Harc a bundázás ellen tizenegyesekkel

Az MLSZ elnöke most a létszámcsökkentéstől várná a változást a magyar futballban, két évtizede abban reménykedtek a futballvezetők, az segít, ha az ikszre végződött mecsek végén tizenegyesekkel döntenek a győztesről. Egy évet élt a rendszer, amelyet a bundázás ellen találtak ki.

Amikor napra pontosan húsz éve, 1989. május 16-án az MLSZ hatórás elnökségi ülésén úgy döntöttek, egy év után megszűnik a büntetőrúgásos rendszer, senki sem síratta a váltást. A Magyar Televízió híradása szerint a döntést ismertető sajtótájékoztató sem váltott ki érdeklődést. A Népsport is csak egy rövid cikkben ismerette a döntést, a következő napokban pedig nem közöltek véleményeket és elemzéseket az újabb pontszámításról. Ekkortól járt a győzelemért három pont, a döntetlenért pedig egy.

"Nincs többé döntetlen a bajnokságban" - írta nyolc és fél hónappal korábban, 1988. augusztus 3-án a Népsport a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) előző napi döntéséről. A sportlap szerint forradalmi határozat született azzal, hogy az elnökség a kilencven perc után elért döntetlen esetére tizenegyesrúgásokat írt elő, és megváltoztatta a pontszámítást is.

Megleptek mindenkit

Addig két pont járt a győzelemért, egy a döntetlenért, azután hármat ért a győzelem, kettőt a bünetőrúgások megnyerése és egyet, ha ezekben alulmaradt a csapat. A bajnoki kiírást érintette az is, hogy az első osztály 13-14. helyezettjeit osztályozóra küldték a másodosztály két csoportjának másodikjaival.

A döntés azért volt meglepő, mert alig két héttel a bajnokság rajtja előtt hozták meg. A szövetség főtitkár-helyettese, Czékus Lajos úgy indokolt, hogy már korábban is felmerült ez a változtatás, de előrébb kellett hozni a reformokat. Ugyanis ígéretet tettek, hogy lépéseket tesznek a bajnokság tisztaságáért. A hokiban hasonlatos szélövést idéző módszer egyedi volt, de nem példa nélküli, 1987 óta így játszottak a norvég első osztályban. A győzelemért járó három pont 1981 óta bevett volt Angliában.

A csapatok meglepődtek a bejelentésen, és elhamarkodottnak nevezték a döntést. Abban egyetértettek, lehet, hogy érdekes lesz az új rendszer, de korai és kevés lenne ettől várni a színvonal emelkedését és a rendre felmerülő bundagyanú eloszlatását.

A döntést védelmező Czékusnak már három nappal később el kellett ismernie, hogy a közvélemény nem úgy reagált, ahogyan várták. A főtitkárhelyettes konkrétabban kifejtette, hogy az előző bajnokság bundagyanús meccsei miatt akartak lépni. Mivel konkrét bizonyíték nem volt arra, hogy előre levajaztak meccseket, az MLSZ úgy gondolta, az alaptalan gyanúsítgatásokat előzik meg így. A másik alternatíva az volt, hogy már a bundagyanú esetén megbüntetik a csapatokat, azonban
belátták, ez jogilag nehezen átvihető ötlet. Így maradt a faramuci pontszámítás, amivel a futballvezető szerint eltűnik a langyos döntetlen, és legalább 0-0 esetén is látnak gólt a nézők. Arra a felvetésre, hogy előkészítetlennek tűnik a döntés, Czékus a kor szellemének megfelelő választ adott: "Az elnökségnek ehhez is joga van. Most ez szolgálja labdarúgásunk érdekét."

Valamit lépni kellett

"Az akkori gyötrelmekre emlékszem, arra, hogy kényszerpályán mozogtunk, ki kellett találnunk valamit a bundaügyek miatt. Akkor már folytak a nyomozások a gyanús meccsek miatt, volt időszak, hogy többet voltam a rendőrségen, mint az MLSZ-ben - idézte fel a hirtelen jött döntést az MLSZ akkori főtitkára. Török Péter emlékeztetett, a közvélemény akkor még nem tudhatta, de az MLSZ elnökségét már szorította, hogy az előző bajnokságok sok meccsével kapcsolatban felmerült a bundagyanú. "A sporthivatal azt várta tőlünk, hogy tegyünk rendet, mi ezt tudtuk kiizzadni magunkból. Azt akartuk üzenni a bundázó játékosoknak, hiába hiszik azt, hogy meg lehet egyezni a döntetlenben, mi döntésre kényszerítjük őket."

Török nem tudta felidézni, hogy az ötlet konkrétan származott-e valakitől, vagy a belső beszélgetések valamelyikének lett az eredménye. Úgy emlékszik, nem a norvég bajnokságból vették. Az egykori főtitkár szerint a nézők eleinte kedvelték a tizenegyeseket, mert izgalmat hoztak.

Őszre a közvélemény is értesült a bundaügyekről: októberben néhány nap alatt vagy harminc futballistát vett őrizetbe a rendőrség, sok, egymástól függetlenül lezsírozott mérkőzés miatt. A második kapitánykodását töltő Mezey György a rendőrség instrukciói alapján állította össze a válogatottat, amely sokkoló 2-2-es döntetlent játszott így Máltán.

A nagy vesztes

Amikor a Honvéd az utolsó fordulóban - az MTK elleni 2-0-s győzelemmel - bebiztosította címvédését, már tudni lehetett, ez a pontszámítás egy évet élt. Török szerint tavaszra egyértelművé vált, a játékosok ellenállása miatt megszűnnek a tizenegyesrúgások. A játékosok és az edzők is arra panaszkodtak, hogy plusz lelki terhet, nyomást helyezett rájuk a lebonyolítás.

Ezt leginkább a megfiatalított Videoton bánhatta, amely minden más pontozás szerint megnyerte volna a klub történetének első bajnoki címét. A fehérváriak szerezték a legtöbb győzelmet, lőtték a legtöbb gólt, nekik volt a legjobb a gólkülönbségük is. Ez egy évvel korábban és egy évvel később is aranyat ért volna.

Hogy eltűnt-e azóta a magyar futballból a bunda, és ha igen, akkor mitől, megválaszolhatatlan.