

A négy barlangot négy, egymással együttműködő társaság kutatja, néha tíz, néha 200-300 métert tárnak fel egy-egy ásással. Ingyen dolgoznak, sőt, ők fizetnek a kutatási engedélyért egy jelképes összeget. Céljuk a tudományos kutatás, a barlangrendszer feltérképezése.

A világörökség része lehetne

A budai termálkarszt a kilencvenes évek óta a Világörökség várományosi listáján van, a Szépvölgyi barlangrendszer ehhez csatlakozhatna.

A Világörökség magyarországi titkárságának vezetője, Dr. Soós Gábor elmondta, hogy az 1993-as jelentkezésnél nem definiálták pontosan a karsztot, de egy 2011-es rendelet elrendelte a felülvizsgálatot, a frissített várományoslistát január elsejéig kihirdetik.

„Bizonyosra vehető, hogy az új barlangrendszer is felkerül a listára, hiszen ez is kiemelkedő egyetemes érték, ami a világörökség kritériuma." A várományoslista frissítését Magyarország bejelenti az UNESCO-nál, azt nem lehet tudni, a budai karszt mikor lesz a Világörökség része.

A tervek szerint speciális helyszín jönne létre, ugyanis a természeti kategóriájú karszttal bővülne a Duna-partok-Budai Várnegyed-Andrássy út helyszín, ami már a kulturális világörökség része. Ezzel a kulturális helyszín vegyes kategóriájúvá alakulna át, és ez a világon egyedülálló lenne, hiszen nincs még egy főváros, ami vegyes helyszínt adna a világörökségi listára.

Ehhez az Andrássy kezelési tervét még el kell készíteni, aktualizálni kell, fel kell frissíteni. Egy részesállam egyébként évi 2 helyszínt terjeszthet fel, ebből az egyik természeti kell, hogy legyen" - mondta a titkárságvezető.

A világörökségi lét alapvetően presztizst jelent, de jól jön a városmarketingben, bizonyos pályázati pénzek ezeknek a helyszíneknek könnyebben elérhetők.