LA10: tíz aranyérem vagy top tízes szereplés Los Angelesben a célja a magyar sportvezetésnek

A magyar csapat idén Párizsban 6 aranyérmet szerzett, és az éremtáblán a 14. helyen végzett. A 10. helyezett Németország 12 arany-, 13 ezüst- és 8 bronzéremmel zárt Párizsban. Legalább 10 aranyérmet legutóbb 1992-ben, a barcelonai ötkarikás játékokon gyűjtött be – egészen konkrétan 11-et –, amellyel akkor az éremtábla 8. helyen zárt. Azt követően a 2012-es, londoni szereplés a csúcs a helyezéseket tekintve, akkor 10. lett a magyar csapat – 8 aranyéremmel a zsebben –, azt az ötkarikás játékokat viszont pont a 2008-as, pekingi mélypont előzte meg, 3 aranyéremmel – összesen jött össze a 10 medália –, illetve a 21. helyezéssel.

Ebből kiindulva a 10. hely – több, mint – merész célkitűzésnek tűnik, amint arra maga a sportállamtitkár is kitért tájékoztatójában statisztikai adatokra hivatkozva, tekintve, hogy a számok éppen az ellenkező trendeket mutatják. Legalábbis ami Európa egészének eredményességét veszi alapul az olimpiákon a világ többi részéhez képest.

A párizsi olimpia értékelése és a sportirányítás új stratégiájának bemutatása szerepelt a tervezett programok között azon a csütörtöki sajtóeseményen, amelyet a Puskás Arénában rendeztek. A sportvezető kiemelte: sportirányítás kiemelt feladata, hogy a szervezet működése minden érintett számára érthető legyen, de azt már 2022 júniusában elmondták, hogy nemcsak a sportban szereplőket, hanem a sport után érdeklődő közvéleményt is rendszeresen tájékoztatják. Mottójuknak megfelelően: nyitottan, átláthatóan, együtt.

Schmidt Ádám beszéde elején emlékeztetett arra, hogy a magyar sportéletben az idei év elsősorban a labdarúgó Európa-bajnokságról, majd a párizsi szereplésről, az olimpiáról és paralimpiáról szólt. A sportvezető kiemelte: az ötkarikás eseményeket követően rengeteg szakmai elemzést végeztek, amelyhez külső szereplőket is bevontak, és amelynek végén azt állapították meg, hogy Európa vezető szerepét veszély fenyegeti, az olimpiai eredményesség tekintetében GDP-arányosan mások kezdik átvenni ezt a pozíciót.

A sportvezető számokkal támasztotta alá az elhangzottakat. Az európai nemzetek legutóbb 1984-ben gyűjtöttek be olyan kevés olimpiai érmet, mint Párizsban. Akkor 37, idén 39 százalékos volt a mutató. Párizzsal ellentétben viszont akkor több európai nemzet a keleti országok bojkottja miatt nem vett részt az ötkarikás játékokon, egyebek között a magyar sem. Ezenfelül a sportágak közül a birkózást emelte ki, amelynek európai képviselői Párizsban 19 érmet szereztek, ellentétben a 2016-os, riói olimpia 42 érmével. Előbbi 26, utóbbi még 60 százalékos mutatónak felelt meg.

Azt már több értékelésben elmondtuk, hogy a magyar olimpiai és paralimpiai csapat párizsi szereplését nagyon sikeresnek ítéljük, viszont nagyon sok mindent kell tennünk annak érdekében, ha meg akarjuk tartani ezt a szintet, vagy még előrébb is szeretnénk lépni.

Schmidt Ádám a folytatásban kitért arra, hogy a párizsi szereplés után szakmai kérdőívek kitöltését kérték az érintett szövetségektől, majd pár héttel azt követően személyes találkozókra és egyeztetésre került sor szakszövetségi elnökökkel, szakmai igazgatókkal, szövetségi kapitányokkal. Ezt követően a 2023 január elejétől életre hívott új támogatási rendszernek megfelelően újrapozicionálták a szövetségeket, de az öt kategória továbbra is adott.

• I. kategória: akik az olimpiai eredményesség túlnyomó többségét hozzák, aranyéremre esélyesek.
• II. kategória: éremre esélyesek Los Angelesben vagy a 2026-os téli olimpián.
• III. kategória: pontszerzésre esélyesek.
• IV. kategória: kvótára esélyesek.
• V. kategória: kvótára sem esélyesek.

„Önmagunk dicséretét ne bízzuk másra, mert még elmarad” – idézettel utalt arra a sportállamtitkár, hogy a párizsi ötkarikás eseményekről azok szállították a magyar csapat eredményességének a javát, akik a korábban I. kategóriába sorolt sportágat képviseltek.

A sportállamtitkár hangsúlyozta: az utánpótlást biztosító fiatalokért hatalmas küzdelem folyik, pedig őket amúgy is egyre nehezebb rábírni a rendszeres, majd azon túl a versenyszerű sportolásra. Hozzátette: ugyancsak komoly küzdelmet folytatnak a szakemberekért, különösen a nevelőedzőket illetően, hogy az ő emberi kvalitásuk, szakmai képzésük szintje megfeleljen ezeknek a kihívásoknak. Elismerte: hasonló megoldásra váró problémákkal találják szembe magukat a sportegészségügy és a sporttudomány terén is.

Humánerőhiány van, ami ugyancsak leküzdésre váró célunk. Ennek érdekében a jövőben muszáj lesz a forrásokat sokkal koncentráltabban elkölteni, felhasználni, sokkal hatékonyabbá tenni ebben az előrelépést, még akkor is, ha az elmúlt 2,5 évben már így is nagyot léptünk előre ezen a téren.

A szövetségektől bekérték azoknak a sportolóiknak a névsorát, akik szakmai megítélésük alapján ott lehetnek a 2028-as, 2032-es és a 2036-os olimpiai csapatban. Hozzátette: Los Angelesre vonatkozóan a csapatsportágakat leszámítva ezt nagyjából 80 százalékos pontossággal már most tudni lehet, bár változtatási lehetőséget így is hagytak a rendszerben, a jövőt illetően az LA-kerettel szeretnének fókuszáltan foglalkozni.

Mindeközben azért a radarra már felkerülnének a 2032-es szereplésre készülő sportolók. Ebben segítség, hogy a korábbi időszakból kiindulva nagy az átfedés a Héraklész-program szereplőivel, míg a 2036-os olimpia – „bárhol is lesz”, szúrta közbe Schmidt Ádám – magyar résztvevőit már ma meg lehet találni valamelyik sportlétesítményben, hiszen aktív tagjai a magyar sportéletnek.

Az LA-keretben 370-380 sportolóval számolnak, és a sportállamtitkár elmondása alapján ezeknek a versenyzőknek a következő négy évük nagyon, a mostaninál is tudatosabban lenne megszervezve, amivel a költséghatékonyság mellett egyéb hiányosságaikat is orvosolni tudnák. Kiemelten célzott a szakmailag indokolatlan külföldi edzőtáborokra, amelyek jelentős részét szerinte a kiemelt hazai központokban – Tata, Dunavarsány, Mátraháza, Szeged, Sukoró – is meg lehet már valósítani, majd nevesítés nélkül tett utalást

„Szeretnénk mindent tudni az LA-keret tagjairól, és amennyiben bármire szükségük van, legyen az eszközhiány vagy mentális segítség, ne kelljen heteket-hónapokat várniuk a segítségre. Erre külön keretet hozunk létre. Meggyőződésem, hogy Párizsra ez a háttértámogatás plusz érmekben, helyezésekben mutatkozott volna meg.”

Schmidt Ádám hozzátette, hogy a honi olimpiai és paralimpiai bizottságokkal közösen kidolgozott, és részben már futó sporttámogatási programoknál azokban a műhelyekben, ahol a mindennapi munka zajlik, több ezer-tízezer sportoló részvételével, azokat napi szinten tervezik monotoringozni. Ennek érdekében helyi szakemberek bevonásával az ország minden részében ellenőrizni és segíteni szándékoznak a működést, illetve a szakemberek jóvoltából folyamatos tájékoztatást kapnak.

Végezetül a szövetségeknek juttatott állami támogatás ütemezéséről azt mondta: amíg a korábbi trend az volt, hogy márciusban-áprilisban kapták meg a nekik ítélt összeget a szakági szervezetek, 2022-ben és 2023-ban annak nagyságáról előző év decemberében értesültek, így azzal már tervezni tudtak, majd adott év januárban megtörtént az utalás is, így biztosítva volt a nyugodt működés. Ennek feltétele volt viszont, hogy a kormány korábban már nyáron elfogadta az erre vonatkozó tervezetüket, amely jóváhagyással ezúttal akkor még nem rendelkeztek. Így ezt most annyiban módosítani kényszerültek, hogy az éves támogatás 15 százalékát folyósítják januárban, amelyből aztán február végéig, március elejéig, amíg meg nem érkezik a fennmaradó rész, megoldott a zökkenőmentes működés, így nem kell aggódniuk azon a szövetségeknek, hogy sportszakmai oldalról bármiben kárt szenvednek.

(Borítókép: Schmidt Ádám sajtótájékoztatót tart 2024. december 5-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)