Elárulta titkát az Iglói-módszerrel készülő norvég futózseni
További Sport cikkek
- Közelednek az ünnepek, nemes célból tett felajánlást Marozsán Fábián és futballválogatottunk
- Ötszörös életfogytiglant plusz 23 évet kaphat a férfi, aki agyonlőtt három sportolót
- Újra a Puskás Arénára figyel Európa, csak most egy kicsit más értelemben
- Milák Kristófot és Kós Hubertet egy lapon említették
- Pályafutása legkeményebb küzdelmét nyerte 40 évesen, harmadszor is megkoronázták érte
A világ 2018-ban csodájára járt egy 17 éves norvég atlétának, aki a berlini Európa-bajnokságon két nap leforgása alatt az 1500 és az 5000 méteres versenyszámban is első lett. Jakob Ingebrigtsen azóta egyre csak azt bizonyítja, hogy a csoda nem csupán 48 óráig tartott. Világcsúcsot javított, olimpiai és világbajnok lett, a Gyémánt Liga győzteseként is szép summához jutott. Nem ismer lehetetlent, és egyre inkább megjön az étvágya az újabb diadalokra. Most már azt is bátorkodik kijelenteni, hogy minden idők legjobb futója akar lenni.
Iharosék is valahogy így csinálhatták
Edzésmódszerének féltve őrzött titkait ugyan nem fedte fel az SzPress Hírszolgálatnak adott nyilatkozatában korunk egyik legsikeresebb atlétája, a 22 évesen már olimpiai, világ- és Európa-bajnoki győzelmekkel büszkélkedő Jakob Ingebrigtsen, egyetlen elejtett mondatából így is kiderül, hogy mi állhat a norvég nagyság elképesztő eredményei mögött.
„Az edzéseken harminc százalékkal többet és másként futok, mint azok a riválisaim, akikkel a versenyeken találkozom” – jelentette ki a csodagyerekből lett atlétatitán.
Magyar csodálói részinformációk birtokában arra következtetnek, hogy valószínűleg gyors egymásutánban 20-25-ször futhatja le a 400 métert, és ez még hagyján, mert a kőkemény sorjázás közben állítólag egy perc pihenőt sem hagy magának. Feltehetően azért, mert
edzéseinek felépítése amolyan nemzeti titok Norvégiában,
amelyről látatlanban csak azt lehet mondani, hogy modernizált és személyre szabott változata lehet „Náci bácsi”, vagyis Iglói Mihály embert próbáló edzésmódszereinek. amelyekkel egykor a világelitbe juttatta Iharos Sándort, Rózsavölgyi Istvánt, Tábori Lászlót és másokat. A magyar sport és az atlétika legendái 49 világcsúcsot és 35 Európa-rekordot állítottak fel.
Ellenállhatatlan erődemonstráció
Jakob futásait olykor lehengerlő erődemonstrációhoz lehet hasonlítani, mert még a legjobban felkészült ellenfeleinek is azzal kell szembesülniük, hogy számukra csak a második hely kiadó. Ilyen tudással hitelesnek tűnik az a kijelentése is, hogy tokiói győzelmének megismétlésére készül 2024-ben Párizsban, majd ugyanazzal a lendülettel és kitartással 2028-ban Los Angelesben is.
„Nem titkolom, hogy az olimpiai mesterhármas elérése a célom. Fiatal vagyok, és erős, fizikailag és mentálisan is motivált sportoló, mindezért képes az újabb olimpiai győzelmekre.
Ne tűnjön szerénytelenségnek, de a legfőbb célom az, hogy én legyek minden idők legjobb futója,
amiért még nagyon sokat kell tennem” – hangsúlyozta Jakob Ingebrigtsen, akinek az edzője és vele együtt testvérbátyjai, Henrik és Filip mestere is egészen 2022-ig Gjert Ingebrigtsen, az édesapja volt, akinek egészségügyi problémák miatt 56 évesen le kellett mondania fiai felkészítéséről.
„Az évek során annyi tapasztalatot gyűjtöttem, hogy magam is boldogulnék, de szerencsére ott vannak a testvéreim, akik nagyon sokat segítenek nekem, és a szükséges támogatást is megadják. Bármit is kérdezek tőlük, tudják a helyes választ, de ők is számítanak rám. Sok mindenben hasonlítunk egymásra, de sokban különbözünk is, így az edzésmunkánkat sem lehet egy kalap alá venni.”
Jakob hétgyermekes család tagja, az Ingebrigtsen-féle „orgonasíp” tagjai keresztnevük szerint Kristoffer, Henrik, Filip, Martin, Jakob, Ingrid és William. Édesapjuk minden csemetéből atlétát szeretett volna nevelni, ami nem sikerült, mégis nagy szó, hogy közülük hárman a közép- és hosszútávfutás elismert alakjai közé verekedték be magukat.
A 2000-es ötkarikás versenyek évében született Jakob Tokióban először lett olimpiai bajnok az 1500 méteren, a tavalyi világbajnokságon az 5000 métert nyerte meg és lett hatalmas csatában ezüstérmes az 1500-on, legalább ekkora csodának nevezhető, hogy 2018-ban, 17 évesen, és két napon belül (!) duplázott a berlini Európa-bajnokságon az 1500-as és az 5000 méteres verseny megnyerésével, és ezeket a címeket tavaly Münchenben sikerrel védte meg. Hab a tortán: tavaly februárban fedett pályán világcsúcsot javított az 1500 méteren 3:30.60 perces idővel.
Három Ingebrigtsen is Európa-bajnok lett
Bátyjai közül Henrik hat év leforgása alatt négy Európa-bajnoki érmet gyűjtött be, egy-egy aranyat és bronzot, valamint két ezüstöt az 1500 méteren, Filip ugyanezen a távon nyert Eb-aranyat 2016-ban, és lett 2017-ben világbajnoki harmadik helyezett.
„Sokan kérdezik tőlem, hogy a sikereimet a genetikai adottságaimnak, a felépítésemnek vagy inkább a szorgalmamnak és kitartásomnak köszönhetem-e. A válaszom az, hogy ennek is meg annak is, de legfőképpen a jól megválasztott edzésmódszereimnek és a mentális erőmnek, ami akkor tölt fel igazán energiákkal, amikor elérkezik a verseny ideje. Bízom önmagamban, mert tudom, hogy a hajrában is van még valamennyi a tankban” – folytatta a jövőjét is bátran tervező atléta, aki a győzelmei után egyszer sem terül el a pályán, éppen ellenkezőleg: minden, nála jobban kimerült ellenfeléhez odalép, kezet fog velük vagy felsegíti őket…
Azért senki ne gondolja, hogy a 22 éves sportoló élete csak a futásból, az edzésekből és a versenyekből áll, más szóval Jakob sem gépember.
Futónak született, imádja a kutyáit és a sportautókat
„Szabadidőmben, amikor csak tehetem, a barátnőmmel szervezünk közös programokat, gyakran visszük magunkkal a két remek kutyámat, de nagy érdeklődést tanúsítok a szép és gyors sportautók iránt is, amelyekből már gyűjteményem is van.”
Szeretne még gyorsabb lenni, rekordokat dönteni, s bár meghódította a fél világot, annak másik feléről sem mondana le.
„Fejembe vettem, hogy én leszek az eredményeimmel a világ legjobb futója. Érzem magamban az erőt, és az is visz előre, hogy szeretem azt, amit csinálok. Arra viszont nehezen tudnék választ adni, hogy milyen más sport illene hozzám, miben tudnék igazán jó lenni, ha nem az atlétikát választom kissráckoromban. Talán sífutóként is eredményes lehettem volna, de annak szépsége és kihívása sem vonzott annyira, mint a közép- és hosszútávú futások. Én futásra születtem, ez az eddigi életem legszebb ajándéka” – hangsúlyozta nyilatkozata végén Jakob Ingebrigtsen, aki soha nem járt még Magyarországon. Éppen ezért külön is örül annak, hogy az idei világbajnokságnak Budapest ad otthont, és egy olyan országba látogathat el, ahol tudomása szerint az emberek nagyon szeretik a sportot.