Legyen alagút, de miért csak utólag építik?

Stummer képviselő már a videó megosztásakor is tudatában volt annak – és ezt le is írta –, hogy akciójával államtitkot sérthet, de ahogy fogalmazott a posztban, „tudom, hogy a kétharmad bosszút fog állni ezért, de az igazságért minden következményt vállalok”.

Az igazságért meg a tizenöt perc hírnévért. 

Tudniillik a szűk tízmillió magyarországi magyarból tegnapig jó eséllyel 9,95 millió azt sem tudta, hogy van ilyen nevű ember a világon. 

De ez csak a dolog emberi és marketingoldala. 

Ennél fontosabb, hogy Stummer képviselő úr nem sokkal a posztja publikálása után már helyesbített, és úgy fogalmazott, hogy nem csak Orbán Viktor miniszterelnök, hanem az összes védett és VIP-személy részére építenék az alagutat kétmilliárd forintos költséggel. 

Amúgy ránézésre semmi ördögtől való nincs abban, ha egy stadionnál építenek egy ilyen megközelítési lehetőséget. Mindenki tud az elhíresült „Rákosi-alagútról”, amit az új Puskás Aréna építési munkálatainak kezdetekor berobbantottak, majd a föld alatti járatot teljes hosszában betömték. Annak idején Rákosi Mátyás és kísérete ezen az alagúton jutott be a díszpáholyba, amely előtt 1981. június 6-án a negyedszázad után hazatért Puskás Ferenc is meghajolt – igaz, akkor már nem Rákosi, hanem Kádár János fogadta a néhai legendás csatár tisztelgését. 

A mostani tervezett alagúttal kapcsolatban akad egy kis – nem is olyan kicsi – probléma.

Miért csak most jutott az illetékesek eszébe, csaknem másfél évvel a 2019. november 15-i megnyitó, a Magyarország–Uruguay válogatott mérkőzés után, hogy kellene építeni egy alagutat?

Inkognitóját megőrizni kívánó forrásunktól úgy értesültünk, hogy az Aréna tervezésekor is felvetődött egy ilyen alagút építésének ötlete, de végül lekerült a napirendről. Úgy tudjuk, elsősorban azért, mert az Arénába a nép négy bejáraton keresztül jut be – kettő a Stefánia felől, kettő a Dózsa György útról nyílik –, miközben a gyakorló jégcsarnok mellett, a Thököly útról induló Szabó József utcáról simán bejuthatnak az épülethez a VIP-autók anélkül, hogy a tömeg útját kereszteznék. Magyarul: valójában most is fölösleges egy ilyen föld alatti megközelítési lehetőség építése.

Informátorunk szerint ha az alagutat – ha már alagútban gondolkodnak – eredetileg az Aréna építésekor kifúrták volna, a költségek a mostani kétmilliárd forintnak a töredékét sem érték volna el. Hiszen most újból fel kell túrni a földet, már megépített elemeket kell lebontani és újraépíteni. Az már 2019-ben is köztudott volt, hogy Magyarország a 2020-as – majd 2021-re áttolt – Európa-bajnokságnak társrendezője lesz, és akár kormány- és államfők is érkezhetnek a Puskás Arénába.

Mindez persze még nem elegendő ok az államtitoksértésre, főleg egy parlamenti bizottság elnöke részéről.

(Borítókép: Puskás Aréna 2019. november 18-án. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!