Pars Krisztián: Sokan elfelejtik, hogy évekig belőlem élt a magyar atlétika

Enyhén borongós és szeles, mindenesetre kánikulainak szerencsére semmiképp sem nevezhető idő fogadott bennünket hétfő délután, amikor megérkeztünk Székesfehérvárra, a Bregyó Sportközpontba, a 12. Gyulai István Memorial Atlétikai Magyar Nagydíjra. Benne volt a pakliban, hogy az eső is elered – ahogy a nap folyamán már többször tette –, de nem zavarta az égi áldás a kalapácsvetőket.

Halász Bence, vadonatúj 80-asunk a negyedik sorozatban 79,44 métert hajított, ezzel átmenetileg átvette a vezetést, de csak percekre, mert Wojciech Nowicki, a tokiói olimpia bajnoka 79,96-tal azonnal túldobta, és meg is nyerte a versenyt. Halász maradt a második helyen, harmadik a másik lengyel, Pawel Fajdek, az ötszörös világbajnok, Eugene aranyérmese lett 79,15-tel, amit szintén a negyedik sorozatban vetett. A 40 éves Pars Krisztián, London olimpiai bajnoka 72,14 métert hajított, ezzel hetedik lett. 

Megkérdeztük Parsot, mi hajtja még pályafutása ezen szakaszában, immár túl a negyvenen, amikor a győzelemre igazából már nincs esélye.

Hogyhogy mi? – kérdezett vissza kissé felháborodva. – Hát a jövő évi világbajnokság, minden vágyam, hogy ott legyek a budapesti eseményen. Sajnos egyelőre még nem jön ki az, ami bennem van, a kalapácsvetés a lehető legbonyolultabb mozgásforma az atlétikában, négy 360 fokos fordulatot kell megtenned, majd utána pont a megfelelő pillanatban lerakni a lábadat és elengedni a kalapácsot. Nem könnyű, még ennyi év után sem. Főleg, ha nincs edzője az embernek, aki kívülről látná, Németh Zsolt igazából a fiatalokkal foglalkozik, nem velem. No és az anyagi támogatások sem úgy érkeznek, ahogy ígérik, kár, hogy sokan elfelejtik azt a tényt, hogy éveken keresztül belőlem élt a magyar atlétika, én tartottam az esernyőt a többiek feje fölé.

Bizony, elgondolkodtató szavak a magyar atlétika eddigi utolsó olimpiai bajnokától.

Közben zajlott a férfi rúdugrás. Armand „Mondo” Duplantis, a 22 éves olimpiai és világbajnok, 621 centivel világcsúcstartó, 560-on szállt be, elsőre magasan vitte. Következett az 580, ezt is legalább 30 centis rátartással vitte, továbbá ezzel már meg is nyerte a versenyt. Nem valószínű, hogy a sport világában lenne még egy olyan klasszis, aki ennyire kiemelkedne versenyszáma mezőnyéből, mint az amerikai apa és svéd anya csemetéje. Ja, és az 580 centi megegyezik édesapjának egyéni csúcsával... Aztán 601 centire emeltette a magasságot, ennyit Magyarországon soha senki nem teljesített. Elsőre leverte a térdével a nem túl kedvező, szeles időben. Majd másodikra is, pont akkor, amikor a nők készülődtek a 100 méter rajtjához. És harmadikra is, sőt, akkor már a léc alatt bújt át, szóval ez nem az ő napja volt...

Amit természetesen Shelly-Ann Fraser-Pryce nyert meg, egy olyan robbanásszerű rajt után, amelynek a sebességét később még fokozni is tudta, és 10,67 másodperces idővel, a világ idei második legjobb teljesítményével győzött. Az idei legjobb idő is az ő nevéhez fűződik, két napja futotta Chorzówban, 10,66-tal.

Huh, kettétörött az egyik zápfogam, rettenetesen sajog, és az út sem volt egy leányálom Chorzówból – mondta Fraser-Pryce az indexnek. – Jövök-e jövőre a budapesti világbajnokságra? Mindenki ezt kérdezi tőlem. Mit mond? Hogy teljesen összezuhannának, ha nem jönnék? Na, hát azt nem akarom, hogy összezuhanjanak, ezért biztosan elindulok! De félre a tréfával, én most már csak rövid távra tervezek, bár tényleg jó formában vagyok. 

A női 100 méter gáton az olimpiai bajnok Puerto Ricó-i  Jasmine Camacho-Quinn oktatta a mezőnyt, benne az exvilágcsúcstartó amerikai Kendra Harrisonnal. Camacho-Quinn ideje szenzációs, 12,27 másodperc. 

„Nem volt hideg, jól éreztem magam ebben az időben, az más kérdés, hogy fáj az Achillesem és a bal vádlim is – mondta az Indexnek. – Még három-négy versenyt lenyomok, aztán vége az idényemnek, alig várom már, hogy pihenhessek!”

A férfiak hasonló számában félelmetesen szoros verseny alakult ki a jamaicai Rasheed Broadbell és a két amerikai, Grant Holloway és Daniel Roberts között. Ők hárman egy századmásodpercen belül értek célba, némi meglepetésre nem a kétszeres világbajnok Holloway győzött, hanem Broadbell.

És akkor a női 400 méter gát! Ahol napjaink első számú atlétanője, az amerikai Sydney McLaughlin áll rajthoz, aki a 23. születésnapját egy nappal a Memorial előtt ünnepelte. A szám világcsúcstartója legutóbb 2019-ben, a zürichi Gyémánt Liga-forduló alkalmával versenyzett Európában, elképzelhető, mekkora szám, hogy elfogadta a meghívást.

Három éve az akkor még alig 20 esztendős lánynál ekkoriban még volt nagyobb név a 400 méteres gátfutás mezőnyében. Honfitársa, a nála közel tíz évvel idősebb Dalilah Muhammad pont 2019-ben volt élete formájában: ő volt az, aki 52,23-ra javította a szám 2003 óta fennálló világcsúcsát, amiből a dohai világbajnokságon további négy századmásodpercet faragott.

McLaughlin már Katarban is ott volt közvetlenül az aranyérmes mögött, de végül hét századdal Muhammad mögött ért célba, így ezüstérmes lett. Ez persze így is nagy szenzáció volt, hiszen ezt az eredményt 20 évesen sikerült elérnie. Aztán 2020-ban elkezdett az edzőlegenda Bob Kersee-vel dolgozni, aki olyan korszakos atlétákat edzett előtte, mint Jackie Joyner-Kersee, Florence Griffith Joyner vagy Allyson Felix. Az első közös sikerük 2021-ben Eugene-ben következett be, Sydney az első nő lett, aki 52 másodpercen belül futotta le a 400 gátat. (Zárójeles megjegyzés: Spiriev Attila, a Memorial sportigazgatója a nyolcvanas években maga is remek 400 gátas volt, 50 másodpercen belül futotta a távot.) McLaughlin 51.90-es teljesítménye után a tokiói olimpia legnagyobb esélyesévé lépett elő, de így is döbbenetes volt látni, ahogy a japán fővárosban közel fél másodpercet lefarag az idejéből, és 51.46 másodperccel olimpiai bajnok lesz.

A eugene-i Hayward Field a kedvenc helyszíne, egyrészt itt vette át Muhammadtól a „minden idők leggyorsabb 400 m gátasa” titulust, de idén az amerikai válogatón ugyanitt futott 51.41-et. Ezt az időt szűk egy hónappal később szintén Eugene-ban zúzta porrá, amikor 50.68 másodperc alatt célba érve megnyerte a világbajnokságot.

Ez egy olyan erős időeredmény, hogy a 400 méteres síkfutás döntőjében is megelőzött volna vele két embert. 

Bájos mosolya, könnyed futóstílusa és fantasztikus eredményei sokak kedvencévé tették őt, az Instagramon 1,1 millió követőjével már most ő az egyik legnépszerűbb atléta, pedig még szinte a teljes pályafutása előtte áll. Nagy kérdés, hogy milyen számokban képzeli el a jövőjét, mert ha azt vesszük, hogy az amerikai 4×400 méteres váltó utolsó embereként repülőrajttal ugyan, de 47,91 másodpercet futott, akkor az NDK-s Marita Koch által 1983 óta tartott 47,60-es világcsúcs sem tűnik elérhetetlennek – olvashattuk Spiriev Attila sorait a Memorial virtuális műsorfüzetében.

Ugyancsak Spiriev Attilától tudjuk, hogy McLaughlin edzője, Bob Kersee – mivel a világcsúcs megjavítása nem igazán jöhetett szóba – azt kérdezgette, milyen rekordot lehetne megdönteni, hiszen valamilyen célt mindig szeretnek kitűzni maguk elé. Végül abban maradtak, hogy minden idők legjobb, Európában futott idején kéne teljesíteni, amit eddig a holland Femke Bol tartott 52,23-mal. 

Nos, ez simán sikerült: McLaughlin légiesen könnyed mozgással 51,68-at futott, és az is kiderült, hogy Kersee nem árulta el neki a célkitűzést, hiszen meglepődött, amikor kiderült, hogy ez az 51,68 minden idők legjobb, Európa területén elért eredmény.

Jólesett a versenyzés, elégedett vagyok az időmmel, amiről tényleg nem tudtam, hogy a legjobb, valaha Európában futott idő – mondta a vegyes zónában az Indexnek. 

Aztán megkérdeztem, hogy van ez, hogy nem is liheg néhány perccel a célba érkezés után, dacára annak, hogy a 400 méter gát a legnehezebb atlétikai versenyszám, és megemlítettem neki egy több mint harminc évvel ezelőtti esetet, amikor a legendás Edwin Moses még fél órával a versenye után is pihegett, és alig tudott egy-két szót kipréselni magából a Népstadionban. 

Azért én is lihegtem, amikor célba értem, és látta volna azt, mennyire kivoltam, amikor Eugene-ben az 50,68-as világcsúcsomat futottam! Na, akkor tényleg képtelen voltam megszólalni – mondta, majd azt is hozzátette, hogy jövőre számíthatunk rá a budapesti világbajnokságon. – Mikor térek át a 400 síkra? Erről kérdezze Bobot (Kersee-t – a szerk.), az edzőmet.

Mindenképpen említést érdemel a férfi diszkoszvetést új versenycsúccsal megnyerő szlovén Kristjan Ceh (71,23 méter).

A verseny legjobb magyar teljesítményének járó díjat a hölgyeknél a budafoki Molnár Janka érdemelte ki a 400 méter gáton elért 56,04 másodperces idénycsúcsával, míg a férfiaknál Halász Bence lett a legjobb magyar. 

Ezzel véget is ért a 12. Gyulai István Memorial Atlétikai Magyar Nagydíj, a 13. helyszíne már az új budapesti atlétikai stadion lesz.

Eredmények

Férfi kalapácsvetés: 1. Wojciech Nowicki (lengyel) 79,96 m, 2. Halász Bence 79,44, 3. Pawel Fajdek (lengyel) 79,15, ...7. Pars Krisztián 72,14 m.

Férfi rúdugrás: 1. Armand Duplantis (svéd) 580 cm, 2. Renaud Lavillenie (francia) 570, 3. Thibaut Collet (francia) 560.

Női 800 m: 1. Diribe Welteji (etióp) 1:59,34 perc, 2. Noélie Yarigo (benini) 2:01,00, 3. Brooke Feldmeier (amerikai) 2:01,41, 4. Bartha-Kéri Bianka 2:01,58.

Férfi súlylökés: 1. Joe Kovács (amerikai) 22,89 m, 2. Tom Walsh (új-zélandi) 21,93, 3. Tomás Stanek (cseh) 21,66.

Férfi magasugrás: 1. Gianmarco Tamberi (olasz) 224 cm, 2. Tobias Potye (német) 224, 3. Andrij Procenko (ukrán) 218.

Férfi 800 m: 1. Nicholas Kebenei (kenyai) 1:45,49 perc, 2. John Fitzsimons (ír) 1:45,70, 3. Isaiah Jewett (amerikai) 1:45,70.

Női 100 m sík: 1. Shelly-Ann Fraser-Pryce (jamaicai) 10,67, 2. Tamari Davis (amerikai) 10,92, 3. Mujinga Kambundji (svájci) 10,99.

Férfi 100 m: 1. Marvin Bracy (amerikai) 9,97 mp, 2. Trayvon Bromell (amerikai) 10,01, 3. Elijah Hall (amerikai) 10,01.

Női 100 m gát: 1. Jasmine Camacho-Quinn (Puerto Ricó-i) 12,27 mp, 2. Kendra Harrison (amerikai) 12,49, 3. Nia Ali (amerikai) 12,60.

Női 400 m gát: 1. Sydney McLaughlin (amerikai) 51,68 mp, 2. Janieve Russelll (jamaicai) 54,14, 3. Rushell Clayton (jamaicai) 54,45, ...5. Molnár Janka 56,04 mp (idénycsúcs).

Férfi 110 m gát: 1. Rasheed Broadbell (jamaicai) 12,12 mp, 2. Grant Holloway (amerikai), 3. Daniel Roberts (amerikai) 12,13.

Férfi 400 m: 1. Vernon Norwood (amerikai) 44,96 mp, 2. Dos Santos (brazil) 45,11, 3. Michael Cherry (amerikai) 45,42.

Női távol: 1. Milica Gardasevics (szerb) 683 cm, 2. Agate De Sousa (Sao Tomé és Principe-i) 678, 3. Jahisha Thomas (brit) 663.

Férfi diszkosz: 1. Kristjan Ceh (szlovén) 71,23 méter, 2. Andrus Gudzius (litván) 67,39, 3. Daniel Stahl (svéd) 67,01.

Női 200 m: 1. Shericka Jackson (jamaicai) 22,02 mp, 2. Mujinga Kambundji (svájci) 22,45, 3. Kayla White (amerikai) 22,46.

Férfi 200 m: 1. Erriyon Knighton (amerikai) 19,98 mp, 2. Aaron Brown (kanadai) 20,24, 3.  Alexander Ogando (dominikai) 20,38. 

(Borítókép: Sydney McLaughlin. Fotó: Szollár Zsófi / Index)