Közel egymilliárdba fájhat a magyar Világjátékok-csapat szereplése

D  AS20211216044
2022.07.14. 17:52
Nap nap után érkeznek a diadaljelentések az Alabama állambeli Birminghamből, a Világjátékok nevű multisportrendezvényről, ami prózai nyelven megfogalmazva a nem olimpiai sportágak olimpiája. Magyarország 59 versenyzővel képviselteti magát ezen a gigantikus dzsemborin, amelyen eddig csütörtökkel bezárólag 11 arany, 7-7 ezüst- és bronzérem honfitársaink produktuma, a 4–8. helyezéseket nem is számítva. No és a számla? Eddig bőven meghaladja a félmilliárd forintot.

Csütörtökig 11 arany-, 7-7 ezüst- és bronzérem a magyar küldöttség termése, ezzel az éremversenyben a második helyen állnak a mieink a németek (16, 2, 9) mögött a Világjátékokon. Fantasztikus teljesítmény, és még hol van a vége? Hiszen csak vasárnap fejeződnek be a versenyek az Alabama állambeli Birminghamben, és addig még nyilvánvalóan bezsebelnek néhány medáliát a nem olimpiai sportágakban kiemelkedően szereplő honfitársaink.

Magyarországot ötvenkilenc sportoló képviseli a Világjátékokon az edzőket és a kísérőket nem számolva. Információink szerint a népes küldöttség kiutaztatása több mint 200 millió forintba került, ami abszolút hihető a napjainkban az egekbe szökött repülőjegyárak korában. 

Mármost ez csak a költségek egyik, kisebb része. Csütörtökig ugyanis a 11 arany-, 7-7 ezüst- és bronzéremnek az állami jutalma összesen 687,5 millió forintra rúg. És akkor még nem is említettük A MEGANNYI EGYÉB HELYEZÉSért járó milliókat.

Tudniillik nemcsak egyéni érmesek vannak, hanem csapatok is szereztek medáliákat, példának okáért eddig három életmentő csapat (4-4 fővel) is aranyérmes lett, ahogy a nyolctagú aerobikcsapat is. Márpedig a csapattagok is teljes értékű jutalomra jogosultak, így jön ki hat nap után a 687,5 millió forint.

Az eddigi legeredményesebb versenyzőnk, az uszonyos búvárúszó Senánszky Petra – aki vízimentésben is jeleskedik – három arany- és két ezüstérmével 77,5 millió forintnál jár. 

Tudni kell, hogy egy 2020. decemberi törvény értelmében a Világjátékokon a következő jutalmakat kapják a helyezettek:

aranyérem: 17,5 millió forint

ezüstérem: 12,5 millió 

bronzérem: 10 millió 

IV. hely: 7,5 millió

V. hely: 5 millió

VI. hely: 4 millió

VI. hely: 2 millió

VIII. hely: 1 millió

Ebből nyilvánvaló, hogy a nap végén, vagyis amikor befejeződnek a Világjátékok, a számla bőven meghaladja az egymilliárd forintot, hiszen már most is a 900 millió közelében jár. 

Természetesen érdeklődtünk szövetségi vezetőknél, sőt, a sportállamtitkárságon is, de hivatalos nyilatkozatot sehol sem kaptunk, arra hivatkozva, hogy egyfelől nem lenne etikus addig véleményt formálni, amíg tartanak a versenyek, másfelől pedig könnyen rásüthetik az emberre, hogy irigykedik, ha esetleg sokallja ezeket a jutalmakat, amelyeket olykor komolytalannak tetsző sportágakban (vízimentés) elért eredményekért kapnak a versenyzők.

Az is sokat elmond arról, hogy a hagyományos sportnagyhatalmak mennyire veszik komolyan a Világjátékokat, hogy például az éremlistán jelenleg Kolumbia áll a negyedik helyen, míg a rendező Egyesült Államok, az olimpiai éremverseny „örökös” első helyezettje most csak a nyolcadik. 

Még egy adalék: Magyarország az eddigi tíz világjátékokon összesen tíz aranyérmet szerzett, míg most már hat nap után tizenegy elsőségnél tart.

Nem kell különösebb éleslátás ahhoz, hogy megleljük a magyarázatot: most már komoly pénzjutalommal honorálják az eredményeket, míg korábban gyakorlatilag teljesen amatőr alapon folyt a magyarok szereplése, kezdetben még az útiköltséget is maguk fedezték a versenyzők szponzorok segítségével. Most viszont mindent az állam fizet.

Az Index úgy értesült, hogy küszöbön áll a jelenleg érvényes sportfinanszírozási és jutalmazási rendszer átfogó felülvizsgálata, nemcsak a Világjátékokon szereplő sportágaké. 

Egyetlen sportvezető volt, aki névvel vállalta a véleményét, ő pedig a mindig szókimondó Sós Csaba, az úszók szövetségi kapitánya.

– Nincs semmi kifogásom az ellen, hogy a pályafutásuk vége felé tartó úszók keressenek néhány millió forintot, amire olimpián már aligha lenne lehetőségük – mondta az Indexnek a szakember. – Ami viszont zavar, az az, hogy az augusztusi római Európa-bajnokságon majdan szereplő úszóink, például az éremesélyes Szabó Szebasztián, továbbá Senánszky Petra vagy Jakabos Zsuzsanna most hosszabb időre kiestek a felkészülésből. Ami főleg a Birmingham és Magyarország között fennálló hétórás időeltolódás miatt kellemetlen, ugyanis oda-vissza tíz-tíz napba kerül a jet leg leküzdése, az akklimatizáció. Úgyhogy szakmai szempontból mindenképpen aggályos a részvételük a Világjátékokon. 

(Borítókép: Jakabos Zsuzsanna a női 400 méteres vegyesúszás döntője után a rövidpályás úszó-világbajnokságon Abu-Dzabiban 2021. december 16-án. Jakabos Zsuzsanna 4:31.49 perccel a hetedik helyen végzett. Fotó: Kovács Tamás / MTI)