A Kiel ágyúval, a Veszprém csúzlival lő
További Sport cikkek
-
A címvédő Fifty-Fifty kormányosa elismerte: voltak nehézségeik
- 50 kilós cingárból lett a mádi tűzoltó a legerősebb magyar
- Megvan, mikor pótolják a szombatról elhalasztott Balaton-átúszást
- Elképesztő hajrá után a címvédő Fifty-Fifty nyerte az 56. Kékszalagot
- A szövetség felháborodott, minden oktatási tevékenységtől eltiltották a szolnoki gyermekbántalmazó edzőt
Heroikus, fantasztikus küzdelemben végül idegenben és hazai pályán is egy góllal alulmaradt az MKB Veszprém a címvédő Kiellel szemben a kézilabda Bajnokok Ligájában.
Nagy László keserű kifakadása érthető, amikor botránynak nevezi az EHF bírópolitikáját, mert egy gyengébb játékoskeret felnőtt a bálványozott németek szintjére, és ha igazságos ítéletek születnek, talán sikerült is volna kiütnie a Kielt.
![Nagy László](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/418/4187/41870/4187004_2fd90c84e113170c07209d93948e9eb0_wm.jpg)
Azt eddig is tudtuk, hogy egy nagy tekintélyű csapatot nagyon meg kell verni, a kicsi nem elég, mert akkor a bírók könnyedén tudják egy-egy ítélettel befolyásolni a szoros eredményt. A játék annyira felgyorsult, hogy szemérmetlen csalásról szó sincs, hiszen ötvenszer legalább támadhat mindkét csapat. Mi több, a végén olyanná lehet tenni a kiállítási mérleget, hogy utólag még csak a kétely sem merülhet fel, hogy valami nem volt rendjén.
Egy-egy elvett labdáról van szó, ami a másik oldalon azonnali gól lehet. Az egyenlő helyett így lesz mínusz kettő. Egy-egy kiállításról van szó, amiből két vagy három gól könnyedén elérhető, mert a legmasszívabb sem képes követni a Kiel sebességét. Az egyenlőből megint így lesz mínusz kettő. Két azonos tudású csapatnál ennyi bőven elég.
Nem kell összeesküvéseket gyártani, Olesen és Pedersen volt már korrekt a Veszprémmel szemben, lesz is, de ez nem az a helyzet volt.
Évtizedek óta harcol ezzel a bírópolitikával a Veszprém, nem sikerült még olyan befolyást szereznie az EHF-ben, mint a Kielnek, a Barcelonának, a korábbi Ciudadnak vagy éppen a Hamburgnak volt és van. Andorka Sándor (a tavalyi döntő EHF-delegátusa) nem elég. Apró ajándékok, figyelmességek a játékvezetőknek nem elegek, mert egy nagy befolyású klub nagyobb bevételt is tud generálni, ami az egész szervezetnek fontos.
A Kielnek egyszerűen nem szabadott kiesni, mert akkor az a tízezer kieli nem indul útnak június elsejére, Kölnbe, a négyes döntőre. Két vagy háromezer veszprémi egyszerűen nem pótolhatja a jegybevételt, a vendégéjszakákat, a sör és ételfogyasztást - három külön gigantikus sörsátrat kaptak tavaly -, mert nem azon a szinten él. Ismerve a magyar drukkerek lelkesedését, hangerejét, illetve a másik oldal fegyelmezett szurkolását, lehet, hogy jobban járt volna a sportág, de egy ilyen rendezvénynek üzletileg is a lehető legnagyobb profitra kell törekednie.
Eljutottunk oda, hogy üzlet az egész Final Four, és ha a Veszprém igyekszik is megerősödni, egy év alatt nem lehet a játékosállományt lecserélni, mert az ugye nem véletlen, hogy Chema, Nagy és Ugalde, vagyis a frissen érkezettek közül mindhárom kiválóan teljesített mindkét meccsen, míg a korábbi állományból egyedül a korábban inkább indolens viselkedéséről hírhedt Sulic hozta magát mindkétszer. (Iliccsel egyszerűbb lesz, de nincs minden megoldva.)
Szerencsével persze még így is meg lehetett volna a négyes döntő, csak a szerencse már jó régen elkerüli a várost, de egyszer vége lesz. Mindig nem lehet a legerősebbet – Ciudad, Barcelona, Kiel - kapni, mindig nem segíthetik a riválist a játékvezetők.
2014-re nagy kérdés, milyen erős marad a távozókkal a Kiel, lesz-e Hamburg, milyen lesz az Atletico, a Karabaticcsal felálló Barcelona, milyen erősek lesznek a franciák, a megerősödő PSG, a Montpellier. Jövőre is szép feladat lesz bejutni, és szerencse nélkül nem is sikerülhet.