Szoboszlai Dominik 3,3 milliárdos bombája

Negyedik Európa-bajnokságán szerepelhet a magyar labdarúgó válogatott: 1964, 1972 és 2016 után újra sikerült kijutni a tornára Izland pótselejtezős legyőzésével. A hangos sikert pénzben is pontosan meg lehet mérni, erre teszünk most kísérletet.

Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) már korábban közzétette az Európa-bajnoki kijutásért és a tornán elért eredmény után járó pénzdíjazást. Azzal, hogy Szoboszlai Dominik a 92. percben Hannes Halldórsson kapujába bombázta a labdát, a magyar válogatott – egész pontosan a Magyar Labdarúgó-szövetség – 9,25 millió eurót zsebelt be. Ezzel bemasíroztunk az Eb-történet legbrutálisabb csoportjába, ahol a 2016-os Eb-győztes Portugália, a 2016-os Eb-ezüstérmes, 2018-as világbajnok Franciaország és a 2016-os Eb-bronzérmes, 2014-es világbajnok Németország vár ránk.

Ha bármelyik ellenfél ellen elcsípünk egyetlen pontot, 750 ezer euróval hizlaljuk az MLSZ bevételét, ha világraszóló bravúrral esetleg meg is verjük egyik csoportellenfelünket, további 1,5 millióval. Ha beállítjuk a 2016-os eredményünket, s a csoportból is továbbjutunk a nyolcaddöntőbe, 2 millió euróval jutalmazzák.

A 2016-os szereplésért valamivel több mint 3,5 milliárdot utalt az MLSZ-nek az UEFA, mely a 2012-es Eb-hez képest 34 százalékkal nagyobb bevételt összesített 2016-ban: 1,9 milliárd eurót. A szervezet mintegy 2 milliárdos bevételt remélt az idei Európa-bajnokságból, azonban pusztán azon, hogy a jövő évre kellett halasztani a tornát, a becslések szerint 400 millió eurót bukott.

A koronavírus-helyzet átszabhatja a teljes Eb-rendezést, az UEFA akár több várost is kihúzhat a rendezők sorából, ha azok gazdasági vagy egyéb nehézségekkel küzdenek, sőt október közepén Aleksander Ceferin UEFA-elnök azt is felvetette, hogy akár egy országra is zsugorodhat a rendezés.

Változhat a reklámzseb

Mindez a díjazást is érinti, így megkérdeztünk egy sportközgazdászt, mire érdemes számítani. Szabados Gábor is úgy látja, hogy, hogy a Covid-fertőzés alaposan átírhatja az UEFA terveit.

„Nem is az befolyásolhatja leginkább a kiosztható összeg esetleges alakulását, hogy lesznek-e nézők a stadionokban, ez ugyanis a hirdetési és televíziós bevételekhez képest kisebb tétel. Hanem az, hogy a szponzorok hogyan fognak reagálni.

Felmerült például, hogy az utazások elkerülése végett mégsem 12 európai helyszínen kellene megrendezni a tornát, hanem egy országban. Ez viszont teljesen más hirdetési feltételeket jelent, ami módosíthatja a szponzori megállapodásokat. Erről azonban jövő év eleje előtt nem érdemes tájékoztatást várni az Európai Labdarúgó-szövetségtől.”

(Felhasznált források: uefa.com, forbes.com, sportcal.com, statista.com)

(Borítókép: Index Fotós: Czerkl Gábor)