Lassan elfogy a levegő a MOB elnöke körül, pedig „nem lenne rossz srác”

Lapunk úgy tudja, a Magyar Olimpiai Bizottság tizennégy tagú elnökségéből már kilencen – a két alelnök, Deutsch Tamás és Schmidt Gábor, továbbá Gyurta Dániel, Kovács Antal, Magyar Zoltán, Markovits László, Pálinger Katalin, Vári Attila és Wladár Sándor – aláírták azt a dokumentumot (egészen pontosan heten, plusz ketten rövidesen aláírják), amely Kulcsár Krisztián elnök elmozdítását szorgalmazza, és már csak a vívósporthoz kötődő tagok – Schmitt Pál, Kamuti Jenő, Imre Géza, maga Kulcsár és az elnökségbe csak nemrégiben bekerült gátfutó Baji Balázs – nem csatlakoztak a többséghez, ők is inkább csak sportági szolidaritásból.

és persze jól teszi, mert az egy dolog, hogy kik írták alá ezt a bizonyos dokumentumot, és megint más, hogy december 30-án, csütörtökön 11 órakor a Larus Rendezvényközpontban esedékes rendkívüli közgyűlésen hogyan szavaznak ezek az emberek. Meg aztán nem is az elnökség vonhatja meg a bizalmat Kulcsártól, erre kizárólag a jelen pillanatban 55 tagú közgyűlés jogosult. (Bár állítólag ott is többségben vannak a Kulcsár távozását szorgalmazók.) És azt sem árt megjegyezni, hogy a 14 elnökségi tag közül csak heten MOB-tagok is egyben, azaz csak az elnökség fele szavazásra jogosult 30-án. 

Ahogy azt minapi cikkünkben megírtuk, Kulcsár autokratikus vezetői stílusa egyre kevésbé nyerte el a MOB-tagok tetszését, akik persze maguk is tehettek arról, hogy gyakorlatilag megszavazták a saját kizárásukat a szervezetből, hiszen jobbára el sem olvasták a tagság létszámcsökkentését szorgalmazó elnöki előterjesztést. Pontosabban nem voltak tisztában azzal, mi módon akarja feltölteni Kulcsár a tagság 115-ös létszámát. Az általam megkeresett tagok is elismerték, hogy az éberségük nem volt a csúcson, másképp fogalmazva Kulcsár kijátszotta az éberségüket. 

Ugyanakkor az Indexnek megszólaló MOB-tagok egybehangzóan állították, hogy a Kulcsár mögött állók, Szalay-Berzeviczy Attila főtanácsadó és Vékássy Bálint főtitkár térítették – a megkérdezettek szóhasználatával – „rossz útra” a MOB-elnököt, aki amúgy – megint csak idézzük – „nem lenne rossz srác”. (Bár Szalay-Berzeviczy lapunknak azt állítja, őt Vékássy három éve kiszorította ebből a szerepkörből.)

Így csökkent a nem is olyan régen több mint kétszáz tagot számláló testület létszáma maximum 115-re. És így került (volna) az 55 sportági delegálton felüli tagok delegálásának joga az elnök kezébe egy abszurd összetételű jelölőbizottságon keresztül.

Az elnök autokrata kormányzási stílusa azonban csak egy – bár nem elhanyagolható – modortalanság, aminél sokkal lényegesebb egy olyan „apróság”, ami megkérdőjelezi a jelenlegi MOB, az elnökség, sőt maga Kulcsár legitimitását.

Tudniillik a MOB közgyűlés mint legfőbb döntéshozó szerv összetételének és tagsági jogviszonyának ilyen óriási mértékű megváltoztatása kötelezően tisztújítást igényelt volna, ugyanis a regnáló vezetést még az előző, 2017 májusában fungáló közgyűlés választotta meg, ezért a „régi-új” vezetőség a legitimációját nem az új közgyűléstől kapta. De a tisztújítás – mindkét alkalommal, amikor a közgyűlést átalakították, a létszámát két lépcsőben csökkentették – elmaradt.

Nagy Zsigmond, a SPORTJUS Magyar Sportjogász Társaság elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy Kulcsárnak az a hivatkozása, miszerint célszerű a MOB közgyűlésének összetételét a NOB-éhoz igazítani, egyszerűen hamis. 

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság nemzeti hatáskörbe utalja a tagországok olimpiai bizottságának összetételét, azaz a saját közgyűlésük létrehozását és tagságuk megalkotását. Az Olimpiai Charta rendelkezésein túl semmiféle olyan követelményt nem szab, hogy annak bármilyen módon idomulnia kellene a NOB gyakorlatához. Olyan, hogy NOB-modell, amely alapján a MOB közgyűlését definiálni, alakítani kellene kötelező érvénnyel, egyszerűen nem létezik.

A sportjogász szerint azonban az volt a legsúlyosabb károkozás, hogy a 2021. évi MOB a saját legfőbb döntéshozó szervezetének érthetetlen csonkításával becsukta az ajtót a magyar sport előtt, ezzel drámaian szakított a rendszerváltás után véres verejtékkel létrejött valódi értékekkel, így különösen az integráció, autonómia, transzparencia és a nyitott ajtó elvével. Mint elmondta, a rendszerváltás után felszabadult MOB igazi ereje abban rejlett, hogy egységében képes volt integrálni a magyar sport szereplőit, így a sportszövetségeket, sportszakmai szervezeteket, sportegyesületeket, önkormányzatokat és más prominens személyeket. E hosszú és rögös úton létrejött integráció legfontosabb eredménye volt, hogy a MOB-közgyűlés a magyar sport parlamentjeként volt képes funkcionálni, ahol a magyar sport szereplői, akár közvetlenül, akár közvetetten, lehetőséget kaptak a döntésekben való részvételre. 

Mostanáig.

Ugyanakkor – megint csak több egykori és jelenlegi taggal beszélve – egyhangú volt az a vélekedés, hogy az utóbbi időben szavazógépezetté alakult át a grémium, egyre kevésbé volt lehetőség az érdemi vitára, ezért vett erőt a tagokon az érdektelenség, az apátia. Azt is hangsúlyozták az általunk megkérdezettek, hogy szinte vakon bíztak Kulcsárban, ezért szavaztak meg sok mindent automatikusan. És az is visszavetette a tagság érdeklődését a közgyűlések iránt, hogy valamiképpen kiüresedtek, elveszítették az ünnepélyességüket ezek az alkalmak, nem érezték azt a MOB tagjai, hogy valami nagyon fontosnak, magasztosnak a szereplői.

Itt tartunk tehát most, négy nappal a rendkívüli közgyűlés előtt. Megjósolhatatlan, mi történik csütörtökön a Larus Rendezvényközpontban. Csak egyvalami vehető biztosra: ezúttal nem pusztán protokolláris, érdemi döntéseket mellőző összejövetelre számíthatunk. 

(Borítókép: Kulcsár Krisztián 2021. augusztus 11-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)