Kiderült, milyen kockázatokat titkoltak el a budapesti olimpiáról
Amiről a Miniszterelnökség azt állította az Indexnek az adatigényléskor, hogy nem készült el, a Népszabadság megszerezte, és átolvashatta az olimpiai megvalósíthatósági tanulmányt a maga teljes valójában, mind az 1372 oldalt. A fő központ egyébként Csepel, ahogy ezen a terven is látható.
A terjedelmes és alapos tanulmány hat oldalban foglalta össze a kockázatokat: drága belépők, alultervezett költségek, hiányzó szakértelem, esetleges árfolyamváltozás, szűk határidők.
Érdemes kiemelni, hogy a 2017-es vizes világbajnokságra tervezett megauszodánál is extrém rövid a tervezési és építési határidő. Pillanatnyilag 709 nap van hátra az esemény rajtjáig. A tetőszerkezet ráadásul olyan, amit magyar cég még soha nem tervezett.
A 65 ezres Puskás Stadion is olyan létesítmény, amihez foghatót hazai vállalat még nem épített. Annál azonban legalább 2019-es az átadási határidő, mert a következő évben lennének benne Európa-bajnoki meccsek. Egyébként mindkét beruházást Garancsi Istvánhoz köthető cég kapta.
Budapest már jelezte a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, hogy a 2024-es olimpiát szeretné megrendezni.
A riválisok: Róma, Boston, Párizs, Hamburg
A NOB egyébként azt szereti, ha teljes a társadalmi támogatottság, a baloldali pártok azonban megosztottá váltak, még ha a fővárosi közgyűlés egyhangúlag rendezéspárti is.
A magyar pályázat egyik fő száma: 774 milliárd. Minden mással ugyanis úgy számolnak, olimpia nélkül is megépül. A közlekedés fejlesztésére azért 600-700 milliárdot kellene szánni.
A lap megemlíti azt is, hogy a fogadó országnak erősítenie kell, hogy az olimpia multikulturális rendezvény – mindez az idegenellenes kampány közepén igen érdekes, ahogy az átláthatóság sem stimmel.
35 millió dollár, 10 milliárd forint a pályázati költség.
A kockázatokról ezt írtuk két hete.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
