Közel egymilliárdba fájhat a magyar Világjátékok-csapat szereplése
További Sport cikkek
- Továbbra is magyar elnöke lesz a kontinentális cselgáncsszövetségnek
- Amerikából outsiderként jelentkezett be, de a szóbelin meggyőző volt a kajakozók új kapitánya
- Újabb világkupafutamot nyert meg magyar színekben Kim Minszok
- A peres eljárás lezárultáig felfüggeszti működését az MRSZ újonnan megválasztott elnöksége
- Sördobálókat zártak ki a Puskás Arénából
Csütörtökig 11 arany-, 7-7 ezüst- és bronzérem a magyar küldöttség termése, ezzel az éremversenyben a második helyen állnak a mieink a németek (16, 2, 9) mögött a Világjátékokon. Fantasztikus teljesítmény, és még hol van a vége? Hiszen csak vasárnap fejeződnek be a versenyek az Alabama állambeli Birminghamben, és addig még nyilvánvalóan bezsebelnek néhány medáliát a nem olimpiai sportágakban kiemelkedően szereplő honfitársaink.
Magyarországot ötvenkilenc sportoló képviseli a Világjátékokon az edzőket és a kísérőket nem számolva. Információink szerint a népes küldöttség kiutaztatása több mint 200 millió forintba került, ami abszolút hihető a napjainkban az egekbe szökött repülőjegyárak korában.
Mármost ez csak a költségek egyik, kisebb része. Csütörtökig ugyanis a 11 arany-, 7-7 ezüst- és bronzéremnek az állami jutalma összesen 687,5 millió forintra rúg. És akkor még nem is említettük A MEGANNYI EGYÉB HELYEZÉSért járó milliókat.
Tudniillik nemcsak egyéni érmesek vannak, hanem csapatok is szereztek medáliákat, példának okáért eddig három életmentő csapat (4-4 fővel) is aranyérmes lett, ahogy a nyolctagú aerobikcsapat is. Márpedig a csapattagok is teljes értékű jutalomra jogosultak, így jön ki hat nap után a 687,5 millió forint.
Az eddigi legeredményesebb versenyzőnk, az uszonyos búvárúszó Senánszky Petra – aki vízimentésben is jeleskedik – három arany- és két ezüstérmével 77,5 millió forintnál jár.
Tudni kell, hogy egy 2020. decemberi törvény értelmében a Világjátékokon a következő jutalmakat kapják a helyezettek:
aranyérem: 17,5 millió forint
ezüstérem: 12,5 millió
bronzérem: 10 millió
IV. hely: 7,5 millió
V. hely: 5 millió
VI. hely: 4 millió
VI. hely: 2 millió
VIII. hely: 1 millió
Ebből nyilvánvaló, hogy a nap végén, vagyis amikor befejeződnek a Világjátékok, a számla bőven meghaladja az egymilliárd forintot, hiszen már most is a 900 millió közelében jár.
Természetesen érdeklődtünk szövetségi vezetőknél, sőt, a sportállamtitkárságon is, de hivatalos nyilatkozatot sehol sem kaptunk, arra hivatkozva, hogy egyfelől nem lenne etikus addig véleményt formálni, amíg tartanak a versenyek, másfelől pedig könnyen rásüthetik az emberre, hogy irigykedik, ha esetleg sokallja ezeket a jutalmakat, amelyeket olykor komolytalannak tetsző sportágakban (vízimentés) elért eredményekért kapnak a versenyzők.
Az is sokat elmond arról, hogy a hagyományos sportnagyhatalmak mennyire veszik komolyan a Világjátékokat, hogy például az éremlistán jelenleg Kolumbia áll a negyedik helyen, míg a rendező Egyesült Államok, az olimpiai éremverseny „örökös” első helyezettje most csak a nyolcadik.
Még egy adalék: Magyarország az eddigi tíz világjátékokon összesen tíz aranyérmet szerzett, míg most már hat nap után tizenegy elsőségnél tart.
Nem kell különösebb éleslátás ahhoz, hogy megleljük a magyarázatot: most már komoly pénzjutalommal honorálják az eredményeket, míg korábban gyakorlatilag teljesen amatőr alapon folyt a magyarok szereplése, kezdetben még az útiköltséget is maguk fedezték a versenyzők szponzorok segítségével. Most viszont mindent az állam fizet.
Az Index úgy értesült, hogy küszöbön áll a jelenleg érvényes sportfinanszírozási és jutalmazási rendszer átfogó felülvizsgálata, nemcsak a Világjátékokon szereplő sportágaké.
Egyetlen sportvezető volt, aki névvel vállalta a véleményét, ő pedig a mindig szókimondó Sós Csaba, az úszók szövetségi kapitánya.
– Nincs semmi kifogásom az ellen, hogy a pályafutásuk vége felé tartó úszók keressenek néhány millió forintot, amire olimpián már aligha lenne lehetőségük – mondta az Indexnek a szakember. – Ami viszont zavar, az az, hogy az augusztusi római Európa-bajnokságon majdan szereplő úszóink, például az éremesélyes Szabó Szebasztián, továbbá Senánszky Petra vagy Jakabos Zsuzsanna most hosszabb időre kiestek a felkészülésből. Ami főleg a Birmingham és Magyarország között fennálló hétórás időeltolódás miatt kellemetlen, ugyanis oda-vissza tíz-tíz napba kerül a jet leg leküzdése, az akklimatizáció. Úgyhogy szakmai szempontból mindenképpen aggályos a részvételük a Világjátékokon.
(Borítókép: Jakabos Zsuzsanna a női 400 méteres vegyesúszás döntője után a rövidpályás úszó-világbajnokságon Abu-Dzabiban 2021. december 16-án. Jakabos Zsuzsanna 4:31.49 perccel a hetedik helyen végzett. Fotó: Kovács Tamás / MTI)