Ezért távozott posztjáról világelső short trackeseink kínai edzőnője

Vágjunk a közepébe: miért távozott posztjáról és a múlt héten már Magyarországról is Lina, ahogy mindnyájan ismertük a világ egyik legnagyobb presztízsű short trackes szakemberét?

Ha röviden akarok válaszolni: kapott egy visszautasíthatatlan ajánlatot a saját hazájától, Kínától. Ez az ajánlat a szó szoros és átvitt értelmében is visszautasíthatatlan volt. 

Értem... Kínáról beszélünk, és Lina kínai állampolgár. 

Igen, Kínában nincs olyan, hogy valaki kettős állampolgár, Lina kínai, mandzsúriai születésű, és most úgy gondolták a kínaiak, hogy hazahívják. És ő nem tudta visszautasítani ezt az invitálást. 

Ha úgy vesszük, a saját kiemelkedő eredményeinek lett az áldozata.

Nem erről van szó, megannyi tényező közrejátszott ebben. Tehát ez a rövid válaszom. A hosszú pedig... Nos, minden sportágban úgy van, hogy az esetek kilencven százalékában elérkezik az a pillanat, amikor edzőt kell váltani. Az egyéni és a csapatsportokban egyaránt. Guardiola is elment a Barcától, pedig fantasztikusan sikeres volt. Tíz év hosszú idő, tudtuk, sejtettük, hogy Lina nem marad velünk ötven évig. Ez nagyjából kiszámítható volt. Mi olimpiai ciklusokban dolgozunk. Idén lejárt egy ciklus, és elkezdődött egy új. A szerződéseket is négy évre kötjük, edzőknek, sportolóknak egyaránt. Ebben a tekintetben Linával kivételt tettünk, az ő szerződése határozatlan idejű volt, gyakorlatilag rajta múlt az időtartama. A pekingi olimpia után tisztújítás volt, nekem is újból meg kellett méretnem magam, jó, nem túlzás, valószínű volt, hogy én maradok az elnök. Új elnökség, új struktúra, minden új. Dzse Szu Csunnak, a koreai edzőnknek például május 31-én lejárt a szerződése, de meghosszabbítottuk, illetve újat kötöttünk vele. Lina szerződése nem járt le, de egyszer csak jelezte, hogy – először nem is mondta meg, honnan – van egy ajánlata, amit nem tud visszautasítani. Aztán kiderült, hogy Kínából.

Mennyire lepte meg ez önt?

Mivel eleve is számítottam rá, hogy nem fogunk az idők végezetéig változatlan felállásban dolgozni, egy edzőváltás engem sohasem lep meg igazán. Sok mindent megértem én már, Debrecenben is, futballban, jégkorongban, vízilabdában, női kézilabdában. Vegyük a mi sportágunkat. Sebestyén Juli fél évvel a budapesti Eb előtt cserélte le Vardanjan Gurgent Száraz Andrásra, és Európa-bajnok lett! Az a ritkaság a sportban, ha valaki egész pályafutása alatt ugyanazzal az edzővel dolgozik, ahogy Egerszegi Krisztina Kiss Lászlóval. Látja, most Milák Kristóf is edzőt váltott, és ugyanolyan sikeres maradt, mint azelőtt. Szóval, kilencven százalékban egyszer eljön az edzőváltás pillanata. Ebben semmi különleges nincs. A kínaiak felfigyeltek arra, hogy itt Budapesten van egy kínai edző, akivel mi, magyarok, tönkreverjük a világot – és a világban Kínát.

 És ez nyilván nekik fájt.

Persze. Továbbá: a sport világában nem ismeretlen az a fajta taktikai húzás, hogy valakit azért szerződtetnek le, hogy az az illető ne erősítse az ellenfelet, a riválist. Ez is benne lehetett Lina hazahívásában. A kínai csapat a pekingi olimpia előtt leszerződtette az egyik legjobb kanadai edzőt, de ez a tréner nem a kínai nagyválogatottat edzette, hanem az ifjúságiakat. Azaz, azért szerződtették, hogy ne a riválist erősítse. Lina sem biztos, hogy a vezetőedzője lesz a kínai short track-válogatottnak. Nicholas Gooch, aki most a mi női csapatunk edzője lesz, korábban szintén Kínában dolgozott, gondolom azért, hogy ne az angolokat erősítse. Mert egyébként a kínai válogatottat kínai edzők edzik. 

Azt beszélik, megromlott a viszony Lina és ön között. Ez a feltételezés alaptalan lenne?

Az hát. A legnagyobb barátságban váltunk el. 

Az a pletyka is napvilágot látott, hogy a magyar lányok nem bírták azt a tempót, amit Lina diktált, ami a Liu fivérekre volt szabva.

Amit az ázsiai edzők megkövetelnek a versenyzőiktől, azt nem könnyű teljesíteni. Kínában van, mondjuk, négyezer olyan versenyző, akik közül válogatnak. Ha valaki kidől, azonnal a helyére lép a vele egyenértékű másik. Nekünk Magyarországon összesen van kétszáz igazolt versenyzőnk, de ebben már a kisgyerekek is benne vannak. Mi nem tudunk úgy kezelni versenyzőket, hogy nem próbáljuk meg a maximumot kihozni belőlük, ugyanis nincs mindig egyenértékű helyettes. A mi rendszerünk másmilyen. Ettől függetlenül lehet lépést tartani az olyan országokkal, ahol háromszázezren indulnak a nemzeti bajnokságon. Mint Kínában. Vagy Koreában. Mások a dimenziók, mások a módszerek. Ha Angliában csak egy kicsit felemeli a hangját az edző, már kijön a gyermekmentő szolgálat, és az edző fegyelmit kap. Erről Nicky Gooch tudna mesélni. ilyesmi Kínában nincs, ott megengedett a szigor. És ez élsport, ha eredményesek akarunk lenni, akkor a saját utunkat kell járnunk. Summa summarum: nem mindenki alkalmas arra, hogy egy olyan típusú drillt jól fogadjon, amit egy teljesen másfajta sportkultúrából érkező edző képvisel. 

A Liu fiúk azonban – lévén félig kínaiak – alkalmasak voltak ennek a drillnek a befogadására, elviselésére, igaz?

Ez alkati kérdés. Azt gondoljuk, és abban bízom, hogy Nicky Gooch jobban szót ért majd a magyar lányokkal. Ezzel együtt Linától a legnagyobb barátságban váltunk el, és én azt mondtam neki, meglátja, fogunk mi még együtt dolgozni.

Az edzőnő tehát elment, de a kínzó kérdés itt maradt: mennyire volt Lina-függő a két Liu fivér eredményessége?

Ezt sosem lehet tudni, majd az idő eldönti. Egy biztos: a mostani edzői csapat Dzse Szu Csunnal, Erickel – ő is koreai –, aki videóelemző és magasan képzett edző, Bánhidi Ákossal továbbra is világszínvonalú. 

Már edzésben vannak a fiúk?

Igen, Bormióban voltak közös edzőtáborban a hollandokkal, a mi engedélyünkkel. Ilyesmit szoktunk csinálni, ezzel szoktuk felfrissíteni az edzések monotonitását. 

Van itt más is, John-Henry Kruegert végleg eltanácsolták a válogatottól. Mi volt az oka, mi volt az a bizonyos vétség, amit az amerikai származású, és a 2018-as olimpián amerikai színekben 1000 méteren ezüstérmet szerző sportoló elkövetett?

Ez egy hosszabb folyamat betetőzése volt. Krueger nem tudott beilleszkedni a csapatba. 

Oké, de ezzel nem lettünk okosabbak. Mondana valami konkrétumot?

Nem akarok senkit sem megbántani. Bánhidi Ákos felelősségteljes döntést hozott, amit mi támogattunk. Sajnáljuk, mert egy remek sportolóról beszélünk.

Nem lehetett vele együtt dolgozni?

Végül tőle is tisztességgel, harag nélkül váltunk el. Mi nem segítünk senkinek sem haragudni a másikra. Kruegernek sokat köszönhettünk, benne volt a mixváltó olimpiai bronzérmében, kiváló sportoló, de van ilyen, hogy nincs meg a kémia.

Hogyan fogadta Sanyi és Ádó Lina távozását?

Nekik Lina volt az első komoly edzőjük, ők erősen kötődtek Linához, és ez fordítva is igaz volt. Ha egy nagy formátumú edzőnek nagy formátumú tanítványa vagy tanítványai vannak, az mindig egy speciális, bensőséges kapcsolat. Lina egy kicsit pótszülő is volt a két fiúnak. 

Őket meglepte Lina távozása?

Hát... Igen. De minket is, végső soron, hiszen határozatlan idejű szerződése volt. 

Tehát Lina távozása nem egy folyamat betetőzése volt, hanem egyszer csak azt mondta, hogy kapott egy ajánlatot. Jól mondom?

Nem mondanám, hogy az együttműködésben nem voltak feszültségek, mert ez nem lenne igaz. 

Milyen feszültségek voltak ezek?

Az a helyzet, hogy akkor, amikor az ember a maximumot akarja kihozni magából hosszabb távon, mondjuk, négy éven keresztül, akkor a teljesítőképessége határait feszegeti, nos, egy ilyen állapotban egy apró beszólás, egy ellenszegülés, ami a mindennapi életben szóra sem érdemes, itt jelentőséget kap. 

Ki vannak feszítve idegileg a szereplők.

Igen, ki vannak feszítve, és ezért előfordulhattak súrlódások. De a szakítás oka nem ez volt, hanem a kínai szövetség ajánlata. Az egy másik kultúra, ott a tekintélytisztelet olyan mértékű, hogy például Kínában egy anyósviccen nem nevetnek, hanem rémes bárdolatlanságnak tartják. Mert egy idős asszonyt gúnyol ki a vicc elmondója. Ha Burján Csaba Ferihegyen kiírja az Instagramjára, hogy a fene egye meg, már két órája itt rostokolunk, arra senki sem kapja fel a fejét. Ha ugyanezt Pekingben vagy Sanghajban írja ki, és angolul, egy indulatszó kíséretében, akkor abból elementáris botrány kerekedik. Fél óra alatt harmincmillió letöltés lett ebből a kétszavas posztból. Majdnem hadüzenet lett belőle. 

És Lina a kínai szövetség alkalmazottja lesz?

Igen. Arról beszéltünk, hogy esetleg közös edzőtáborokat szervezünk.

Ez technikailag hogy nézne ki?

Úgy, hogy amikor a kínai válogatott Európában jár, eljönnek hozzánk, vagy mi megyünk el hozzájuk. Lina ezt felvetette, de azt még nem tudjuk, hogy a kínai szövetség ezt engedélyezi. Amúgy mi jóban vagyunk a kínaiakkal, de nem tudok a kínaiak fejével gondolkodni. Viszont az tény, hogy jó a viszonyunk, ezért is lehetett a Burján-ügyet viszonylag gyorsan elsimítani. 

Lina és a Liu srácok milyen nyelven kommunikáltak egymással?

Jobbára kínaiul. Meg angolul, de magyarul soha, mert Lina nem tudott magyarul. Érdekes egyébként, hogy bár Sanyi és Ádó perfektül beszélik a mandarint, de a kínai írásjelek, az más tészta. Mondjuk, azok elsajátítása hat évet igényel...

Szóval akkor most Bánhidi Ákos lesz a fiúk edzője, meg a koreai úriember.

Igen. 

Ön, mint a szövetség elnöke, mire számít a folytatásban, immár Lina nélkül?

A sikeres folytatásra. Ott leszünk a világ élvonalában, bár ez egy olimpia utáni év, ami mindig nehezebb. De biztos vagyok a sikeres folytatásban.  

(Borítókép: Kósa Lajos. Fotó: Papajcsik Péter / Index)