A rasszista Mugabe elnök „hasznos idiótája”, Egerszegi trónfosztója az olimpiai mozgalom élén

Egy fiatal nő az öreg férfiak birodalmában

Megannyi hírforrás, köztük a hatalmas presztízsű BBC is, úgy aposztrofálta a 41 éves Kirsty Coventryt, mint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság történetének legfiatalabb elnökét. Ez azonban nem igaz, mert Pierre Coubertin báró, a NOB második elnöke mindössze 33 éves volt, amikor 1896. április 10-én átvette a posztot a görög Demetriusz Vikelasztól. De Coubertint leszámítva valóban Coventry a legfiatalabb egy olyan poszton, amelyet eddig kizárólag férfiaknak, idős férfiaknak tartottak fenn, hiszen például a svéd Sigfrid Edström 72 éves volt, amikor 1942-ben megválasztották, az őt követő Avery Brundage pedig egészen 85 éves koráig regnált.

Persze nem az életkor a legfontosabb minden idők legtöbb egyéni olimpiai éremmel rendelkező úszónője életrajzában. Coventry két olimpián, az athénin és a pekingin összesen hét medáliát szerzett, és így Egerszegi Krisztinával és az amerikai Katie Ledeckyvel holtversenyben ő a listavezető a női úszók között. 

Nyugdíjazta Egerszegi világcsúcsát

Ha már Egerszegi… Coventry volt az, aki 2008. február 17-én 2:06.39 perces eredménnyel megjavította a magyar ötszörös olimpiai bajnoknő megdönthetetlennek tartott, és 17 éven át, az 1991-es athéni Európa-bajnokság óta álló 2:06.62 perces világcsúcsát a 200 méteres hátúszásban, a Missouri Grand Prix elnevezésű viadalon.

De nézzük csak, honnan, milyen szociokulturális környezetből érkezett a NOB tizedik elnöke!

Kirsty Coventry 1983. szeptember 16-án született Zimbabwe fővárosában, Hararében, a korábbi Salisburyben, ebben a nagyjából Budapesttel egyforma méretű, 1,8 milliós városban, amit 1890-ben alapítottak a brit gyarmatosítók, és az akkori brit miniszterelnökről, Lord Salisburyről neveztek el. 

Coventry tehetős fehér családba született, édesapja és édesanyja, Rob és Lynn egyaránt remek úszó volt, nagyapja pedig a Rodéziai Úszó Szövetség elnöke. Fontos megjegyezni, hogy az egykori brit kolónia, a Cecil Rhodes által gyarmatosított és róla elnevezett Dél-Rodézia három évvel Kirsty születése előtt, 1980-ban nyerte el függetlenségét. A kislány a szinte kizárólag fehér diákok által látogatott, a dominikánus apácák által 1892-ben alapított Dominican Convent School tanulója volt, és itt lehetősége volt úszni.

Akkor még az úszás és a gyeplabda kizárólag a fehérek által űzött sport volt Zimbabwéban, nem véletlen, hogy az ország első olimpiai érmét a nyolcból (a maradék hét Coventry nevéhez fűződik) a női gyeplabda-válogatott szerezte az 1980-as moszkvai olimpián, egy aranyat.

Mugabe díszpinty fehér hőse

Ők, a Robert Mugabe diktátor által nemzeti hősökké előléptetett, kizárólag fehér gyeplabdázó lányok lettek Zimbabwe első Aranylányai (Golden Girls), ahogy a különben fehérgyűlölő és a fehér telepeseket földjüktől megfosztó diktátor elnevezte a zimbabwei nemzeti büszkeség letéteményeseit.

Coventry 2000-ben 17 évesen kijutott az olimpiára, és a 200 méteres hátúszásban elért 12. helye ösztöndíjat biztosított számára az Egyesült Államokba, az Auburn Egyetemre, ahol komolyan, modern edzésmódszerekkel elkezdhetett foglalkozni imádott sportágával. Első nagy sikere a 2002-es manchesteri Nemzetközösségi Játékokon megszerzett aranyérem volt a 200 méter vegyesen. 

Nota bene: ez volt Zimbabwénak az utolsó Commonwealth Games, mert 2003 decemberében Mugabe kiléptette az országot a közösségből azzal a felkiáltással, hogy hazájának nincs helye ebben az „angolszász szentségtelen szövetségben”. 

Ezekben az években Mugabe fehérellenes retorikája uralta a zimbabwei közbeszédet, azért szaladt fel mindenkinek a szemöldöke a nagyvilágban, amikor Coventry athéni olimpiai diadala után, tarsolyában egy-egy arany-, ezüst- és bronzéremmel hazatért Hararébe, és Mugabe kezdeményezésére nemzeti hősként fogadták. Népviseletbe öltözött táncosok ezrei szegélyezték a repülőtérről a városba vezető utat, a tömeg shona nyelven (ez az őslakos törzs) azt skandálta, hogy „mupei munda”, ami annyit tesz: Adjatok neki egy farmot! (Ennek az a háttere, hogy Mugabe rezsimje elüldözte földjükről a fehér telepeseket.)

Százezer dollár az Aranylánynak

Majd pedig maga az elnök elnevezte Coventryt Golden Girlnek, Aranylánynak, utalva az 1980-as, szintén fehérekből álló olimpiai bajnok gyeplabda-válogatottra. 

Mugabe Coventry hazatérésekor így zárta köszöntőbeszédét: 

Honfiúi lelkünk most repes az örömtől és a büszkeségtől, és azt mondjuk, szép volt, Zimbabwe lánya! Büszkék vagyunk rád, és minden jót kívánunk neked! Vigyáznunk kell rád, a mi nemzeti kincsünkre!

Az úszónő azzal is kiérdemelte a megkülönböztetett bánásmódot, továbbá a Mugabe által olimpiai prémiumként egy aktatáskában adományozott 100 000 dollárt és a diplomata-útlevelet (ismerős történet…), hogy büszke zimbabwei hazafinak vallotta magát, és például negyedik olimpiáján, Londonban ő vitte a megnyitóünnepségen a zimbabwei zászlót. 

Coventry zökkenőmentesen beilleszkedett Mugabe narratívájába.

Zimbabwe a hazám, itt születtem, ez az én kultúrám. Mindig is Zimbabwét képviseltem, nem számít, hogy milyen a bőröm színe

– hangoztatta rendszeresen. 

Nászajándék egy marhacsorda

Olyannyira, hogy amikor férjhez ment Tyrone Sewradhoz, egy szintén fehér fiatalemberhez, az esküvői szertartást shona népviseletben, a shona szokások szerint tartották, és a vőlegény a shona hagyományoknak megfelelően lobolát, vagyis esküvői ajándékot vitt a menyasszonynak egy marhacsorda formájában…

Coventry ötödik olimpiája, Rio de Janeiro után visszavonult, és politikai pályába kezdett. Mugabét 2017-ben megbuktatták, és az utód, Emmerson Mnangagwa kereste a kiegyezést a jogfosztott fehér farmerekkel.

Ennek jegyében 2018 szeptemberében felkérte Coventryt sportminiszternek, aki ezt el is fogadta. Mi több, Bruce Grobbelaart, a Liverpool egykori legendás kapusát kinevezte az ország sportügyi és rekreációs nagykövetének. (Nincs új a nap alatt…)

Ami ezután következett, az meglehetősen visszatetsző volt. Az új köztársasági elnök egy óriási farmot adományozott sportminiszterének, egy olyan farmot, amelyet az előző elnök, Mugabe egy Bob Cary nevű fehér farmertől kobzott el, és amelyet Mugabe eredetileg a saját unokaöccsének ajándékozott. Csakhogy Mugabe 2017-ben megbukott, és az utód odaajándékozta a birtokot Coventrynek, a rezsim díszfehérjének.

Ezeket a tényeket sokszor Coventry fejére olvasták a NOB-elnöki címért folyó korteshadjárat során, de a szavazókat, a NOB-tagokat mindez nem igazán zavarta, és már az első körben 49-en rá adták a voksukat, ezzel azonnal biztosítva a megválasztásához szükséges abszolút többséget. 

A jelek szerint a pozitív tényezők (Coventry veretes sportmúltja, fiatalsága, az a körülmény, hogy nő és afrikai) többet nyomtak a latban, mint a nem mindenki által ismert előélete. 

(Borítókép: Kirsty Coventry a sajtótájékoztatón, miután megválasztották a Nemzetközi Olimpiai Bizottság [NOB] új elnökének 2025. március 20-án. Fotó: Louisa Gouliamaki / Reuters)