Francia életérzés a Vérmezőn
További Sport cikkek
- Weöres Szabolcs – utolsóként a Vendée Globe mezőnyéből – átlépte az Egyenlítőt
- Ötéves eltiltást kaphat Losonczi Dávid legyőzője, a magyar birkózóé lehet a vb-ezüst
- Felülvizsgálati kérelmet adtak be az olimpikonok, az Alkotmánybíróság előtt a dokumentum
- Sohasem látott sebességgel száguldoznak a hajók a föld körül
- Rakonczay Gábor utolsó expedíciója: kenuval átevezni az óceánt
A Vérmező Attila út felőli sétányánál – úgy tíz óra felé – már ötvenen gyülekezhettek, itt rendezték az országos pétanque-bajnokságot a hétvégén. A résztvevők ruházatából az egyből világos lett, hogy nem csak piknikezni érkeztek a parkba. Az egységes verseny pólókból első látásra kiderült, hogy komoly pétanque élet van az országban, Pécsről rögtön két klub színei is feltűntek. A lombok alatt vagy harminc pályát alakítottak ki, ezeken egyszerre több korcsoport mérkőzései is zajlottak a ragyogó napsütésben. A sok golyóhajigáló ember közt egy pillanatra úgy érezhettük magunkat, mintha nem is Krisztinavárosban, hanem a Tuileriák kertjében járnánk egy átlagos hétköznapon. A szervezők arra is gondoltak, hogy a parkot ne foglalják és zárják el teljesen, a pályák mellett helyet hagytak a futóknak, a babakocsit tolóknak és a kutyát sétáltató nyugdíjasoknak is.
Első ránézésre
a játék leginkább a jég nélküli curlinghez hasonlítható,
a lényeg itt is az, hogy a saját dobóeszközeinket közelebb juttassuk a célhoz, mint az ellenfelünk. Ami a pétanque esetében egy kicsi, színes golyó, amit a hazai nyelvújítók öcsinek kereszteltek el. A játék elején az öcsit hat és tíz méter közötti távolságra kell dobni a kezdőkörből a murvás, vagy apró-kavicsos talajon. A gyakorlott játékosoknak ez nem okoz nehézséget, de a távolságot szertartásszerűen akkor is lelépik, ha az öcsi szemmel láthatóan tökéletes helyen van.
A pétanque legfőbb szabálya, hogy a golyókat mozdulatlan lábakkal kell eldobni. Messziről nézve furcsának tűnt, hogy mindenki ugyanolyan, a napsütésben ezüstösen csillogó golyókkal játszik, de ez csak a laikus látszat. A golyókat úgy lehet megkülönböztetni egymástól, hogy azokba eltérő mintázatokat és azonosítókat gravíroztak. Akadnak egészen különleges és egyedi készítésű dobóeszközök is, amiket a használójuk kezéhez igazítva készítenek el. A golyók súlya nem éri el az egy kilogrammot, 620 és 800 gramm között változhat.
A játékosoknak alkalmazkodniuk kell a körülményekhez. A pálya nem mindenhol tökéletesen egyenes, így egy jónak tűnő dobás is méterekkel gurulhat odébb a becsapódás után, olykor egy pocsolya jelenthet vizes akadályt a játéktéren belül.
A kezdést sorsolással döntik el, a játékban mindig az dobhat, akinek a golyója messzebb van az öcsitől. A hagyományos, két játékos egymás elleni meccsén 3-3 golyóval játszanak a játékosok. A pétanquenak A profik olyan trükköket is bevethetnek, hogy egyszerűen kiütik a másik golyóját, vagy az öcsit lökik odébb, ha telibe találják, így nemcsak az ügyesség, hanem a stratégia érzék is számít. Egy körben annyi pontot szerezhet az egyik játékos, amennyi golyója közelebb van az öcsihez. Egy mérkőzés addig tart, amíg valaki eléri a 13 pontot, ez órákba is telhet. Ebből is látszik, hogy a pétanque nem a rohanó emberek szórakozása, játék közben bőven jut idő a társalgásra.
Ez az életérzés a pétanque igazi varázsa.
A parkokban és tengerpartokon kikapcsolódókból teremt közösségeket. Nem véletlenül a Mediterráneum téréségében a legnépszerűbb ez a sport. A játék hazai megszállottjai közül sokan a külföldi nyaralásaikon találkoztak először a pétanque-kal, és próbálnak meg a sportág itthoni úttörői lenni.
Ez a francia népi sport 30 éve honosodott meg Magyarországon hivatalos formában is, ekkor alakult a hazai szövetség. Az első pétanque egyesület a Kamaraerdőn született, jelenleg 13 tagegyesülete van a szövetségnek, ezek döntő többsége nyugat-magyarországi. Az ország keleti fele a pétanque élet szempontjából (is) szürkezóna, ott kevesebben űzik ezt a játékot szervezett keretek között.
Eredmények
Gyerek korosztály:
I. Klauzer Dávid (Sárvári Sakk Klub)
II. Szabó Soma (Nomád)
III. Szabó Mátyás (Nomád)
IV. Benkő Zsófia (Sárvári Sakk Klub)
Serdülő korosztály:
I. Varga Dávid (Sárvári Sakk Klub)
II. Kerekes Konrád (TPK)
III. Vekszli Amira (Sárvári Sakk Klub)
IV. Molnár Lili (PVMSK)
V. Klauzer Lili (Sárvári Sakk Klub)
Női:
I. Kárpáti Zsófia (MÖSE)
II. Simon Ágnes (PVMSK)
III. Monteiro Giovana (Balaton SE)
IV. Teyermeier Mónika (Sárvári Sakk klub)
Férfi:
I. Kutasi Péter (PVSK)
II. Berta Ádám (PVSK)
III. Tálosi Krisztián (PVSK)
IV. Péli Rezső (PVMSK)
Kocsis Tamás, a szövetség elnöke elmondta, hogy jelenleg közel ötszáz igazolt játékos lehet itthon, akik között emelkedik a fiatal és ifjúsági korúak aránya. Nemzetközi összevetésben a magyar versenyzők és válogatottak a középmezőnyben vannak, az elmúlt évek nemzetközi versenyein szép eredményeket értek el több szakágban is.
A tudásimport különösen fontos a játék hazai fejlődése és terjedése szempontjából, rendszeresen hívnak ide francia és belga edzőket, hogy edzéseket tartsanak a magyar játékosoknak a hazai edzőtáborokban. A Centropa Cup nevű sorozatban is indulnak versenyzőink, akik a közép-európai régió versenyein sokat tudnak tanulni a pétanque-ban előttünk járó szlovákoktól és lengyelektől.
Molnár Csaba, a Budapesti Pétanque SE vezetője, és az országos bajnokság főszervezője szerint látványosan fejlődik a fővárosi pétanque-élet. Húsz évvel ezelőtt már tartottak hasonló versenyt a Vérmezőn, de sokáig nem volt ilyen nagyszabású eseménye a sportágnak Budapesten. Mióta Újpesten felépült egy fedett pálya, a téli időszakban is lehet versenyezni és edzéseket tartani. A legfőbb céljuk, hogy szélesítsék a sportág tömegbázisát. Magyarországon jelenleg a pétanque a hobbi és a félprofi állapot között van, idővel ebből szeretnének kitörni.