Tamás
-7 °C
8 °C

Égtek a vonalak az MTK-stadionban felhúzott horogkeresztes zászló miatt

IMG 4747nagyitott
2021.02.22. 12:51 Módosítva: 2021.02.22. 22:46
A ma 66 éves Fülöp Ferenc MTK-futballistaként a náci válogatott mezében futhatott ki a Hidegkuti Stadion gyepére 1980-ban. A Menekülés a győzelembe című film élete meghatározó élménye, a Manchester City stadionjában interjút adott róla, sőt Hollandiában megalakult egy csapat is a film nyomán. Az egykori csatárt születésnapján múltbeli merengésre kértük.

Ahogy felcsendül a Harmadik Birodalom himnuszának első traktusa, az MTK játékosai egyszerre üdvözlik a lelátót náci karlendítéssel. Koritár Lajos, Egervári Sándor, Fülöp Ferenc és társaik, Kovács Béla, Török József, Boda Imre átszellemült arccal néznek farkasszemet a régi Hidegkuti Stadion főlelátójának VIP-páholya fölött magasodó horogkeresztes zászlóval, és várják a kezdő sípszót.

A képsor nem egy szürreális lázálomból való, hanem a Menekülés a győzelembe című filmből, melynek csúcspontját, a német válogatott és a hadifogoly-válogatott közötti futballmeccset az MTK pályáján forgatták 1980-ban. Az alkotás a Két félidő a pokolban című Fábri-mozi remake-je volt, melynek eredeti sztoriját egy 1942-ben játszott kijevi meccs adta a megszálló csapatok válogatottja és a szovjet hadifoglyok között.  

A film a németek megszállta Párizs környékén játszódik, a mérkőzést pedig az 1924-es olimpiának és az 1938-as olasz–magyar labdarúgó-vb-döntőnek is helyet adó Colombes Stadionban rendezik. Többek között az alkotás egyik magyar származású producerének, Andy Vajnának köszönhetően a rendező, a kétszeres Oscar-díjas John Huston és a film készítői úgy döntöttek, hogy a 40-es évekbeli Colombes-ra leginkább a Hidegkuti Stadion hasonlít 1980-ban.

A náci csapat egyik statisztája a fent említett Fülöp Ferenc, a fiatalon elhunyt válogatott kapus Fülöp Márton édesapja volt. A 1978-as világbajnokságra is benevezett, futballmenedzserként dolgozó Fülöpöt 66. születésnapja alkalmából kértük meg, hogy elevenítse fel az emlékeit a forgatásról, a világsztárokkal tűzdelt színészgárdáról és a meccs utóhatásairól.

„1980 tavaszán jött a megkeresés a filmesek részéről, megkérdezték, kinek van kedve feláldozni a nyári szabadságát, hogy részt vegyen a forgatáson. Leendő feleségemmel volt egy betervezett külföldi utunk, de lemondtuk. Ilyen lehetőség ugyanis egyszer adódik az ember életében, így jelentkeztem. Akkor azért nem gondoltuk, hogy ez egy ikonikus filmmé válik – főleg Nyugat-Európában.

Ahogy azzal sem voltunk teljesen tisztában, milyen óriási névnek számít a rendező John Huston vagy épp Max von Sydow. Életem egyik legemlékezetesebb darabja a forgatás, soha nem fogom elfelejteni”

– tekintett vissza a múltba az egykori csatár.

A német csapatban két MTK-n kívüli játékos volt csak, a kapust az Ipswich Town adta, a csapatkapitány pedig a West Ham Unitedben játszott. Az ellenfélnél több nemzet válogatott játékosai is futballoztak, többek közt Bobby Moore, John Wark, Kazimierz Deyna, Oswaldo Ardiles, Paul van Himst és az Ipswich csapatkapitánya, Russell Osman.

A két csapat aztán igen más utat járt be: amíg az Ipswich Town 1981-ben UEFA-kupát nyert, addig az MTK az NB I-ből esett ki – története során először. „Jól felkészítettük őket” – fogalmazott humorosan Fülöp Ferenc.

Felháborodott szomszédok

A stadionban a forgatás ideje alatt több helyen is felhúzták a horogkeresztes zászlót, ez természetesen a díszlet része volt, ám sokakat bántott, hogy épp a zsidó polgári gyökerekkel rendelkező MTK stadionjában lehet ilyesmit látni.

A környékbeliek állítólag rengetegen telefonáltak a VIII. kerületi pártbizottságba, hogy mégis mi folyik a stadionban. Teljesen érthető volt a felháborodásuk.

A forgatáson mindig az adott nap reggelén mondták el, hogy a futballistáknak mit kell csinálniuk. A német válogatotté, vagyis az MTK-soké volt a vendégöltöző, Peléék pedig a hazaiban öltözhettek, az tágasabb volt.

„Legalább 10 napig zajlott a forgatás a stadionban, reggel 8 körül érkeztünk, és délután 5-6-ig ott voltunk. Az alagi lóversenypályához is kivittek minket, ahol a filmbeli hadifogolytábort építették fel, és megmutatták a helyszínt”

– így Fülöp.

Volt olyan része a filmnek, ahol rettentő kemény összecsapások voltak a meccsen. Ennél a jelenetsornál megkérték a játékosokat, hogy ne kíméljék egymást. Így is tettek, az ellenfél egyik játékosának el is tört a bordája az egyik ütközésnél.

Mi megtettük, amire kértek, de ők sem maradtak adósak, aprítottak bennünket rendesen.

Pelé elsőre beollózta

A színészek közül Fülöp Ferenc Sylvester Stallonéról mesélt hosszabban, diplomatikusan fogalmazott róla: egy külön világban élt, ahova nem engedett be senkit.

Akár úgy is fogalmazhatunk, hogy rendkívül nagyképű volt, nem igazán lehetett megszólítani. Ő volt a kapus.

A többi futballista statiszta viszont nagyon kedves volt, beszélgettünk velük. Pelé, Deyna, de ugyanígy az argentin Ardiles vagy Bobby Moore. Hiába voltak világklasszisok, barátságosan közeledtek, legfőképp Pelé. Bárki bármikor ment oda hozzá egy fotóra, fülig ért a szája, és bármit megcsinált a forgatáson, amit kértek tőle. Igazi profi volt.”

A film legfelemelőbb jelenete, amikor 3–4-es állásnál elfut a jobbszélső, beadja a labdát, Pelé pedig csodálatos mozdulattal beollózza a kapuba, s ezzel egyenlítenek a hadifoglyok 0–4-ről. Az ember azt gondolná, a jelenetet vagy százszor fel kellett venni, hogy egy ilyen látványos mozdulatot tökéletesen rögzíteni lehessen. Mondjuk úgy, nem Pelén múlt a dolog.

„Az egy elég érdekes jelenet volt. Este 6, fél 7 körül járhatott az idő, az utolsó jelenet volt aznapra. A rendező elmagyarázta, kinek mit kell csinálni, foroghatott a kamera.

A jobbszélső elfutott, bekanyarította a labdát, Pelé pedig elsőre hatalmas gólt ollózott. Mehetünk is haza, gondoltuk magunkban. Igen ám, csakhogy a kamerák fele nem indult el. Vissza az egész.

Onnantól vagy nem jött jól a beadás, vagy Pelé nem találta el. Egy óra után már 2-3 méterről dobták fel neki a labdát, s végül sikerült jól rögzíteni. Az utolsó próbálkozás után kidőlt, lent maradt a földön, annyira fáradt volt.”

A szőke, vakítóan fehér bőrű Kovács Béla mondta is menet közben, hogy engedjék őt oda, mert egyből megcsinálná a jelenetet.

Stallone, az antitálentum

Stallone Fülöp Ferenc visszaemlékezése alapján nagyon ügyetlen volt, eleinte úgy akarta megfogni a labdát, hogy amikor szállt felé, összecsapta a kezét. A végére egész jól belejött, de ahogy Fülöp Ferenc fogalmaz: „a rambóság azért jobban állt neki.” Az egyik kapu előtti kavarodásnál Stallonét fejbe rúgják a filmben. Azt úgy oldották meg, hogy levertek egy cöveket, s amikor kialakul a tumultus, a filmbeli náci futballista abba rúg bele, nem a színészbe.

Elmondása szerint Michael Caine sem sokat értett a focihoz, kevés alkalommal mutatták a filmbeli meccs közben.

„A szerelésem valahol megvan még, és talán a cipőm is. Korabeli stoplist kaptunk, nagy, dugó alakú stoplikkal. A formája elég bizarr volt, de egyébként kényelmes viselet volt”

– emlékezett vissza a csatár.

Fülöp Ferenc személyesen is megtapasztalta, hogy egyes országokban milyen hatást gyakorolt a film. Akár Hollandiában, akár Angliában járt, mindenhol kérdezték róla. A fia, Márton is említette a helyi médiának ott, ahol játszott. Például amikor a Manchester Cityhez igazolt, a Fülöp családot meghívta a klub, és a stadionba lépve a sajtós srác azzal kezdte, hogy Fülöp szerepelt a Menekülés a győzelembe című filmben. Mike Sommerby, a City egykori játékosa, korábbi nagykövete is szerepelt benne, úgyhogy a pálya szélén közösen adtak interjút a klub tévéjének.

Fülöp egy másik esetet is felelevenített.

Amikor az MTK klubigazgatója voltam, bekopogott hozzám két holland úr, azt kérték, vezessem körbe őket a stadionban. Megtettem, s amikor a büfében beszélgettünk, elmondták, hogy Hollandiában a film nyomán alakult meg egy Escape to victory nevű futballklub, s ők is ott játszanak. Elhatározták, hogy eljönnek megnézni az eredeti helyszínt, s ezért érkeztek.

A forgatás 20. évfordulójára két csapattal is eljöttek, megszerveztünk egy öregfiúktornát az MTK stadionjában. Ők megcsináltatták a hadifogolycsapat mezét, így én a német garnitúrát gyártattam le, s abban játszottunk. Aztán közösen vacsoráztunk, remek volt.”

A film holland fanatikusaival azóta is remek kapcsolatot ápol.

(Borítókép: Pelé és Fülöp Ferenc. Fotó: Fülöp Ferenc)