Újoncként nyer Eb-t Ónodi

Az 1989. május 21-ei Eb-győzelem volt Ónodi Henrietta első nagy sikere, Brüsszelben felemás korláton olimpiai bajnokokat előzött meg. A 92-es olimpia tornászbajnoka élete első felnőtt világversenyén nyert húsz éve.

"Színre lép a magyar új hullám" - vezette fel 1989. májusában a brüsszeli 17. női torna Európa-bajnokságot a Népsport. A tornászok friss vezetőedzője, Maráczi Ernőné ugyanis úgy döntött, újít: a legeredményesebb magyart, Storczer Beátát csak tartaléknak nevezi, és három addigi ifiversenyzőt indít, Kiss Valit és a két békéscsabai lányt, Kovács Krisztinát és Ónodi Henriettát. A Népsport szakírója, Boda Ildikó úgy számolt, Kiss és Kovács egy-egy számban lehet döntős, míg Ónodi akár mind a négy szeren odaérhet, összetettben a legjobb tíz között végezhet. "Ezekben a napokban az érettségik körül sok volt a bonyodalom. Reméljük, a fiatal hármas tornászérettségije viszont csak örömet okoz mindenkinek" - zárult az esélylatolgatás.

A belga városban - a Heysel Parkban, a rettegett stadiontól néhány száz méterre, egy tornacsarnokká átalakított kiállítási épületben - aztán minden a várakozások felett alakult. Ónodi már az összetettben nagy megeleptést okozott, ötödikként végzett, és három számban is bejutott a szerenkénti döntőkbe.

Ahol aztán egy nappal 15. születésnapja előtt, élete első felnőtt világversenyén a magyar női torna első két Európa-bajnoki érmét szerezte. A vasárnapi szerenkénti döntőkben, rögtön az első számban, ugrásban kockáztatott, második - tíz pontból induló - kísérletébe beleült, így érem helyett nyolcadik lett.

Sűrű volt a program, néhány perccel később már következett a felemás korlát. Előbb az Eb két legnagyobb sztárja, a szer román olimpiai bajnoka, Daniela Silivas, majd a feltörekvő orosz, a csapatban és ugrásban olimpiai bajnok, előző nap összetett aranyérmes Szvetlana Boginszkaja következett. Egyikük sem hibázott, technikailag mégsem volt tökéletes a gyakorlatuk. Az utolsó volt Ónodi, aki magasan a legtartalmasabb gyakorlattal érkezett: hét D, azaz legmagasabb fokú elem és tizenegy külön jutalmazandó, eredeti elem vagy összekötés volt benne. Hibátlanul megcsinálta mindet, elsőre mégsem tűnt úgy, hogy egyedül bajnok lehet. A felemás korlát vezetőbírója, Benke Györgyi elárulta a sportlapban, hogy hármas holtverseny alakult ki, már le is akarta adni a végeredményt. Ekkor szólt a luxemburgi bírónő telefonon, hogy nem 9,95-öt, hanem tízest ad Ónodinak, ezzel holtverseny nélkül lett első a magyar lány.

Az eredményeivel és állandó mosolyával rögtön közönségkedvenccé lett békéscsabai tornászlány gerendán elsőként versenyzett, ötödik lett. A nap végére pedig egy remek talajgyakorlattal a két sztár, Boginszkaja és Silivas mögött a szintén román Bontasszal holtversenyben harmadik lett.

A Népsport úgy értékelt, hogy a magyar tornászok a legjobbkor, alig fél évvel az olimpia után dobták be a mélyvízbe az utánpótlást, ami másoknak láthatóan nem sikerült. A szakíró lelkesedése azonban nem volt maradéktalan. "Az ünneprontás szándéka nélkül el kell mondani, hogy ezzel az eredménnyel nem lehet még nem lehet lezárni női tornánk sötétebb korszakát" - figyelmeztetett Boda ildikó.

Ónodi karrierje innen egyenesen ívelt felfelé, még ebben az évben ötödik lett gerendán a stuttgarti világbajnokságon. Egy évvel később, az athéni Eb-n két harmadik helyet gyűjött be: összetettben és talajon is. Innentől már ugrásban lett fokozatosan a világ legjobbja, 91-ben, Indianapolisban vb-ezüstöt szerzett. Karrierje legkiválóbb éve 1992 lett: előbb a párizsi világbajnokságon, majd a barcelonai olimpián is aranyat szerzett. Az olimpiai aranyat megosztva nyerte el a román Lavinia Milosovici-csal. Barcelonában még egy érmet szerzett, talajon harmadik lett. Ezután visszavonult, a 96-os olimpia előtt visszatért, Atlantában a csapattal kilencedikként végzett. 1997-ben végleg felhagyott a tornával.