98 éve sporthétnek indult, mára a világ egyik legnagyobb eseményévé vált

Az újkori olimpiák 1896-ban, Athénban indultak világhódító útjukra, ehhez képest 28 évet kellett arra várni, hogy a havas-jeges sportok szerelmesei számára külön viadalt rendezzenek meg.

Jól példázza a kezdeti várakozásokat, hogy még csak nem is olimpiának, hanem „nemzetközi téli sportok hetének” nevezték el az 1924. január 25. és február 5. között a Francia Olimpiai Bizottság által megrendezett játékokat, csak visszamenőleg kapta meg az I. téli olimpia megnevezést.

Az első játékokon hat sportág 16 versenyszámában 16 ország 258 sportolója vett részt, 2018-ban Pjongcsangban viszont már 92 nemzet 2922 kiválósága mérte össze erejét 102 versenyszámban – a február 4-én rajtoló pekingi olimpián pedig 109 versenyszámban küzdenek a felek.

A mieink négy fővel képviseltették magukat az első rendezvényen, a legjobb helyezést Németh Ferenc érte el, aki 20. lett az 50 kilométeres sífutásban.

Azóta, ki ne emlékezne rá, 2018-ban megszületett az első magyar aranyérem is, a Burján Csaba, Knoch Viktor, Liu Shaoang, Liu Shaolin Sándor összetételű férfi 5000 méteres gyorskorcsolyaváltó állhatott a dobogó legfelső fokára.

Pjongcsangban megszületett az első magyar téli olimpiai aranyérem

A téli olimpiák történetének első aranyát egyébiránt az amerikai Charles Jewtraw nyerte meg 500 méteres gyorskorcsolyában, és az 1924-es játékokon mutatkozott be az akkor még csak 11 éves Sonja Henie, aki a következői három viadalon aranyérmet szerzett műkorcsolyában.

A Chamonix-ban rendezett játékokon a norvégok és a finnek is négyszer állhattak a dobogó tetejére, előbbiek összesen 17 éremmel húzták be az első helyet, és 132 arannyal vezetik az örökranglistát az Egyesült Államok (105) előtt.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy a 93 aranyat szerző Németország NDK-ként 39, NSZK-ként 11 elsőséget szerzett, a 78 arannyal negyedik Szovjetunió pedig Oroszországként 47-et mutathat fel.

Érdekesség, hogy 1992-ig a téli versenyek azonos évben futottak a nyári játékokkal, ezt követően döntöttek amellett, hogy kétévente felváltva rendeznek téli és nyári olimpiát – bár ebbe legutóbb a koronavírus-járvány közbeszólt, így végül 2021-ben tartották meg a tokiói tornát.

A téli olimpiáknak köszönhetünk olyan megfilmesített sztorikat, mint a jamaicai bobosokról szóló Jég veled!, az olimpiai álmát végül sikeresen kergető Michael Edwards életútját feldolgozó Eddie, a sas, az amerikai amatőr hokisok csodaaranyát megéneklő Csoda a jégen, vagy éppen a Tonya Harding–Nancy Kerrigan-háborút bemutató Én, Tonya.

Hogy a 2022-es pekingi játékok milyen elképesztő sztorival ajándékoznak meg minket, az február 4 és 20. között derül ki!

(Borítókép: A kanadai jégkorongcsapat, a Toronto Granites eredményes az Egyesült Államok ellen 6–1-re megnyert döntőben / Allsport Hulton / Archive)