Egyetlen levegővétellel jutott le 81 méter mélyre. Meg vissza.

A szabadtüdős merülés nekem a hivatásom, a hitvallásom és az életmódom

- mondja Korok Fatima a szabadtüdős búvárkodás első magyar világbajnoka, aki egészen hihetetlen gyorsasággal jutott el a sportág csúcsára. Vagy pontosabban a mélyére.

Tavaly júniusban még 95 kiló volt. Azt mondja, a felnőtt élete korábban javarészt a munkájáról és a buliról szólt. Nem figyelt az egészségére, sokat ivott, és simán elszívott naponta másfél doboz cigit.

Aztán elhatározta, hogy változtat, és az a tudat adott neki célt, hogy szabadtüdős búvárnak készült. Először Spanyolországba ment, dolgozni. Ott gyűjtötte össze azt a pénzt, amiből aztán eljutott Egyiptomba, amely az egyik legkifizethetőbb merülőparadicsom a szabadtüdősök számára, ahol teljesen kezdő szintről el lehet jutni a versenyzők szintjéig.

Azt mondják, ennek a mélységnek az elérése egy átlagembernél 7-8 évnyi félkészülést igényel. A friss magyar világbajnoknak biztosan némi előnyt jelentett a hajlékonysága és az, hogy korábban szinkronúszó volt. Ő a saját sikerének titkát mégis inkább az akaraterejében látja. Szerinte annak köszönheti, hogy rekordgyorsasággal jutott el a versenyzői szintre és a világ élvonalába, hogy iszonyúan akarta és szerette csinálni a szabadtüdős merülést. Korok úgy érzi, a tenger mélyén olyasfajta szabadságot lehet megtapasztalni, mint sehol máshol.

Repülni a víz alatt

 Onnantól, hogy lebuksz a víz alá, síri csönd van és szinte minden megszűnik körülötted

- mondja Korok, aki a versenyeken nem csinál bemelegítőmerülést. Ez azt jelenti, hogy a versenymerülése előtt csak beugrik a vízbe, és relaxál néhány percig. Becsukja a szemét, és a száján keresztül lassan veszi a levegőt.

Azt meséli, ez leginkább az elalvás előtti légzésre hasonlít. Ilyenkor lelassul, és elképzeli a merülését. Eközben valaki hangosan kiabálva számolja vissza, hogy mennyi ideje van még hátra az indulásig. Az utolsó nagy levegőre különösen koncentrál, hiszen ez határozza meg, hogy milyen lesz a merülés. Egy jó merüléséhez szép lassan kell bejuttatni a lehető legnagyobb oxigénmennyiséget a tüdőbe.

Az első 20-25 méteren nehezebb a lefele út a felhajtóerő miatt, ennél mélyebben viszont a nyomás miatt a búvár elkezd gyorsulni. Egy idő után akkora lesz a nyomás, hogy már nincs felhajtóereje sem a ruhának, sem az ember tüdejének. Ekkor kezdenek el mozgás nélkül zuhanni a búvárok.

Ez a fajta szabadesés a legkülönlegesebb és a legcsodálatosabb része ennek a sportnak. Ez a mélység az egyetlen hely a Földön, ahol az ember ténylegesen repülni tud

- magyarázta a világbajnok, aki ilyesminek képzeli el az asztronauták által megtapasztalt súlytalanságot. Bár az űrben nem járt, a tengerben hihetetlenül élvezi, ahogy egészen apró mozdulatokkal is meg lehet állítani a zuhanást, és azt, hogy minden irányba tudja kontrollálni a "repülő" mozgást.

Fejben dől el

A víz alatti repülés végtelen szabadságába mégsem feledkezhetnek bele a szabad tüdős merülők. Iszonyú fegyelmezett koncentrációt is igényel a merülés: süllyedés közben például a fül nyomását folyamatosan ki kell egyenlíteni, különben beszakadhat a dobhártya. Ahogy Korok mondja:

Száz százalékosan jelen kell lenni ebben a sportban. Eközben nem lehet azon gondolkodni, hogy mit kellene vásárolni, mikor fizetem be a számlákat, és kit fogok felhívni holnap.

Egy 81 méteres merülés a visszatéréssel együtt durván 2 perc 50 másodperc. Ehhez nagyon jól kell beosztani azt az egy nagy levegőt, amin minden múlik. A magyar búvár oxigéntakarékosan merül, azaz a legelejétől kezdve igyekszik minden mozdulatot úgy csinálni, hogy minél kevesebb oxigént használjon fel.

Ez olyan, mint amikor merül a telefonod, és te ezért csökkentett üzemmódra állítod.

Korok Fatima azt vallja, azért is nagyon kell figyelnie merüléskor a koncentrációra, mert az ember agya csak úgy eszi az oxigént.  Szerinte ráadásul a negatív gondolatok sokkal több oxigént emésztenek fel, ezért számára a víz alatt nincs helye semmiféle negativitásnak. 

Ez a sport nem a rivalizálásról szól

"Egyszer volt egy palackos merülésem egy családi nyaraláson, 15 évesen a Vörös-tengerben, Egyiptomban. Emlékszem, hogy megláttam egy ráját, és elindultam utána. Elúsztam a fenébe. Úgy kellett az oktatónak utánam jönnie" - idézi fel Korok az egyik meghatározó tengerélményét. Saját a vízszeretetét ugyanakkor ennél jóval korábbra datálja.

Előbb tudott úszni, mint járni

- állítják Korok Fatimáról a családtagjai, ugyanis három hónapos kora óta úszik, hatévesen volt az első edzőtáborában, kisiskolásként kezdte a műúszást.

Szinkronúszóként versenyzett is, de valahogy a tinédzserévei végére kikopott az úszás és a víz is az életéből. Épp ezért a mostani szabadtüdős versenyzői karrierjére egy picit a gyökerekhez való visszatérésként is tekint a világbajnok. Azt mondja, van ebben a sportban valami mélyen spirituális. Ezzel magyarázza azt is, miért nem számít szokatlannak a története, hogy kifejezetten egészségtelen életmódról váltva lett belőle szabadtüdős búvár.

Ennek a sportágnak az elitjét erősen összekovácsolja az is, hogy a versenyzők együtt járják a világot és sokkal inkább küzdenek saját magukkal, mint egymás ellen.

Ha valaki csatlakozik ehhez a sporthoz és megkapja az első engedélyét, akkor azt mondjuk neki: üdv a családban. Nem tudom, hogy ezt mennyire mondják más sportokban egymásnak a riválisok.

Nem lehet megélni belőle

Korok Fatimával hatalmasat fordult a világ a minden szempontból meglepetésnek számító világbajnoki győzelmének hála. Szülőfaluja, Pilisszentiván azután, hogy szponzorként is támogatta a felkészülését, október 23-án díszpolgárává avatja majd. Amióta hazatért Franciaországból a telefonja szinte megállás nélkül cseng, de azt mondja, készül arra, hogy ez az érdeklődés előbb-utóbb alábbhagy majd.

A magyar lány beszámolója szerint hatalmas anyagi áldozatot követelt az első vb-szereplése, de nem szeretne itt megállni. Ebből a sportból nem lehet profiként megélni, főleg nem egy olyan országból indulva, amelynek még tengerpartja sincs. Ennek ellenére Korok eltökélt célja, hogy versenyzőként folytassa, később pedig szívesen megosztaná a szabadtüdős merülés varázsát másokkal edzőként is.

Mivel elsősorban mélységi merülő, itthon pedig csak a medencés számok jöhetnek szóba, egyelőre inkább külföldön látja a jövőjét. De nagyon szeretne dolgozni azon, hogy hazánkban is népszerűbb legyen a szabadtüdős merülés, hogy legyen válogatottunk, hogy legyenek csapattársai, akikkel együtt mehet a nemzetközi versenyekre, ahol, azt mondja továbbra is büszkén fogja képviselni Magyarországot.