Liu Shaoang: Shaolin nyilatkozata nem volt korrekt

Index: Ha azt mondja, hogy amikor 2011-ben megválasztották a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség elnökének, már tudta, hogy 2022-ben összesen két-két olimpiai arany- és bronzérmük lesz, nem biztos, hogy elhiszem…

Kósa Lajos: Ezt nem is mondtam, hanem azt mondtam, hogy a short track egy sportág, és ha a sportban nem akarunk a legjobbak lenni, akkor legfeljebb csak másodikok leszünk. Aki nem akar győzni, az maximum második lesz, ha szerencséje van. Ebből az következett, hogy olimpiát kellett nyernünk. Soha nem volt még ilyen, mármint téli olimpiai bajnokunk, és ezért érdemes lesz megfeszülni, hogy ez sikerüljön.

Liu Shaoang: Hol is voltam 2012-ben? Ez jó kérdés… Most 23 vagyok, akkor 12 voltam, akkor mentem el az első komolyabb versenyemre. Akkor csatlakoztam a válogatotthoz.

A magyar sportban csak az arany számít

Kósa: Én akkor azt mondtam a közgyűlésnek, egyetlen dolog indokolhatja azt, hogy én most elnök leszek, ha olimpiai aranyat nyerünk. Mert a magyar sportban csak ennek van értéke. Nem azt mondtam, hogy 2018-ban vagy 2022-ben olimpiai aranyat nyerünk, hanem azt, hogy ezért kell dolgoznunk, és ha ezért dolgozunk, akkor az meg is lesz. Persze láttam a tekinteteken, hogy na, már megint…

Index: Akkor még nem tudtuk, hogy mi lesz a Liu testvérekből!

Kósa: De a magyarok között mindig voltak tehetséges emberek, és ha megvan az elszántság, ha összerakunk egy jó rendszert, akkor annak eredményesnek kell lennie. Már akkor is voltak kitűnő tehetségű versenyzőink, 2006-ban Torinóban Huszár Erika negyedik, Knoch Viktor ötödik lett, Erika 2010-ben Vancouverben is szerzett egy hatodik helyet, szóval rajta voltunk a térképen. És 2014-ben a női váltó hatodik lett, persze ez már a közgyűlés után volt. Szóval nem a reménytelenség kellős közepén vállaltam el az elnöki posztot. Persze akkor a teljes költségvetésünk volt 50 millió forint, most pedig csak az olimpiai felkészülésre 800 millió forintot kaptunk a kormánytól. De ez kell is! Nem lehet máshogy, mert a világ legjobbjaival versenyzünk. Phjongcshang és Peking alapján mondom, öt-hat nemzet alkotja a szűk élvonalat – Kanada, Magyarország, Oroszország, Kína, Dél-Korea, Hollandia –, és az ő versenyzőik is mindent megkapnak.

Berni még maga köszörülte a korcsolyáját

Index: Mondhatjuk, hogy tizenhat évvel ezelőtt Torinóban belépett a short track a magyar sikersportágak közé?

Kósa: Igen, csak akkor az volt a helyzet, hogy míg a koreaiaknál, kínaiaknál minden versenyzőre jutott három, négy edző, fizioterapeuta, masszőr, szertáros, kit manager, addig nálunk Heidum Berni mesélte, hogy amikor kicsorbult a korcsolyája éle, ő maga kezdte el köszörülni. Óriási hátrányban voltunk a feltételek terén. Aztán mindenki odatette magát, és napestig mesélhetnénk, hogy mennyi kaland után, de eljutottunk oda, ahol most vagyunk. Hogy a legutóbbi olimpia eredményei alapján a kajak-kenu mögött ott vagyunk a vívókkal, birkózókkal, úszókkal holtversenyben mint a második legeredményesebb magyar sportág a pekingi egy arany- és két bronzérmünkkel. 2018-ban feljutottunk a csúcsra, 2022-ben pedig ott tudtunk maradni, sőt! Tudja, minden labdarúgó életében van egy olyan meccs, amikor a világválogatott szintjén futballozik. Nem ez a kunszt, hanem hogy utána is tud-e így focizni. Viszont mi Phjongcshangban felértünk a csúcsra, és Pekingben nemcsak ott maradtunk, hanem előbbre is léptünk. Hát ezt a szintet kell tartani.

Index: Ha a két lánya, Eszter és Lilla nem korcsolyázott volna, akkor is elvállalja a korcsolyázószövetség elnöki posztját?

Kósa: Én már korábban is működtem a sportban, amikor például a Loki éppen a szétesés határán volt, a tulajdonos otthagyta a klubot – ez a kilencvenes évek végén, a kétezres évek legelején volt, 2001 tavaszán, akkor mondtam azt, hogy belépünk. És akkor is ugyanazt mondtam, mint a korcsolyázók 2011-es közgyűlésén: csak az igazolhatja ezt a lépésünket, ha a Loki eredményes lesz. Debrecen városa az én vezetésemmel rendezett huszonöt világversenyt. Például 2001-ben az ifjúsági atlétikai világbajnokságot, ahol tudja, ki tűnt fel?

Index: Usain Bolt.

Kósa: És emlékszik, mit mondtak az úgynevezett szakemberek? Hogy ez a fickó olyan magas, hogy tutira 400-as lesz belőle. És erre minden idők legnagyobb 100-as, 200-as sprintere lett. És ebbe a sorba illeszkedett a tavalyi rövid pályás gyorskorcsolya-világkupa is. Szóval nekem mindig megvolt az affinitásom a sporthoz. És azt se felejtsük el, hogy Debrecen segítségével lett Risztov Éva olimpiai bajnok Londonban úgy, hogy egyszer már abbahagyta az úszást.

Index: Lehet a magyar short track sikereit függetleníteni Csang Csing Lina – a sikerkovács edzőnő –, Liu Shaolin Sándor és Liu Shaoang személyétől?

Kósa: Természetesen nem lehet. Ha azt kérdezzük, mi maradna a magyar rövid pályás gyorskorcsolyázásból, ha ezt a három embert kivennénk belőle, akkor nem maradnának érmek. De itt maradna például Bánhidi Ákos, a világ egyik legjobb edzője, aki itt ül mellettem.

Index: Persze. De Lina még évekkel ezelőtt elmondta, 2007-ben hogyan kérte meg őt a Liu testvérek édesapja, hogy karolja fel a fiúkat, és hogy milyen szerencsés csillagállás és mennyi munka kellett ahhoz, hogy eljussunk oda, ahol most vagyunk.

Kósa (Liu Shaoanghoz fordul): Ez azok után volt, hogy úszók akartatok lenni?

Liu Shaoang: 2007? Akkor már nem akartunk úszók lenni. Hobbiszinten úszkáltunk még.

Kósa: Azért komoly hátországa van a magyar short tracknek. Vannak kitűnő versenyzőink a két Liu fiún kívül is, vannak kitűnő edzőink, például Bánhidi Ákos, aki egyike annak a két edzőnek a világon, aki téli és nyári olimpián is edzett pontszerző versenyzőt úgy, hogy ebből az egyik olimpiai bajnok, a másik Szabolcsi Szilvia volt Sydney-ben az ötödik helyével a kerékpárosok sprintversenyében. Tehát a Liu srácok előtt is voltak jó short trackeseink, csak az egész nem volt úgy összerakva, hogy kijöjjön egy nagyon nagy eredmény. Ebben hihetetlen csapatmunka van. És jelenleg nemcsak a világ legjobb rövid pályás gyorskorcsolyázói között vagyunk ott, hanem a sportági szervezetek versenyében is a topon vagyunk.

És jött a koronavírus...

Index: Amikor röviddel az olimpia előtt elkapta a koronavírust, gondolta, hogy ebből aranyérem lesz?

Liu Shaoang: Azt tudtam, hogy odakint Pekingben mindent el fog követni az orvosi stábunk és a magyar szövetség. És az, hogy éremesélyes vagyok, alapból is benne volt a pakliban. De hogy aranyérem lesz belőle, az az érzés csak akkor fogott el – ahogy azt nyilatkoztam is –, amikor az 500 méteres döntő reggelén felébredtem. Csak akkor fogalmazódott meg bennem.

Index: Amiatt, hogy pozitív lett a Covid-tesztje, mennyit hagyott ki?

Liu Shaoang: Nem voltam százszázalékos formában, amikor a többiek után kiutaztam, de nem kellett sok edzést kihagynom, csak a hétórás időeltolódás meg az, hogy nehezen dolgoztam fel ezt a balszerencsét, ami engem ért. Ez rengeteg energiát kivett belőlem. Úgy éreztem, hogy az olimpiai kvalifikáció során sokkal jobb erőben voltam, viszont az olimpián fejben teljesen ott voltam, és ez a lényeg, mert a nagy dolgok ott dőlnek el.

Index: Beteg is volt, vagy csak pozitív tesztet produkált?

Liu Shaoang: Tünetmentes voltam, és amikor kiértem Pekingbe, ott tüzetesen megvizsgáltak, volt szívultrahang, vérvétel, terheléses teszt, és minden vizsgálat azt az eredményt adta, hogy minden rendben, egészséges vagyok. Csak annyi volt, hogy egy napot ki kellett hagynom az edzésekből.

Kósa: Várjunk csak, azt se felejtsük el, hogy amikor kiderült, Ádó csak később utazhat, az itthon maradt versenyzőink, Talabos Attila, Burján Csaba, Oláh Bence önként jelentkeztek edzőpartnernek, hogy Ádó semmilyen hátrányt ne szenvedjen! Ez a három srác bármelyik európai ország válogatottjában ott lenne a legjobbak között! Remek korcsolyázókról van szó, azonnal hívták Telegdi Attilát, a másik edzőnket. Külön meg is köszöntem nekik, Csabit személyesen hívtam fel. Nem azon sajnálkoztak, hogy nem jutottak ki, hanem egyből Ádó segítségére siettek.

Index: Hogyan élték meg Shaolin kizárását 1000 méteren?

Liu Shaoang: Nyilván abban a pillanatban nagyon nehéz volt, én is nagyon ideges lettem, elkezdtem ordibálni, viszont amikor nyilatkoztam, már volt egy kis időm megnyugodni, próbáltam összeszedni a gondolataimat. Nehéz volt, de mondtam Shaolinnak is, amikor beértünk az öltözőbe, hogy felejtsük el ezt, és készüljünk a következő futamra.

Kósa: Azért hadd mondjak valamit. A döntést Sanyi kizárásáról nem a kínaiak hozták meg, hanem az angol főbíró, aki amúgy is szórta kifelé az embereket azon a napon. Tehát a kínaiaknak ehhez semmi közük nem volt, felesleges őket kárhoztatni. Mi sem a kínaiaknak írtunk tiltakozó levelet Gyulay Zsolttal, a MOB elnökével, hanem Thomas Bachnak, a NOB elnökének. És Bach válaszolt is a levelünkre, abszolút normálisan. És persze továbbította a levelet az ISU-nak, hiszen a versenyek lebonyolítása nem a NOB felelőssége, hanem a sportág nemzetközi szövetségéé. Mondjuk az ISU-tól nem kaptunk választ, a koreaiak még nálunk is jobban felháborodtak, olyannyira, hogy ők azonnal haza is akartak menni. Persze a hazai pálya mindenhol lejt egy kicsit.

Liu Shaoang: Egy picit nekünk is lejtett, vagy inkább billegett… (elmosolyodik)

Kósa: Inkább úgy fogalmaznék, hogy az első napi eset után megváltozott a bírók hozzáállása, korrektebbek lettek.

Index: Mennyire lerágott csont a váltónk kiesése utáni nyilatkozat, szegény Nógrádi Bence „eláztatása”?

Liu Shaoang: Én sportolóként úgy gondolom, illetve úgy szeretnék erről beszélni, hogy nyilván a leghosszabb távot mentük váltóban, és borzasztóan fárasztó ötezer métert lekorcsolyázni. És mivel nem jutottunk tovább, illetve mindenki nagyon fáradt volt, Shaolin nyilatkozata szerintem nem volt korrekt, de nehéz nyilatkozni ilyen fáradtan. Alig kapunk levegőt, majd kiesik a szemünk, és egyből benyomnak tíz mikrofont meg kamerát az arcunkba. Borzasztóan nehéz nyilatkozni ilyen helyzetben. Shaolin elmondta az ő véleményét, nem gondolnám, hogy ezzel ártott vagy rosszat tett Bencének, de hát ez így jött ki.

Kósa: Az a helyzet, hogy egy két hétig tartó sorozatterhelés közben nem létezik olyan sportoló, aki legalább egyszer ne hibázna bele. Olyan embert még nem láttunk. Még a világ egyik legjobb gyorskorcsolyázónője, a holland Suzanne Schulting is kicsúszott a pályáról a mixváltóban egy teljesen ártatlan helyzetben. A sportban ilyen előfordul. Csak az a kérdés, hogy ilyenkor fel tud-e állni az ember. Persze ilyenkor mindenki mondja a magáét, és ez teljesen normális. Az egésznek a csattanóját az adta meg, ahogy a B-döntőt megnyerte a váltó, ahogy Bence is ment ott a B-döntőben. Minden váltóban szükségszerűen van egy leggyengébb ember. Akin óriási a teher, mert minden elmehet rajta. És Bence az elrontott elődöntő után felállt! És úgy ment a B-döntőben, ahogy kell, és azt meg is nyertük. Le a kalappal az előtt, aki tizenkilenc évesen így fel tud állni két nap leforgása alatt.

Az év sportolója? Egyértelmű...

Index: Vége a pekingi olimpiának, de lassan kezdődik az újabb négyéves olimpiász. Shaolin harmincéves lesz, ön huszonhét, simán benne van még a 2026-os olimpia. Hogyan osztja be ezt a négy évet? Nyilván nem lehet szakadatlanul tövig nyomni a gázpedált.

Liu Shaoang: Hát igen, szerintem a stáb is úgy fogja felépíteni ezt a négy évet, hogy az mindenkinek jó legyen, és Shaolin is meg én is mindent meg fogunk tenni azért, hogy ez az előttünk álló négy év sikeres legyen. Készülünk Milánóra, a szakvezetés 25 pontot célzott meg, de ha csak 24 és fél lesz, akkor sem leszünk szomorúak. Nincs rajtunk nyomás, nincs rajtunk teher. Nem kell és nem is lehet négy éven át minden versenyt megnyerni.

Index: Néha muszáj lazítani. Mennyi lesz most a lazítás?

Liu Shaoang: Egyelőre semennyi, mert Montréalban lesz a világbajnokság, március 15-én kezdődik, addig edzésben maradunk. Már ha a koronavírus-helyzet megengedi. Ha lesz vb, akkor lesz, ha nem lesz, akkor pihenek. Hosszabb ideig, körülbelül három hónap múlva kezdjük újra az edzéseket.

Index: Tervez valamilyen egzotikus nyaralást?

Liu Shaoang: Azt mindenképpen. Szeretnék jó helyekre elmenni, mert nagyon szeretek utazni, megismerni ismeretlen helyeket, új embereket.

Index: Van kedvenc színésze, énekese?

Liu Shaoang: Kedvenc színészem nincs, inkább a vígjátékokat szeretem, de Jet Li is jó. Zenében változatos a lejátszási listám, a komolytól a hiphopig minden.

Kósa: Engem is kérdez? Az Oldás és kötés a kedvenc magyar filmem, korai Jancsó, külföldiben pedig Az ötödik elem, Luc Bessont nagyon szeretem. Zenében természetesen a Tankcsapda, és a külföldiek közül a Rammstein. Egyszer Rigában voltam egy koncertjükön, egy szigeten, körbenéztem, és az oroszok meg a balti népek gyermekei együtt tomboltak egy német zenekar muzsikájára, kicsit szürreális volt. Ha valaki hetven évvel korábban azt mondja, hogy Rigában oroszok és lettek együtt éneklik németül a Deutschlandot, akkor azt mondják az illetőre, hogy elment az esze.

Index: Liu Shaoang most holtbiztos, hogy ott van a három legnépszerűbb magyar sportoló között.

Kósa: Ez biztos. És a short track is ott van az első háromban mint sportág.

Index: Igen, de az tavaly volt, mármint a tokiói olimpia. Idén aligha lesz párja ennek a sportágnak Magyarországon. Mint ahogy az sem kétséges, hogy Shaoangnak nagy esélye van, hogy 2022-ben az év sportolója legyen itthon.

Liu Shaoang: Ez egyértelmű.

Kósa: Ezt nem nagyképűségből mondja, ez tény, a számokkal, érmekkel nem lehet vitatkozni. Mint ahogy az is tény, hogy a világ legjobb háttércsapata – edzők, erőnlétiek, orvosok, masszőrök, technikusok – nálunk dolgozik. De nem is lehetne másképp.

(Borítókép: Bánhidi Ákos, Kósa Lajos és Liu Shaoang. Fotó: Papajcsik Péter / Index)