Így doppingolnak most a sportolók, pedig már ebbe többen belehaltak

Sáfár Sándor, a Magyart Testnevelési és Sporttudományi Egyetem egyetemi docense és F. Takács István doppingellenőr – Fülöp Ákos sportpszichológus moderálása mellett – a sportban a dopping jelenlétéről beszélgettek az MCC Feszten. A szteroidok viszonylag gyors karriert futottak be, hiszen kevesebb mint száz éve szintetizálták az első férfi nemi hormont. Ennek ellenére a különféle doppingszerek drasztikus módon váltak a kultúra részévé.

A szerek zömét illegális laborokban állítják elő, és a feketepiacon zajlik velük a kereskedés. Az iparág hasonlít a dizájnerdrogokéhoz, folyamatosan jelennek meg az új cuccok, amelyeknek az összetétele és tisztasága is kétséges. A dopping, különösen az anabolikus szteroidok, növekedési hormonok és stimulánsok drasztikusan befolyásolják a sportolókat.

Mindenkit érinthet a dopping

Az ellenőr elsőként azt emelte ki, hogy Magyarországon és nemzetközi szinten a doppingellenőrzést elsősorban az egészségmegőrzés hívta életre, a sport tisztaságán túl. Betegségeket és haláleseteket is okoztak a doppingok, ezért rendszerszinten kellett figyelni. „Bár a dopping tabu, mindenkinek van róla véleménye sporton belül és azon kívül is” – összegezte, majd kiemelte, az ellenőrök nem olyanok, mint az adóellenőrök,

Sáfár Sándor aláhúzta, amióta az élsport létezik, azóta a dopping is, az ősi népek is használtak serkentőanyagokat. A dopping az 1960-as római olimpián került először igazán fókuszba, amikor egy kerékpáros szívinfarktusban a biciklijén halt meg.

Napjainkban már különböző termékcsaládokról lehet beszélni a doppingiparban, és a docens szerint globálisan kell értelmezni, de vannak olyan terhelések, amikor életet is menthet. „Élettani szempontból nem normális, ami a kerékpárversenyeken zajlik” – így utalva arra, hogy a sportolók szervezetét elképesztő mértékben terhelik a háromhetes versenyek. Érdekes kitérő volt a beszélgetésben, hogy a szakemberek felhívták arra is figyelmet, hogy bizonyos doppingok népegészségügyi problémák is a szabadidősportokban.

F. Takács István szerint érdemes azt is megvizsgálni, hogy ha egy sportoló a doppingszer használatával garantáltan első helyen végezne, akkor sokan ezt választanák. Szerinte az ember egyre kevésbé türelmes, nincs késleltetési képességünk, és ez egyes sportolóknál is megjelenhet. Ha használhatok valamit, amiről 10-20 év múlva derül ki, hogy káros, akkor nem lát az ember akkora veszélyt – szerinte ez a szabadidős sportolóknál is kiderült, és kapnak ilyen megkereséseket is.

Sáfár Sándor rögtön tisztázta, el kell választani a szabadidős és a hivatásos sportolók által használt doppingot. Előbbi esetén sok embernek fogalma sincs, hogy mit szed be, „aki nem élsportoló, és nincs, mondjuk, egy 4 éves célja, és csak nyárra ki akarja magát pattintani. Kevés fiatal nem tesz bele energiát, és nem képes milliméterről milliméterre haladni. Ezért ami a kezébe akad, azt beszedi” – mondta az egyetemi docens, aki szerint a fiatalok, akik nem élsportolók, nem látják a következményeket.

Mi az, hogy dopping?

Az ellenőr kifejtette, a doppingszereket hivatalosan listázzák, és maga a konkrét felsorolás elképesztően hosszú. A sportolóknak nem kell tudniuk az összes tiltott szerről, de „objektív felelősséggel” tartoznak. Így pedig „nem mindegy, hogy egy sportoló a nátháját hogyan kezeli”. Tíz évig tárolják a mintákat, és bármikor újra lehet vizsgálni. A doppingellenes mozgalom pedig folyamatosan a tudománnyal versenyez, így mindig lesznek új szerek. 

Sáfár Sándor kiemelte, a legtöbb sportoló csak nagyjából tudja, hogy mit nem szedhet – itt emlékeztetett Benedek Tibor korábbi szerencsétlen helyzetére, amikor eltiltották. A doppinglistán van, hogy szerkezeti, molekulaképletek szerepelnek. „Erre figyelniük kell a sportolóknak, ezért bármivel kapcsolatban, amit bevisznek, fel kell tenniük azt a kérdést, hogy bevehetik-e” – húzta alá.

F. Takács István elmondta, a sportoló kérhet segítséget, akár az ellenőröktől és orvosoktól is. Majd emlékeztetett arra, hogy holléti vétség vagy a mintaadás megtagadása miatt is el lehet követni vétséget. Előbbi azért érdekes, mert vannak olyan sportolók, akiket az év 365 napjában 1 órában el kell, hogy tudjanak érni. Ezt az órát meg kell jelölniük előre a sportolóknak. Egy éven belül három holléti vétséget lehet elkövetni, ezt követően jogszabályi keretek szabják meg a továbbiakat. A szakemberek szerint ezt egy 19-20 évesnek nagyon nehéz megszoknia.

Sáfár Sándor szerint két családja van a doppingnak: a klasszikusok és az újfajták. Előbbiek egy adott időpillanatra, eseményre, versenyre készítik fel a versenyzőket, például fáradtság ellen. Az újfajta doppingokat pedig a felkészülési szakaszban használják. A docens szerint azonban vannak olyan sportolók, akik doppingolnak, de egyáltalán nem jókor, fogalmuk sincs, hogy pontosan mit csinálnak.

A doppingellenőr külön kitért arra, hogy a gyakorlatban 3-4 mintát vesznek le, a legtöbbször vizeletből. „Az atlétikai vb megmutatta, hogy a vérvételnek egyre nagyobb lesz a jelentősége” – jelentette ki. Ennek az az oka, hogy így hosszú távon és visszamenőleg is lehet vizsgálni a mintákat, például a hormonok változását.

Hogyan néz ki ez a gyakorlatban?

A doppingellenőr szerint a munkájuk nagyon izgalmas, és általában az ellenőröknek van civil munkájuk. F. Takács István szerint edzésen és otthon is találkozhatnak a sportolókkal, de mindenekelőtt értesítést küldenek nekik. „Általában együttműködést látok a sportolóktól” – mondta. Az eljárás alatt leveszik a mintát, a mintaadást az ellenőrnek végig kell követni:

Majd a magyar mintákat jellemzően a Bécs melletti központba küldik. Amennyiben problémát találnak a mintában, úgy arról értesítik a sportolót, azonban ilyen esetben már ez egy jogi folyamattá válik. Fülöp Ákos itt kiemelte, az első mintaadások nagyon nehezen mennek a sportolóknak, de ha már kimennek az ellenőrök, az már jelent valamit, hiszen a sportoló ezzel hivatalosan is már nagyon magas szintre jutott.

Az Index kérdésére az egyéni állóképességi és az atlétikai sportágakat – ide beleértve a nehézatlétikát – emelték ki mint a doppinggal legjobban fertőzötteket. Az ellenőr szerint fontos társadalmi kérdés, hogy felmerül a sportolókkal szemben a doppinggal kapcsolatos vádaskodás: „elképesztő technika van a sportolók mögött, óvatosan kell bánni ezekkel a kijelentésekkel”. Tehát nem szabad rögtön doppingot kiáltani.

(Borítókép: F. Takács István, Fülöp Ákos és Sáfár Sándor. Fotó: Papajcsik Péter / Index)