Ki fizeti a Révészt? Mégis folytatódhat a kisvárdai futballcsoda

Először február nyolcadikán kavarta fel a magyar labdarúgás állóvizét Révész Attila, az NB I-ben akkor a második helyen álló és elméletben még a bajnoki címre is esélyes Kisvárda Master Good csapatának sportigazgatója, egyben – papíron – vezetőedzője. A sokak által a honi futball fenegyerekeként is emlegetett várdai főnök – aki bátor szókimondásával nemcsak a nagyközönség, hanem többek között Marco Rossi szövetségi kapitány, sőt információink szerint még egyik-másik politikai vezetőnk elismerését és rokonszenvét is kivívta – az Újpesttel szemben 1–0-s vezetésről 2–1-re elvesztett Magyar Kupa-nyolcaddöntő után fakadt ki. 

Nem tudom, hogy a következő időszak, amikor kötelező lesz a húsz éven aluli fiatalok szerepeltetése, mennyi vesződéssel, problémával, idegösszeomlással fog járni. Azt látni, kell, hogy egy kezemen meg tudom számolni, hány fiatal játékos vethető be az élvonalban szereplő tizenkét csapatban. A következő idényben legalább húsz-harminc százalékos teljesítménycsökkenés, minőségvesztés fog bekövetkezni az élvonalban ennek a szabálynak köszönhetően – háborgott Révész.

325 millió forint a tét

Miről is van szó? Úgy tudjuk – és ezt Simek Péter, az egykori válogatott labdarúgó, ma már televíziós szakkommentátor is elkottyantotta az M4 Sport minapi műsorában, jóllehet mindez akkor még belső, bizalmas információnak számított –, a jelenlegi normatív szabályozás helyett pontrendszert vezet be az MLSZ, amelynek lényege a következő: amelyik csapat elérte a 29 700 pontot, az lehívhatja a maximális 325 millió forintot a szövetségtől.

Egy magyar játékos által a pályán töltött perc egy pontot, egy fiatal (2002 után született) magyar futballista által a pályán töltött perc tíz pontot jelent. Szélsőséges esetben, ha egy NB I-es csapat tíz külföldivel áll fel, de a kapuban egy fiatal magyar játékos végigvédi a szezon 33 mérkőzését, éppen összejön neki a 29 700 pont, és máris átutalta az MLSZ a 325 millió forintot. Fontos részlet, hogy a pontszám felét kizárólag fiatalok szerepeltetésével lehet biztosítani.

Révész későbbi nyilatkozatai már arról tanúskodtak, hogy kezdi reménytelennek látni saját és klubja helyzetét. A Gyirmót ellen 1–0-ra megnyert bajnoki után még így nyilatkozott: „A nemzetközi kupaszereplés az álmunk, ha elérjük, mindent teljesítettünk. Onnantól kezdve a következő évi szabályok ismeretében új fejezet nyílik a Kisvárda életében. Valószínűleg már nem velem.”

Révész bedobja a törülközőt?

Aztán következett a 24. fordulóban a sovány 0–0 az Új Hidegkuti Nándor Stadionban, és akkor már egyértelműbben fogalmazott:

Azt gondolom, hogy a magyar környezet jelenleg nem teszi lehetővé a fejlődést, úgy érzem, hogy a következő évben nem lesz meg a megfelelő versenyegyenlőség, azon kell gondolkodnunk, hogy ebben részt kell-e vennünk vagy nem.

Ennyi volt? A négy évvel ezelőtt az NB I-be felkerült és azóta töretlenül fejlődő – sorrendben a 9., 8. és az 5. helyet elérő és jelenleg a második Felcsúttal azonos pontszámmal a harmadik helyen álló, tehát nemzetközi kupaszereplésre esélyes – Várda mindenese tényleg bedobja a törülközőt? Vagy csak blöffként kell kezelni nagy port felverő nyilatkozatait? Az igazság tisztázására leutaztunk a 17 ezres szabolcsi városba, ahol Révész kiöntötte a lelkét az Indexnek.

Amióta NB I-es a csapatunk, és jómagam részt veszek az NB I-es bizottság, vagyis a megszüntetett Liga szerepét betöltő testület ülésein, folyamatosan szeretném elérni, hogy legyen egy átlátható, legalább öt évre előre tervezhető szabályrendszer – fogalmazott a sportigazgató. – Hiszen egy üzleti vállalkozás esetében is alapvető kívánalom a stabil gazdasági környezet, a tervezhetőség, legalább középtávra. Ezt a mai napig nem sikerült elérni. Mi a klubunknál elkészítettük a rövid és a középtávú terveket, és egyre tudatosabban lépkedtünk előre, ahogy ezt a helyezéseink is bizonyítják egészen NB III-as korunk óta. Ám az utóbbi időben azt látjuk, hogy az MLSZ ad hoc jellegű, szakmaiatlan szabálymódosítása miatt nagyon megnehezült a dolgunk.

Most, nyolc fordulóval a befejezés előtt kijelenthető, hogy nagy valószínűséggel kilép a nemzetközi porondra a Kisvárda. Révész megítélése szerint az elmúlt három-négy évben a Kisvárdánál többet – az anyagi lehetőségeihez viszonyítva – egyetlen klub sem hozott ki magából. Most azonban, a történelmi lehetőség – mármint az európai szereplés – kapujában olyan szabályváltoztatásokat hoz a szövetség, amelyek ellehetetlenítik a sportigazgató munkáját. Egyfelől kevesebb pénzhez juthat a klub a vetélytársaknál, ha nem akar visszavenni az eredményességből. Márpedig a magyar futball UEFA-koefficiensének növelése közérdek lenne, ehhez viszont eredményesen kellene szerepelni a Kisvárdának a nemzetközi porondon. 

Ahhoz, hogy ne essünk ki két sima vereséggel az Európa-liga selejtezőjének első fordulójában, nem gyengíteni, hanem erősíteni kellene a csapatot. Csakhogy ehhez pénz kell, mi viszont nagy valószínűséggel kevesebb pénzhez fogunk jutni – jelzi Révész.

Populizmus és érzelmi zsarolás

A sportigazgató szerint egyfajta érzelmi zsarolásnak van kitéve, hiszen mind a közvélemény, mind a politika, mind pedig a szövetség részéről óriási a nyomás a klubokra a magyar játékosok szerepeltetése érdekében.

És még csak fel sem lázadhatok, hiszen két éve Kisvárda is az egyik olyan klub az MTK Budapest, a Felcsút, a Budapest Honvéd, a Debrecen és a Ferencváros mellett, ahol állami akadémia működik. Ez egy olyan érv az MLSZ részéről, amit el kell fogadnom. Viszont a magyar futball érdekei – egyfelől a sikeres nemzetközi szereplés, másfelől a fiatal hazai futballisták szerepeltetése – itt szembekerülnek egymással – tárja szét a kezét a várdai főnök.

Ahhoz, hogy sikeresen szerepeljen Európában a Kisvárda, legalább két komoly játékossal meg kéne erősíteni a keretét, ehelyett viszont ahhoz, hogy a működése szempontjából létfontosságú 325 millió forintot le tudja hívni az MLSZ-től, el kell engednie néhány légiós kulcsemberét, és a helyükön húsz éven aluli magyarokat kell játszatni. 

Révész szerint a határon túli, tehát erdélyi, kárpátaljai fiatal magyarok sikeresebben vertek gyökeret az NB I-ben, mint belföldi kortársaik, mert sokkal erősebb bennük a küzdőszellem, kevésbé elkényeztetettek. Például itt van a felcsúti Corbu Marius, aki azonban érdekes módon nem tekinthető magyarnak, pedig magyar az anyanyelve. Ez sokak számára elfogadhatatlan. Pedig ez a 19 éves labdarúgó, aki a válogatottban is szóba kerülne, ha meglenne az állampolgársága, nem az adminisztratív szabálynak hála játszik az NB I-ben, hanem a játékának, a tehetségének köszönhetően. 

Én nem a fiatalok szerepeltetése ellen vagyok – mutatott rá Révész. – Hiszen amíg NB II-esek voltunk, minden évben három, húsz év alatti fiatal játszott a csapatunkban. Mégis feljutottunk. Ha valaki tudja, mi az, fiatalokat szerepeltetni, az én vagyok. Koszta Márkot is mi erősítettük meg a nálunk töltött ideje alatt, majd a Honvéddal bajnok lett, most pedig, huszonöt évesen hirtelen Dél-Koreába szerződött a Zalaegerszegből. 

Révész sokkoló statisztikai adatot közöl: Kosztáék korosztályából, akiket annak idején kötelező jelleggel kellett játszatni, mindössze nyolcan ragadtak meg a jelenlegi NB I-ben. Vagyis, magyarra fordítva, ezek a labdarúgók jobbára csak a kötelező szabály miatt léptek pályára, a tudásuk nem ütötte meg az élvonal szintjét, és mihelyt kiöregedtek abból a korosztályból, amelynek a tagjaként úgymond pénzt hoztak a klubjuknak, máris kihullottak a rostán. Összegezve: ha valaki csak adminisztratív okokból játszott, az később könnyűnek találtatott, aki viszont a tehetségével tört utat, az megmaradt. 

Kontraproduktív a fiatalszabály

A sportigazgató szerint ezt a szabályt Magyarország mellett egyedül Romániában alkalmazták, de már ott is felhagytak vele, mert kontraproduktívnak bizonyult, hiszen a román futball színvonala most már a magyarét is alulmúlja. 

Tanulmányúton jártam Angliában, Svájcban, Belgiumban, megfigyeltem az ottani akadémiákat – mondja Révész. – Mindenhol van számonkérés. Most már, amióta hat NB I-es klubnál állami akadémia működik, azaz két éve, nálunk is befutnak az adatok az MLSZ-hez és a módszertani ellenőrzési központhoz, és lesz számonkérés. Eddig azonban nem volt. 

Révész szerint a 2012 óta a három már működő akadémiába, az MTK, a Felcsút és a Honvéd intézményébe öntött támogatás kidobott pénz volt. Ugyanis 15 éves korban kezdték el a toborzást, holott már hatéves kortól kezdve be kellett volna vonni a képzésbe a gyerekeket, hogy elsajátítsák az alapokat, és nem tizenöt évesen a nulláról kezdeni velük a foglalkozást. 

Ez olyan, mint a közoktatás. Képzeljük el, hogy csak a gimnázium első osztályában, a 15 éveseknél kezdenénk el oktatni az írás-olvasást. Ugye hogy nonszensz? Ezért kerültünk behozhatatlan versenyhátrányba a külfölddel szemben – állítja. 

Most tehát még nem várható el, hogy a két éve működő állami akadémiákról kijöjjenek a kész NB I-es játékosok, az első ilyen évfolyam csak három-négy év múlva várható. Révész szerint ezért illuzórikus és elhamarkodott az MLSZ-nek az az elvárása, hogy húszéves vagy annál fiatalabb játékosok kerüljenek be és főleg a pályára az élvonalbeli csapatoknál. Révész szerint néhány éven belül megmutatkozik az állami akadémiai rendszer pozitív hatása, de most még nem. Az is érthetetlen, hogy nem U21-es játékosok szerepeltetését teszik kötelezővé, hiszen ez a korhatár közelebb áll a magyarok biológiai érettségéhez.

Populista lépés az MLSZ részéről, hogy elvárja a fiatal magyarok szerepeltetését. Én megértem, hogy óriási a nyomás, de botorság lenne megkívánni, hogy a két éve működő állami akadémiai rendszer már most futószalagon ontsa az NB I-re érett fiatalokat – fogalmaz a sportigazgató,

aki azt is hozzáteszi, hogy az új szabály az egekbe veri fel a magyar játékosok értékét. Révészék Kisvárdán kinéztek maguknak egy tehetséges kolozsvári, magyar származású kapust, akivel fel is vették a kapcsolatot, csakhogy más NB I-es csapatok is beszálltak a licitbe, és máris egymillió euróra ugrott fel az illető ára, ami a Kisvárda számára már megfizethetetlen. De egy NB II-es csapatból is szerettek volna egy magyar fiatalt igazolni, ám a másodosztályú klub hétszázezer eurót kért érte. Maradt is ott, ahol eddig volt. 

Egyszerűen nem éri meg – panaszolja Révész. – Amennyi pénzt nyernénk a fiatal vagy fiatalok szerepeltetésével, annyit buknák az értük kifizetett pénzzel. 

És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy mi van akkor, ha a drága pénzen megvásárolt fiatal esetleg megsérül. Ahogy például Czérna Erik Kisvárdán, aki szárkapocscsonttörést szenvedett, és egész szezonra kidőlt a sorból. (Bár szerencsére ő saját nevelés.) Egy ilyen eset benne van a pakliban. 

A piactorzító hatás másik káros következménye, hogy most már a tehetséges magyar fiatalok nem is akarnak külföldre menni, mert több pénzt keresnek itthon, mint az osztrák vagy a belga bajnokságban. Olyan elképesztő esetek is előfordulnak, hogy az NB II-ben valaki havi négymillió forintot visz haza! (Név és csapat a szerkesztőségben...) 

Nézzük meg a világranglistát vezető Belgiumot! A válogatottkeretből mindössze hárman játszanak a hazai bajnokságban, mindenki más De Bruynétől Lukakun át Courtois-ig külföldi topligákban futballozik. És senki sem háborodik fel ezen. Ugyanakkor a hazai bajnokságban, de nemcsak Belgiumban, hanem Hollandiában, Ausztriában, Angliában, mindenütt hemzsegnek a külföldiek. És sehol sem háborog a szurkoló, hogy sok a légiós, csak nálunk. Miért ülünk mi fordítva a lovon? – teszi fel a költői kérdést Révész.

A fiatal magyarok szerepeltetéséért folyósítandó pénzt az MLSZ a kereskedelmi jogok értékesítéséből származó normatív központi támogatás egy részének visszatartásából fedezi, azaz lényegesen csökken az az ötszázmillió forint, amennyit eddig kaptak az NB I-es klubok. Ez a gazdagabb klubokat nem izgatja, de a kis kluboknak – mint például a Kisvárda – húsba vágó kérdés. 

Mi éri meg jobban?

További ellentmondásos változtatás, hogy az MLSZ megemelte a helyezésekért járó prémiumot. Eddig a bajnokság végén az aranyérmes klub kétszázmilliót kapott, a következő évben 375 millió forintra nő ez az összeg. A Kisvárda a legutóbbi ötödik helyéért hatvanmilliót kapott, ahogy Révész fogalmazott, ez talált pénz volt. Jövőre 115 millió az ötödik helyezett jutalma. 

No de most akkor Révész marad sportigazgató Várdán, vagy bedobja a törülközőt?

Nézze, már most jelentkezett olyan szponzor, amelyik azt mondta, maradjak mindenáron, és ha kell, ő beteszi a költségvetésünkbe a kieső százmilliókat. Csak ne adjam fel. Bevallom, ez nagyon hízelgő, Meglátjuk.

Révésznek a jelenlegi konstrukcióban, amikor hivatalosan ő a vezetőedző is – mivel Erős Gábornak nincs pro licence – túl sok fronton kell helytállnia, hiszen a futball mellett a vállalkozásait is kell menedzselnie. Ha talál olyan vezetőedzőt, aki megfelel neki, és az illetőnek megvan a pro licence is, az persze más helyzet lenne, most ezen munkálkodik. De most még szinte szétszakad. Az MTK elleni 0–0-s meccsen nem tudott leülni a kispadra, meg is lett a böjtje, mert idei leggyengébb teljesítményét nyújtotta a Várda.

Összegezve: ez a meccs még nincs lefutva. Valami azt súgja, hogy Révész nem hagyja romba dőlni a kisvárdai futballt.

Az pedig aligha lenne a magyar futball érdeke. 

(Borítókép: Révész Attila, a Kisvárda vezetőedzője a labdarúgó OTP Bank Liga 19. fordulójában játszott Kisvárda Master Good–Budapest Honvéd-mérkőzésen a kisvárdai Várkerti Stadionban 2022. február 5-én. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)