Valóságos aggastyánok, de valamiért a világ legjobbjai

Decsi Andrást állítólag nem könnyű elérni telefonon, ehhez képest szombaton már a második csörgésre felvette. 

Kiírta a nevét – mondta mosolyogva, legalábbis lehetett érezni a hangján. – Sejtem, miért hív. 

Természetesen arra voltunk kíváncsiak, mi a legendás árpádföldi Decsi família sarjának a titka, mivel tudja egyik sikerről a másikra vezetni kardvívóinkat, most már nemcsak Szilágyi Áront, hanem a csapatot is, amely a legutóbbi négy világbajnokságból hármon az ezüstérmet szerezte meg Dél-Korea mögött. Szatmári András 2017-ben egyéni világbajnok lett, ezenkívül 2018-ban és 2022-ben Európa-bajnokságot nyert a csapat. Most meg világbajnokságot. Ezek a sikerek mind Decsi András kezét és szemét dicsérik. 

„Hogy mi a titok, illetve van-e egyáltalán titkom? – kérdezett vissza a fegyvernemi kapitány. – Talán az, hogy nem akadékoskodok, nem ütöm bele az orrom mindenbe, hagyom, hogy ezek a felnőtt férfiak dolgozzanak az edzőjükkel. Szatmári András Gárdos Gáborral az MTK-ban, Gémesi Csanád Navarrete Józseffel Gödöllőn, az öcsém, Decsi Tamás az édesapámmal, Decsi Istvánnal, míg Szilágyi Áronnak én vagyok az edzője. Nekem a koordinálás a feladatom, és persze az, hogy olvassam a verseny közben az eseményeket, és ha kell, közbeavatkozzam. A négy versenyző átlagéletkora 35 év, a legfiatalabb közülük, Szatmári Andris is már 30 éves, Szilágyi Áron 33, Gémesi Csanád 36, az öcsém pedig októberben 41 lesz. Némi probléma, hogy a fiatalok nem dörömbölnek a válogatott kapuján, így igazából nincs is más választásom, mint hogy együtt tartsam ezt a kvartettet.”

Úgy tűnik, a vívás és ezen belül a kardvívás nem a gyerekek sportja. Kitarthat ez a négyes a párizsi olimpiáig?

„Azon vagyok, hogy ebből a fantasztikus generációból kihozzam a maximumot – folytatta az edző, aki 2015-ben Hongkongból tért haza Szilágyi Áron hívására, és a rá következő évben azonnal egyéni olimpiai bajnoki címre vezette védencét. – Miért ne lehetnének sikeresek a párizsi olimpián is? A kisujjukban van a szakma. Most nem volt gyenge pont a csapaton belül. Úgy érzem, a nyugalmammal jó hatással vagyok rájuk, ők nem tudják, hogy közben sokszor háború dúl a bensőmben, de ezt a lelki tusát sikerül magamban tartanom, ellepleznem az izgalmamat. Nem engedhetem meg magamnak azt a luxust, hogy kifelé ideges legyek.”

Vajon hogyan sikerült az örök mumust, a magyar csapatot az utóbbi években a végső győzelem kapujában megállító Dél-Koreát legyőzni a döntőben? 

„Ez már nem az a csapat, amely a korábbi években volt – mondta a mester. – Ráéreztem, és Áronék is ráéreztek, hogy most nincsenek a csúcson a koreaiak, hogy most el lehet kapni őket. Jót tehet ez a világbajnoki cím az önbizalmunknak a párizsi olimpia előtt. Legutóbb 1988-ban Szöulban sikerült Magyarországnak kardcsapatban olimpiai aranyérmet szereznie. Annak jövőre már 36 éve lesz. Ekkora szünet még sohasem volt két magyar olimpiai aranyérem között kardcsapatban.”

Tényleg itt az ideje, hogy véget vessünk a hosszú aszálynak.