Egy 42 éves csarnokmunkás lett Amerika 2020-as sporthőse

2021.01.04. 13:57 Módosítva: 2021.01.04. 14:27
Jelzőt is felesleges keresni arra, mennyire borította fel az életet 2020-ban a koronavírus-járvány. Nem volt kivétel ezalól Észak-Amerika sportja sem, ahol aztán végül sikerült befejezni vagy éppen elindítani a legfontosabb ligákat. A speciális körülmények speciális megoldásokat és lebonyolítást vontak maguk után, éppen ezért a szubjektív díjazás is nehéz feladat, de megpróbálkozunk vele. Viszont ami igazán különleges: a legnagyobb hős még akkor született meg, mielőtt a világ megállt volna. Jöjjenek a díjazottak.

Az év legjobb játékosa (MVP)

Jelöltek: Patrick Mahomes, Kansas City Chiefs (NFL), LeBron James, Los Angeles Lakers (NBA), Victor Hedman, Tampa Bay Lightning (NHL)

Victor Hedman, a Tampa Bay Lightning hátvédje 30 éves korára kétségkívül a világ legjobbja lett a posztján. 2018-ban el is nyerte a James Norris-trófeát, idén viszont ennél is fontosabb serlegeket emelhetett magasba.

Az egyik a Stanley-kupa, a másik pedig az NHL-playoff legjobb játékosának járó Conn Smythe-trófea.

Mivel védőknek szinte soha nem ítélik oda a Hart-trófeát (amit az adott év alapszakaszának legértékesebb játékosa kap), így erre semmi esélye nem volt, de jóval eredményesebb szezont zárt (bajnok lett), mint az Edmontonnal ezúttal is lebőgő Leon Draisaitl, aki az alapszakasz MVP-je lett.

LeBron James hasonló cipőben jár: Giannis Antetokounmpo mögött másodikként végzett az MVP-szavazáson, a playoff viszont már az övé volt, immár négyszeres bajnoknak és négyszeres döntő-MVP-nek mondhatja magát, 

a Lakerst pedig egy felejthető első szezon után a másodikban rögtön visszajuttatta a csúcsra.

Patrick Mahomesnak viszont összejöhet a dupla, ugyanis februárban megnyerte élete első Super Bowlját, amelyen őt válaszották a legjobbnak (bár azt sokan vitatják, hogy megérdemelte-e), idén pedig jó esélye van arra, hogy pályafutása során másodszor az alapszakaszban is övé legyen az elismerés, kivéve, ha Aaron Rodgers elorozza előle.

Mahomes a Vince Lombardi-trófeával
Mahomes a Vince Lombardi-trófeával
Fotó: Tom Pennington / Getty Images Hungary

A Kansas Cityvel aztán idén végigmasírozott az alapszakaszon, az egész naptári évben egyetlenegy meccset vesztett el: nálunk ő a legsikeresebb sportoló 2020-ban az Egyesült Államokban.

Az év újonca

Jelöltek: Justin Jefferson, Minnesota Vikings (NFL), Zion Williamson, New Orleans Pelicans (NBA), Cale Makar, Colorado Avalanche (NHL)

Már most biztosnak tűnik, hogy az NFL történetének egyik legjobb elkapóosztálya lesz a 2020-as. Közülük is kiemelkedik a Minnesota Vikings elsőévese, Justin Jefferson, aki folyamatosan döntögeti az újoncrekordokat csapaton belül, ami elsőre nem biztos, hogy olyan extrának hangzik, ezért gyorsan hozzátesszük, 

hogy ezeket egy bizonyos Randy Moss tartotta eddig.

A csattanót az utolsó fordulóra tartogatta, amikor Anquan Boldin 2003 óta fennálló újonc NFL-csúcsát adta át a múltnak, ami a szerzett yardokat illeti. Nem véletlen, hogy Odell Beckham Jr. óta ő az első újonc WR, akit meghívtak a Pro Bowlra.

Mivel nem szezont, hanem naptári évet nézünk, így nem Ja Morant, hanem Zion Williamson az NBA jelöltje. A 2019-es 1/1-es csak 2020 januárjában kezdhette meg a szezont, és bár szinte a teljes alapszakaszban perclimiten volt, így is elképesztő számokat produkált. 

Ő lett az első tinédzser, aki zsinórban 10 meccsen legalább 20 pontot szerzett,

és a bemutatkozása is örökké emlékezetes marad. Óriási felhajtás övezi már gimnazista kora óta, de egyelőre rászolgál az őrületre, és nem marad adós a jó teljesítménnyel, egyedül az egészsége miatt lehet aggódni.

Az biztos, hogy a szíve a helyén van: amikor márciusban leállt az élet, felajánlotta, hogy a New Orleans-i Smoothie King Center összes dolgozójának állja egyhavi fizetését.

A jelöltek közül Cale Makar az egyetlen, akit saját ligájában is megválasztottak az év újoncának (Jefferson még megkaphatja, de mivel általában irányítókat favorizálnak ilyenkor, így valószínűleg Justin Herberté lesz a díj), nem is érdemtelenül. A Colorado Avalanche védője 57 meccsen 50 pontot szerzett az alapszakaszban, 0,88-as átlaga a harmadik legmagasabb volt az összes bekk között, csak a Norris-trófea két döntőse, Roman Josi és John Carlson előzte meg.

Csapatán belül másodikként végzett a pontlistán, a rájátszásban pedig még egy szintet emelt a teljesítményén: a védők pont/meccs listáján első volt azok közül, akik minimum hat meccset játszottak, +/– mutatóban pedig csak a fent említett Hedman előzte meg. Már most az NHL egyik legjobb hátvédje, pedig csak egy csonka szezonon van túl, így nálunk is övé az érdem.

Az év csapata

Jelöltek: Kansas City Chiefs (NFL), Los Angeles Lakers (NBA), Tampa Bay Lightning (NHL)

Nem meglepő módon az NFL, az NBA és az NHL bajnokcsapatai kerültek ide. Közülük a Chiefst ki is lehet húzni kapásból, ugyanis az NFL-t kevésbé érintette a koronavírus, nem kellett leállni, bizonytalanságban edzeni, buborékba vonulni, újra felpörögni.

A Lakers tökéletesen időzítette a formáját az augusztusi folytatásra: a jelentéktelen „seeding game”-eken még akadozott a gépezet, aztán a playoffra kezdett felpörögni a csapat. Frank Vogel megtalálta az ideális rotációt, LeBron James és Anthony Davis dominált, és a kiegészítő emberek (főként Rajon Rondo és Kentavious Caldwell-Pope) is meg tudták tolni a Lakers szekerét, ha arra volt szükség.

A győzelemig vezető útjuk viszonylag szerencsés volt,

a Portlandről hamar kiderült, hogy mégsem olyan erős, mint amilyennek tűnt a maradék alapszakasz-találkozókon, a Houston már az első kört is alig élte túl, a Denver teljesen kifacsartan, két 3–1-es fordítás után érkezett, és a Heat is belefáradt a heroikus keleti győzelembe. Ez persze semmit nem von le a Lakers érdemeiből, de Az év csapata címhez nem elég.

A Tampa ugyanis hasonló utat járt be, csakhogy mindezt csapatkapitánya, Steven Stamkos nélkül, aki az egész playoffban 167 másodpercet volt a jégen, igaz, azt góllal koronázta meg a döntő 3. meccsén.

A Lightning az első fordulóban összekerült azzal a Columbusszal, amely tavaly 4–0-val söpörte le őket, és az NHL történetének egyik legnagyobb meglepetését okozta. Ezúttal sem indult könnyen a széria, az első meccset ötszöri (!) hosszabbításban nyerte a Bolts, a másodikat pedig el is vesztette.

De ez, valamint a múltbéli emlékek nem okoztak görcsösséget, sőt, a következő három találkozót behúzta a Tampa,

a második körben pedig a csonka alapszakaszt toronymagasan megnyerő Bostont is 4–1-gyel küldte haza Jon Cooper csapata. A főcsoportdöntőben a New York Islanders sem okozott óriási kihívást (4–2), a fináléban pedig hiába nyerte meg a Dallas a nyitómeccset, jött a Tampa-henger és az újabb 4–2. Az extra körülményeket, valamint az egy évvel korábbi mumus legyőzését figyelembe véve ezért a Tampa a díjazott.

Az év legrosszabb csapata

Jelöltek: New York Jets (NFL), Houston Rockets (NBA), Arizona Coyotes (NHL)

A New York Jets a napnál is világosabbá tette mindenki számára, hogy tankolni fog a 2020-as idényben, a holtszezonbeli játékosmozgásokkal abszolút felfedte a lapjait a vezetőség. Minden a terv szerint alakult, egészen elképesztő vereségeket szenvedett a csapat, amelyet olykor bucira vert az ellenfél, olykor pedig csak az utolsó másodpercben veszítette el a meccset.

Aztán a 15. játékhéten, ki tudja, milyen megfontolásból, de a Jets legyőzte a Los Angeles Rams csapatát, ezzel a szintén egy győzelemmel álló Jacksonville Jaguars csúszott az utolsó helyre, majd miután a 16. fordulóban is ugyanez volt az elosztás, így eldőlt, 

hogy a Jets botrányosan rossz teljesítménnyel is lemarad a főnyereményről, Trevor Lawrence-ről.

A Houston Rockets bajnoki álmai a 2020-as buborékban ismét szertefoszlottak. James Hardenék a playoff első körében alig jutottak túl a fiatalokból álló, szedett-vedett OKC Thunderen, a másodikban pedig elképesztően simán zúgtak ki a Lakers ellen. A holtszezonban jött a kiárusítás, távozott Daryl Morey általános igazgató és Mike D’Antoni vezetőedző is, majd Russell Westbrookot John Wallra cserélték.

Harden közben egyre hangosabban duzzogott, és sztriptízbárokban vigasztalódott, az edzőtáborból elkésett, és megpróbálta kierőszakolni, hogy elcseréljék, ez azonban nem történt meg. Ismét felkereste a táncoslányokat, csakhogy ezt maszk nélkül tette, és megszegte az NBA járványügyi előírásait.

Eközben a többi játékos elkapta a koronavírust, a csapat pedig képtelen volt kiállni a szezonnyitóra, amit el kellett halasztani.

Óriási a káosz Houstonban, és hol van még a vége? Mindenesetre az új szezonban már voltak olyan meccsei a csapatnak, amiken jól nézett ki Harden nélkül...

Az Arizona Coyotes azonban köröket vert mindkét fenti csapatra. A klub kálváriája januárban kezdődött, amikor az NHL vizsgálatot indított velük szemben, mert állítólag az amatőr és juniorligákban játszó fiataloknak külön fizikai felmérőket tartottak, ami szigorúan tilos. Ezt augusztusban zárta le az NHL, 

amely elvette a Coyotes 2021-es első és 2020-as második körös draftjogát.

De még mielőtt eddig eljutottak volna, július végén, néhány nappal a buborékba történő beköltözés előtt derült égből villámcsapásként lemondott az általános igazgató, John Chayka. Állítólag megsértődött azon, hogy a tulajdonos nem hagyta, hogy egy másik csapattal tárgyaljon a saját jövőjéről. Ezek után a Coyotes csodaszámba menően megnyerte a 0., úgynevezett play-in kört a Nashville ellen, az első körben viszont a Colorado felmosta velük a jeget.

Jöhetett hát a draft, az első három körben draftjog nélkül: az első köröst még Chayka adta oda Taylor Hallért, ami az utolsó nagy üzlete volt. Amolyan búcsúajándék. A másodikat vette el az NHL, a harmadik pedig Carl Söderberg ellenértéke volt még tavaly nyáron.

A negyedik körben aztán kiválasztották Mitchell Millert, a tehetséges amerikai hátvédet, elsőre mindenki örült, hogy azon a helyen még elérhető volt. Aztán az is kiderült, hogy miért nem vitte el senki addig: Miller éveken keresztül pokollá tette egy fejlődésben visszamaradott színes bőrű társa, Isaiah Meyer-Crothers életét. Állítólag a Coyotes is tudott Miller botrányos előéletéről, mégis kiválasztotta. 

Amikor Meyer-Crothers és családja nyílt levelet írt a csapatnak, amelyben döbbenetét fejezte ki a döntés miatt, a csapat háromhétnyi vacillálás után lemondott Miller játékjogáról, azaz ezt a választást is bukta.

Eközben a fizetési sapka is szorítja a csapatot, azaz nem túl rózsás a helyzet a sivatagban.

Az év edzője

Jelöltek: Kevin Stefanski, Cleveland Browns (NFL), Erik Spoelstra, Miami Heat (NBA), Barry Trotz, New York Islanders (NHL)

Barry Trotzról évek óta köztudott, hogy az NHL egyik, de inkább a legjobb trénere. A Nashville-lel hosszú éveken át erőn felül teljesített, majd a Washingtont akkor segítette bajnoki címhez, amikor már mindenki azt hitte, hogy a sztárok túl vannak a zeniten. Ezután a New York Islandershez került, amelynek nem éppen világmegváltó a játékoskerete, 

de Trotz olyan tökéletes rendszert alkotott meg (ismét),

hogy az NHL legutóbbi rájátszásában először a Floridát, majd a Washingtont, végül a titkos esélyesként emlegetett Philadelphiát is búcsúztatta, és egészen a főcsoportdöntőig menetelt, ahol azonban a későbbi bajnok Tampa Bay erősebbnek bizonyult.

Erik Spoelstra 2020-ban (is) bebizonyította, hogy az NBA legalulértékeltebb vezetőedzője. Azóta átnéznek rajta, hogy a Miamival 2011 és 2014 között „csak” két bajnoki címet nyert, de az idei menetelés talán javított a megítélésén. A Heat már a félbeszakításig is meggyőző volt, a nagy durranást viszont az orlandói buborékra tartogatta a csapat.

Ötödik kiemeltként a Miami söpörte a negyedik Indianát, majd az alapszakaszt utcahosszal megnyerő Milwaukee Bucksot küldte haza öt meccsen úgy, hogy az is lehetett volna négy. Spoelstra számára a túloldalon Mike Budenholzer valóságos nyitott könyv volt, majd a főcsoportdöntőben a fiatal és önbizalomtól duzzadó Boston Celticset is elintézte az együttes. A fináléban aztán a Lakers már túl nagy falat volt, de a két csapat játékosállományát nem is szabad összehasonlítani.

Spoelstra ebben az évben alighanem minden kétkedőt meggyőzött arról, hogy egyike az NBA legnagyobb koponyáinak.

A győztes azonban az a Kevin Stefanski, akinek a kinevezésekor sokan csak csóválták a fejüket. A 38 éves szakember szépen lassan mászta meg a ranglétrát a Minnesotánál, de a vezetőedzői posztot már nem ott, hanem Clevelandben kapta meg. A Vikings támadójátéka nem tartozott a legfélelmetesebbek közé, ezért sem értették sokan, hogy kerül éppen ő a Browns élére. A választás azonban telitalálatnak bizonyult, és a tehetséges fiatalokból álló csapat, úgy tűnik, 2020-ra végre összeállt, és 2002 óta először ott lesz a playoffban. És itt most nem csak arról van szó, hogy egy újonc HC rájátszásba visz egy csapatot.

Inkább arról, hogy mekkora változást ért el egy olyan klubnál, amely az elmúlt szűk két évtizedben inkább egy vonatszerencsétlenségre, mintsem egy NFL-csapatra hasonlított, és bárki állt az élére, a helyzet csak rosszabb lett.

A Browns több mint egy évtizedig töltötte be a liga bohóccsapatának szerepét, idén azonban már senki sem szeret ellenük játszani.

Az év legemlékezetesebb egyéni produkciója

Jelöltek: Alvin Kamara, New Orleans Saints (NFL), Luka Doncic, Dallas Mavericks (NBA), David Ayres, csarnokmunkás, NHL/AHL

Luka Doncic már újoncként rárúgta az ajtót az NBA-re, ami ráesett azokra a károgókra, akik az újabb befuccsolt európai gyereket vizionálták vele kapcsolatban. Második évében még fejlődni is tudott, a Dallast bevezette a playoffba. Ott az első körben a szupercsapatnak kikiáltott Los Angeles Clippers várt rájuk, és bár a Mavericks óriásit harcolt, végül a papírforma érvényesült, és a Clippers hat meccsen továbbment. A párharc negyedik találkozója viszont bekerült az NBA örök klasszikusai közé, méghozzá Doncic miatt. 

A Mavs a 2. negyedben már 21 pontos hátrányban is volt, ebből a negyedikre 12 pontos előnyt kovácsolt, de a hajrában a Clippers vissza tudott kapaszkodni, jöhetett a hosszabbítás. Ez végig szorosan alakult, aztán 10 másodperccel a vége előtt a Los Angeles-i csapat kétpontos fórra tett szert. 

Egy fault után 3,7 másodperc maradt hátra, amikor Doncic kezébe került a labda, ő pedig jóval a hárompontos mögül eleresztette a dudaszó pillanatában a nyerő triplát, amellyel 2–2-re módosította a párharc állását.

Amellett, hogy ez a dobás abban a pillanatban legendássá vált, nézzük meg Doncic statisztikáit: 43 pont, 17 lepattanó, 13 gólpassz. Mindhárom kategóriában övé volt a legmagasabb érték a mezőnyben. 21 évesen, élete 4. playoffmeccsén Kristaps Porzingis nélkül, rossz bokával.

Alvin Kamara páratlan karácsonyi ajándékot tartogatott a New Orleans-drukkereknek és a fantasyjátékosoknak. A Saints futója az NFL 16. fordulójában a Minnesota Vikings elleni találkozón 22 futásból 155, míg 3 elkapásból 17 yardot produkált. Ez már önmagában is egész impresszív statisztika volna, de mit mondjunk arról a 6 (!) touchdownról, amit ezekkel szerzett?

A 6 futott TD-vel beállította az NFL-csúcsot, de lehetett volna 7 is, ha Sean Payton vezetőedző a 4. negyed végén a Vikings 1 yardos vonalán nem Taysom Hillt bízza meg az újabb hatpontos elérésével. Nem egy komoly teljesítmény született az NFL 2020-as alapszakaszában, de ez mind közül kiemelkedik.

80%-os védési hatékonyság, 4,17-es kapott gólátlag, 1 győzelem. Meglehetősen átlag alatti, sőt, egyenesen borzalmas értékek egy hokikapustól.

De ha azt nézzük, hogy ezeket egy 42 éves jégfelújító munkás érte el az NHL-ben, akkor mindjárt máshogy fest a produkció.

David Ayres számára átlagos napnak indult 2020. február 22-e. Az NHL-es Toronto Maple Leafs és az AHL-es Toronto Marlies gyakorlócsarnokának, a Coca-Cola Coliseumnak a rolbasofőrjeként elvégezte a napi munkáját, majd elindult a Maple Leafs otthona, a Scotiabank Center felé. A legtöbb NHL-arénában alkalmaznak egy vészkapust, akit bevethetnek akkor, ha az egyik csapat mindkét kapusa megsérül, Ayres már többször is volt ilyen státuszban, igaz, csak AHL-találkozókon.

Aznap a Toronto a Carolina Hurricanest fogadta, a vendégeknél pedig beütött a krach: először James Reimer sérült meg, majd a helyére beálló Petr Mrázeket is le kellett kapni. A Carolina 3–1-re vezetett ekkor, a meccsnek pedig még majdnem a fele hátravolt. 

Eljött Ayres pillanata, aki a Toronto (!) cserekapusának régi felszerelésében, valamint egy frissen összerakott Carolina-mezben kikorcsolyázott 20 ezer néző elé.

A legmagasabb szint, ahol játszott, az a junior harmadosztály volt, emellett sörligákban védett, valamint néha beállt a Marlies és a Maple Leafs edzésein is egy kis bohóckodásra.

Néhány percnyi bemelegítés és szünet után újabb gólt szerzett a Carolina, majd jött az elkerülhetetlen: az előző szezon góllövőlistáján 3. helyen végző John Tavares felavatta egy védhetetlen lövéssel. Másfél perccel később Pierre Engvall is bevette a kapuját egy kipattanó korongból, Ayres egyikről sem tehetett, de az első két lövés egyaránt túljutott rajta. Szerencséjére a Hurricanes extra energiát fordított a támadásra, emellett a liga egyik legjobb védelmével rendelkezik, így a vezetés folyamatosan náluk volt.

A második harmad utolsó percében megszületett Ayres első védése is,

nem máson, mint az idei szezon 3. legeredményesebb játékosán, Auston Matthewson fogott ki. Innentől kezdve gólt sem kapott, a társak pedig gondoskodtak a hollywoodi végkimenetelről, így Ayres lett az első sürgősségi kapus, akinek a neve mellé győztes NHL-meccs került a statisztikákban. 42 évesen övé a legidősebb, győzelemmel bemutatkozó kapus titulusa, 

a bárdja pedig már a Hírességek Csarnokában látható.

Egy ingyenvacsorára ment a Scotiabank Centerbe, győztes NHL-meccsel távozott, mindez a Csoda a jégen 40. évfordulóján. Ja, azt mondtuk már, hogy 2004-ben vesetranszplantációval mentették meg az életét? Egyértelmű, hogy David Ayres 2020 észak-amerikai sporthőse.