Hogyan szállítják repülővel az olimpiai lángot, ha a levegőben tilos tüzet gyújtani?

GettyImages-1213618666
2023.02.25. 17:47
Jövőre Párizsban rendezik meg a nyári olimpiát, ide vízi úton szállítják az olimpiai lángot. De mi történik, ha repülőre kell tenni? Hogy lehet a levegőben transzportálni, ha a fedélzeten tilos a tűz?

Hajóval, kerékpárral, repülővel, tevén – az olimpiai láng 1936 óta több ezer kilométert utazott bolygónk különféle szegleteibe. 2008-ban a fáklya megjárta a kínai nagy falat, és a Mount Everesten is volt. 2014-ben az Északi-sarkon vizitált. De

a legkülönlegesebb kalandja akkor történt, amikor a Szojuz űrsikló fedélzetén történelmi űrsétát tett.

Az első női fáklyavivő 1968-ban Mexikóvárosban gyújthatta meg a lángot: a 20 éves Enriquetta Basilio gátfutó volt a szerencsés.

A 2024-es nyári olimpiai játékokat Párizsban rendezik meg, akkor a tengeren fog utazni a láng, de mi történik, ha légi szállításra van szükség, és a levegőben tilos tüzet gyújtani? Igen, az utasok valóban nem gyújthatnak semmilyen tüzet a repülők fedélzetén, de külön engedéllyel lehetséges a láng szállítása.

Hogy szállítják a szent olimpiai lángot?

Négy biztonsági lámpa védi útja során a lángot, ezek a lámpák az ülésekre rögzített speciális, bölcsőszerű tárolókban vannak. Az olimpiai fáklya mellett ül egy tűzvédelmi tiszt vagy egy tűzoltó, esetleg a biztonsági szolgálat egyik tagja, aki figyeli a láng biztonságát. A repülés során végig szemmel tartja az értékes rakományt, és kész szakszerűen fellépni, ha tűzeset történne.

De vajon miért nem oltják el a lángot a beszállás helyén, és miért nem gyújtják meg újra a célállomáson? A tradíció miatt.

Az olimpiai lángot négyévente gyújtják meg Olümpiában, az első, 1896-ban megrendezett athéni újkori olimpiai játékok helyszínén. A lángot komoly ceremónia keretében lobbantják fel, parabolatükrök és napsugarak segítségével, ezek elevenítik fel a tűz hagyományos, ókori meggyújtásának módját. A tradíció szerint a fáklyát anno a nap sugarai gyújtották meg az olümpiai Héra-templom romjainál, a görög ókori játékok otthonában.

A láng ezután különféle közlekedési eszközökön, földi, légi és vízi úton juthat el a célországba. Vagy akár víz alatt, ahogy történt ez a 2000-es sydney-i olimpia esetében, amikor a Nagy-korallzátonyt is meglátogatta: Craig Ducan tengerbiológus két perc 40 másodpercre merült le a speciális lángú fáklyával a víz alá. 

(Borítókép: Az olimpiai láng érkezése Japánba 2020. március 20-án. Fotó: Tomohiro Ohsumi / Getty Images)