Száz nap a nyitányig: Tokióban a kocka el van vetve

Japán az egyetlen ország talán a világon, ahol normális keretek között zajlik az élet – jelentette Tokióból Gábor nevű ismerősünk, aki évek óta a 126 milliós ország fővárosában él. – A gyerekek járnak az iskolába, nem távoktatás folyik, hanem jelenléti, nyitva vannak az üzletek, a sportesemények nem zárt kapuk mögött, hanem nézőkkel zajlanak, igaz, csak 50 százalékig engedik megtölteni a nézőteret, de ez nem jelent semmit, mert amúgy sem telne meg a lelátó. Megrendezik a kulturális eseményeket is, a múlt héten volt Kobajasi Kenicsiro-koncert, 70 százalékos telítettséggel a nézőtéren, ráadásul zárt térben, a Suntory Hallban, nem nyitott stadionban! A mozik is működnek, az emberek éttermekbe, bárokba járnak, csak annyi a korlátozás, hogy nem kilenckor, hanem nyolckor zárnak a vendéglátó egységek. A vonatok tömve, az utcák tömve, persze mindenki arcmaszkot visel.

Csakhogy egy japánnak ez nem olyan kellemetlen korlátozás, mint egy európai embernek, hiszen a szigetországban már akkor felveszik a maszkot, ha az illető náthás lesz, nehogy a rokonai, az ismerősei elkapják tőle a nyavalyát. Ezt a szokást már Gábor is átvette – külföldi létére –, már a koronavírustól függetlenül is maszkot hord, amikor náthás.

Hihetetlenül fegyelmezett, normakövető emberek a japánok, itt nincs olyan, hogyha kötelező a maszkviselés, akkor azon törik a fejüket, hogyan lehetne megszegni ezt a szabályt. Ha kötelező, akkor kötelező. Ha bemész egy boltba, és nincs rajtad maszk, azonnal figyelmeztetnek, hogy vedd fel, és fertőtlenítsd a kezed. Japánban a gyerekek úgy nőnek fel, hogyha megfáznak, azonnal maszkot öltenek, és aki allergiás, az tavasztól őszig viseli ezt az egészségügyi segédeszközt. Ismétlem, roppant normakövetők, ha a tokiói kormányzó megkéri az embereket, hogy este nyolc után ne menjenek ki az utcára, akkor nem mennek ki. Igazodnak.

Amikor felvetem ismerősömnek, igaz-e, hogy a tokióiak jelentős hányada nincs az olimpiarendezés mellett, csak részben ad igazat nekem.

Nézze, sohasem volt túlnyomó az olimpiarendezés támogatottsága, még a pályázati időszakban sem, nem tapasztalható itt valamiféle olimpiai láz. Azt nem mondanám, hogy egyöntetűen ellene van a népesség. A tokióiak 39,2 százaléka szerint törölni kéne, 32,8 százalék elhalasztaná, és a maradék 28 százalék rendezné meg úgy, ahogy van az olimpiát. Ez ténykérdés, ugyanakkor nincs igazán olimpiaellenes hangulat; egy árva tüntetőt sem látni, nincsenek felvonulások, aláírásgyűjtések, tiltakozó akciók az olimpia ellen. Az embereket más foglalkoztatja, mint az olimpia, a Coviddal törődnek, a gazdasági élet problémáival.

Kétségtelen, hogy a japán gazdaság is megsínylette a járványt, de nem annyira, mint az európai országoké vagy az Egyesült Államoké.

Itt nem zárták le az országot, nem volt lockdown, megpróbálták megőrizni az egészséges egyensúlyt a járvány elleni védekezés és a normál gazdasági-társadalmi élet fenntartása között. És szerintem sikerült is, a halálesetek száma töredéke az Európában vagy Amerikában regisztrált mutatóknak, a járvány egész ideje alatt alig haladta meg a kilencezret, miközben Magyarországon eddig összesen 24 ezren haltak bele a koronavírus szövődményeibe egy Japánénál tizenháromszor kisebb népességű országban. Ha azt vesszük, hogy Japánban évente több mint egymillióan halnak meg úgy általában, akkor ez elenyésző. Egy erősebb influenzajárványban meghal tízezer ember, és az senkit sem érdekel.

Persze hozzá kell tenni, hogy Japán egy szigetország, szinte lehetetlen illegálisan megközelíteni, de legálisan is, mert gyakorlatilag lezárták a határokat a külföldiek előtt. Magyarország Európa közepén valójában egy átjáróház, Japán feltételei lényegesen kedvezőbbek.

Azt is érdemes megemlíteni, hogy a japán ember roppant tartózkodó, a társadalmi érintkezés módozatai közé nem tartozik a kézfogás, az ölelkezés, pláne nem a puszi, szóval, jóval nehezebb megfertőzni egy japánt, mint egy magyart. 

Továbbá hihetetlenül higiénikusak. De vajon igaz-e, hogy külföldi nézőket nem fogadnak az olimpián?

Ez igaz. A kormánynak az a legfontosabb, hogy az olimpiát megrendezzék, mindegy, hogy hogyan. A költségek már így is elszaladtak, és az már teljesen mindegy, hogy folyik-e be pénz a külföldi turistáktól. A bevételek zöme úgyis a televíziós jogdíjakból és a szponzori pénzekből érkezik, az pedig adott, független a nézőszámtól.

Jelen állás szerint ötven százalékos kapacitással tervezik a nézőterek kihasználtságát. Az igazi nagy bukás az lenne, ha nem rendeznék meg az olimpiát, ha lesz olimpia, akkor már mindegy, hogy hány néző lesz.

Persze ha egy külföldi legálisan Tokióban tartózkodik, és vesz magának egy belépőjegyet, őt senki sem fogja megakadályozni abban, hogy a helyszínen tekintse meg a sporteseményeket. Így is rengetegen lesznek külföldiek, a sportolók és az őket kísérő edzők, bírók 15 000-en lesznek, csak az NBC személyzete 4000 embert tesz ki, ez az amerikai tévétársaság sugározza az olimpiát. A résztvevő sportolók, edzők nem karanténkötelesek, szemben a szimpla turistákkal, akiknek két hetet karanténban kell tölteniük azt követően, hogy beléptek az országba. 

A játékok egy évvel történő elhalasztása nem volt olcsó mulatság – jegyzi meg ismerősünk. – Amikor 2013-ban a NOB Tokiónak ítélte a rendezést, a szervezők 7,5 milliárd dolláros költségekkel számoltak. Aztán ez felment 12,8 milliárdra, a halasztás további 20 százalékkal megdobta a kiadásokat, a végső számla pedig, amibe minden beletartozik, egy auditáló cég számításai szerint 25 milliárd dollárt tesz majd ki. Ebben benne van a paralimpia ára is. Így pedig a tokiói lesz toronymagasan minden idők legdrágább olimpiája. Tudni kell, hogy az olimpiai falu lakásait már jó előre eladták, ott egy lakópark lesz, és amikor kiderült, hogy csúszik egy évet az olimpia, a lakókat kártalanítani kellett. Ez is hatalmas összeget emésztett fel. Szóval, én megértem azokat is, akik nem lelkesednek az olimpiarendezés gondolatáért. 

Lábjegyzet: a legfrissebb, szerdai adatok szerint 591 új fertőzöttet regisztráltak április 14-én Tokióban, ami még mindig nevetségesen alacsony szám a magyarországi vagy az egyéb európai adatokhoz képest, ugyanakkor a legmagasabb érték a rendkívüli intézkedések másodszori bevezetése, március 21. óta. 

(Borítókép:  Olimpiai gyűrűk Tokióban 2021. április 12-én.  Fotó: Yuki IWAMURA / AFP)