Nagy László is indulhatna a téli olimpián?

A téli olimpián csak olyan sportágak szerepelhetnek, amelyeket jégen vagy havon űznek. Ez persze nem zavar néhány olyan sportágat, amelyek ezek nélkül is tökéletesen elvannak, ezt a kitétel átlépve próbálnak a műsorba kerülni. Nem lehetetlen, hogy előbb-utóbb a téli olimpiát nézve a bobról kapcsolunk a kézilabdára, vagy jégkorongról a terepkerékpározásra.

A hóban kipörög a kerék

A belga Het Nieuwsblad szerint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) és a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI) újra tárgyalásokba kezd, hogy a kerékpár ciklokrossz (terepkerékpár) szakága felkerüljön a téli olimpiai programba.

A természetes és mesterséges akadályokkal tűzdelt pályára való ciklokrossz egyelőre annyiban téli sport, hogy a legfontosabb versenyeket hagyományosan az országúti kerékpár holtszezonjában októbertől februárig tartják, a világbajnokságot pedig szinte mindig januárban. A mínuszok, eső, sár, fagy szinte kötelező kelléke a ciklokrossznak, és akkor sem fújnak le egy futamot, ha esik a hó, vagy havas a pálya.

Ha azonban tényleg az olimpiára akar kerülni a ciklokrossz, akkor már kötelező elemmé kellene válnia a hónak. Ha enyhe az idő, műhóval, hóágyúzással kéne biztosítani, mert a téli olimpiai sportágaknál, nem túl nagy meglepetésre, előírás, hogy havon vagy jégen kell űzni.

Most két lehetőség van, vagy a NOB írja át az alapelveit, és lemond a hóról, vagy a ciklokrossz esik át szabálymódosításon és rendeznek folyamatosan havas versenyeket. Az utóbbin vélhetően a legtöbb szurkoló kiakadna, mert a hagyományosan legnépszerűbb belgiumi és hollandiai futamok ritkán havasok, van amelyiket, tengerparti homokban tartják, szinte megoldhatatlan feladat lenne az eredeti helyszínek megtartásával megrendezni a világkupa- és a Superprestige-sorozatot. Arról nem beszélve, hogy a kisebb versenyeket ellehetetlenítené a havas előírás. Egy trükkel persze ezen simán túl lehet lépni. Ha a síugróknak van műfüves sáncú nyári sorozata, a ciklokrossznak is lehetne hómentes változata. Igaz, azt valószínűleg azután is fontosabbnak tekintenék.

Az UCI képviselői már 2009-ben is puhatolóztak a NOB-nál, hogy van-e esélyük bekerülni a téli sportágak közé, de akkor sem vezettek eredményre a tárgyalások. Most az új UCI-elnök, Brian Cookson is felvétel mellett van. „Nagy rajongója vagyok a ciklokrossznak: sör, sült krumpli és majonéz. A ciklokrossznak egyelőre lehetetlen bekerülnie a téli olimpiára, mert nem havon vagy jégen rendezik. de ha a NOB felülvizsgálja a szabályait, még lehet esélye. De ez egyelőre még várat magára.”

A téli olimpiára rá is férne némi frissítés, a nyárihoz képest kevés versenyszám és sportág van, nem is olyan feszített program, de így persze egy csomó nézőről és reklámbevételről is lemondhatnak. A ciklokrosszal jól járnának, egyrészt lenne egy olyan sportáguk, ami nem földrajzi adottságoktól függ, kerékpározni mindenhol lehet, így azoknak az országoknak is esélyük lehet olimpiára kerülni, amelyeknek se havuk, se magas hegyük, se elég pénzük nincs a folytonos külföldi edzőtáborokra. A terepkerékpározás a nézőket is szállítana, a nagy versenyeken most is több tízezres népünnepélyek vannak sörsátorokkal és fesztiválhangulattal, és a sztárokat vallásos tisztelet övezi, a szurkolótáborok most is képesek több ezer kilométereket utazni a kedvükért.

Fekete atléták a hóban

A téli olimpiával már más nyárinak elkönyvelt sportágak is próbálkoztak, az atléták a mezei futást próbálják betenni a programba. A hó ott sem alapkellék, de ha visszagondolunk a 2012. decemberi mezeifutó-Eb-re, amikor a szentendrei Skanzenban is a havat taposták a versenyzők, vagy a hasonló körülmények között zajló bydgoszczi vb-re,  kétségkívül ott lehet a helye a téli olimpián A mezei futás a huszadik század elején még a nyári olimpia része volt, háromszor (1912, 1920, 1924) szerepelt a programban, de mivel a párizsi versenynek botrányos végkimenetele lett, a 38 indulóból 23 nem ért célba a pusztító hőség és egy hőerőműből áradó füst miatt, törölték.

A mezei futás, - persze a télre gondolván vicces az ilyen megnevezés, pontosabb lehet a terepfutás vagy cross country név - az afrikaiak felségterülete, nem véletlen, hogy a sokszoros világbajnok kenyai Paul Tergat és az etióp Haile Gebrselassie és Kenenisa Bekele s lobbizott a NOB-nál, hogy legyen újra olimpiai szám. Azt már öt évvel ezelőtt is felmérték, hogy a szigorú kvótaszabályok és a kiosztható érmek száma miatt a nyári olimpiára aligha van esélyük, ezért akkor is a télire pályáztak. Akkor sikertelenül. Most sincs sokkal több esélye a mezei futás, hiába áll ki mellette Sebastian Coe, a londoni olimpia főszervezője és korábbi 800-as olimpiai bajnok, vagy női maratonfutás világcsúcstartója, Paula Radcliffe.

Egy termet fűteni és hűteni is lehet

A téli olimpiának egyszerre különlegessége és hátránya is, hogy csak egyetlen igazi látvány-csapatsportja, a hoki van, ugyan még van más jégen űzött játék, mint a futball és a jégkorong keverékeként értelmezhető bandy, de az még sosem került be a hivatalos programba. És valljuk be, egy nagyon hasonló játékért nem is igen lehet lelkesedni.

Ha a jég nem lenne előírás, a nyári olimpiáról simán le lehetne nyúlni valamelyik csapatjátékot, a röp-, kosár- és kézilabda mindegyikét teremben játsszák, teljesen mindegy, hogy kint hány fok van. Egy termet fűteni és hűteni egyaránt lehet.

A kézilabdásoknál már fel is vetődött, hogy évszakot és olimpiát váltsanak. London után a német szövetségi kapitány, Martin Heueberg állt elő az ötlettel. Szerinte a nyári olimpia mindig is szakmai problémákat okozott, a nemzetközi kupák és a bajnokságok már tavasszal befejeződnek, így a pihenésre vágyó játékosokat kell egy újabb alapozással felkészíteni az olimpiára. Ha a kézilabda a téli olimpián szerepelne, ezzel nem kéne törődni, hiszen mindenki játékban van, és a játékosok regenerációjára is jutna idő, egészségvédő is az évszakváltás. Nem is lenne nagy a változás, hiszen az vb-ket és Eb-ket most is januárban és decemberben rendezik, simán beleférne a játékosok éves ritmusába. Heuberg az olimpia évében az Eb-ket el is törölné, mert azt nem sok csapat veszi komolyan. Ötletét sok Bundesliga-játékos, sőt a Nemzetközi Kézilabda Szövetség elnöke, Hasszan Musztafa is támogatta. Ha az elképzelés valóra válna, Magyarország sem járna rosszul, újra lehetne tuti éremesélyünk a téli olimpián.

Öszvérek a havon

A téli olimpián persze már volt olyan sportág, igaz csak bemutatóként, amelynek nem minden mozzanatához kellett hó. Az öttusa az olimpiai mozgalmat elindító Pierre de Coubertin találmánya volt, nem véletlen, hogy megszületett a téli változata is. A jégtáblák közötti úszást nyilván nem erőltették, ehelyett került be az alpesi síből a lesiklás, a futást pedig sífutással helyettesítették. A lovaglás, a lövészet és a vívás megmaradt, mint nem igazán téli specifikus számok.

A téli öttusa példáját egy másik multisport is követhetné. A nyári triatlon már bizonyított is az olimpián, a téli, terepfutásból, hegyi kerékpározásból és sífutásból álló változatából már világbajnokságokat is rendeztek, nem volna meglepő, ha hamarosan ez a sportág is bejelentkezne, és valószínűleg jó eséllyel pályázna a szintén nyári sportágból lett jégszörf és jégvitorlázás is.

Az új számok kétségkívül növelhetnék a téli olimpia népszerűségét, figyelemre méltó adat, hogy míg Vancouverben 82 ország versenyzett, addig a londoni nyári olimpián, több mint 200.