Guttmann Béla, Keleti Ágnes és hitsorsosaik nyomában
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Sport cikkek
-
Pétervári-Molnár Bendegúz egy lépésre került a párizsi olimpiától - Suhajda Szilárd felesége: Nem szeretném, hogy a férjem testét lehozzák az Everestről
- Érdekes karrierváltás: kamionsofőrnek állna a Newcastle United labdarúgója
- Csapatot vált a magyar tehetség, a spanyol bajnokságban folytatja a versenyzést
- Pétervári-Molnár Bendegúz elődöntős az olimpiai kvalifikációs versenyen
Bár pontos adatokat nehéz találni, még kevésbé megadni – elég csak a Bécs egykori főpolgármesterétől, Karl Luegertől származó híres-hírhedt mondást idézni: Hogy ki a zsidó, én mondom meg! –, különböző források 31, 27, illetve 23 százalékot említenek, amikor a második világháború előtti magyar olimpiai érmesek között a zsidó származásúak számaránya kerül szóba. (A holokauszt után nyilván jóval kevesebben maradtak, nem beszélve arról, hogy a létező szocializmus négy és fél évtizede alatt jóformán még azt a szót is tilos volt leírni, hogy zsidó.)
Akárhogy is, a magyar zsidóság kitörölhetetlen nyomot hagyott hazánk sportéletében, és ma már ezt a nyomot senki nem is akarja kitörölni, sőt, a szerdán az Új Hidegkuti Nándor Stadionban megnyílt kiállítás egyenesen a magyar-izraeli sportkapcsolatok történetét tekinti témájának.
Elég csak a legismertebb tényeket sorolni: az első két magyar olimpiai aranyérmet Hajós Alfréd (született Guttmann Arnold) szerezte, napjainkban a földkerekség legidősebb élő olimpiai bajnoka a lassan 101 éves, ötszörös ötkarikás aranyérmes Keleti Ágnes, minden idők legnagyszerűbb, legeredményesebb magyar futballedzőjét, a Benficával kétszeres BEK-győztes mágust Guttmann Bélának hívták, a brazil „joga bonito”, a „gyönyörű játék” atyjának pedig Kürschner Izidort tartják, és akkor még nem is beszéltünk a Dél-Amerikában szintén fantasztikus karriert befutó trénerről, Hirschl Imréről, alias Emerico Hirschlről, akit hajszál – illetve edzőtársai irigysége – választott el attól, hogy az 1950-ben világbajnoki címet szerző uruguayi futballválogatott szövetségi kapitánya legyen. (E sorok írója az élők sorából régen eltávozott Hirschl 66 éves lányával, a pszichiáter foglalkozású Gabrielával a mai napig levelezésben áll.)
Tehát reggelig lehetne sorolni a magyar hazának dicsőséget szerző zsidó sportolókat Elek Ilonától, Petschauer Attilától, Rejtő Ildikótól Székely Éváig és Gyarmati Andreáig. Utóbbit azért is fontos megemlíteni, mert az úszónő iskolatársa volt Heisler Andrásnak, a MAZSIHISZ elnökének, aki Yacov Hadas-Handelsman, Izrael Állam nagykövete megnyitó beszéde után emelkedett szólásra.
A nagykövet előzőleg kiemelte a zsidó sportolók történelmi szerepét a modern sportok magyarországi fejlődésében, másrészt felsorolta azokat a tehetséges magyar labdarúgókat – a megnyitón megjelent Pisont Istvánt, Sallói Istvánt, Halmai Gábort, Hamar Istvánt, Czéh Lászlót és Márton Gábort, utóbbi az MTK jelenlegi edzője –, akik a kilencvenes években jelentős szerepet játszottak a zsidó állam futballjában. Sallói a Beitar Jeruzsálem csapatában emelkedett országos hírnévre, alighanem őt tarthatjuk a legnépszerűbb, leghíresebb, valaha Izraelben szerepelt légiósnak, Pisont a Hapoel Tel-Avivb csapatával halmozott sikert sikerre, ahogy Halmai Gábor is, Hamar pedig ugyancsak a Beitar Jeruzsálem csatáraként ontotta a gólokat összesen 118 bajnoki mérkőzésen.
Heisler András egy szerinte Brooklynban népszerű, de Magyarországon messze nem helytálló bon mot-val kezdte mondandóját: „Melyik a világ legrövidebb könyve? A zsidó sportlegendák!” Heisler arról beszélt, sokakban még ma is él a csenevészt, gyáva és férfiatlan zsidó sztereotípiája, akik afféle könyvmolyok, okostojások, és akiktől mi sem áll távolabb, mint a testmozgás, a sport. Heisler kiemelte: ez a kiállítás is küldetésének tekinti az efféle hamis sztereotípiák lerombolását.
A megnyitón beszédet mondott Sipos Jenő, az MLSZ sajtófőnöke, aki az MTK alapító-tulajdonosára, Brüll Alfrédre emlékezett, továbbá Kubatov Gábor, az ősi rivális FTC klubelnöke, aki számos relikviát bocsátott a kiállítás szervezőinek rendelkezésére. A házigazda MTK nevében pedig Buranits Ildikó alelnök mondott beszédet, és megosztotta gondolatait Schőberl Márton, a KKM kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkára.
A kiállítás hamarosan átköltözik az Új Hidegkuti Nándor Stadion túlsó oldalára, az MTK B közép területére, majd 2022 elejétől a Puskás Arénában lesz megtekinthető.
(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
