A megyei tanács pénzéből bundáztak

1990. június 29-én hirdettek ítéletet a békéscsabai bundaügyben, amely az 1988 őszén kirobbant botránysorozat legjobban felderített és legmesszebbre vezető ügye volt.

A gyulai tárgyalás végén az elsőrendű vádlottat, Araczki Jánost, Békéscsaba volt tanácselnökét, a megyei tanács volt elnökhelyettesét különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és vesztegetés miatt halmazati büntetésként két év börtönre és 50 ezer forint pénz mellékbüntetésre ítélték, az ítéletet három évre felfüggesztették.
Kovács Mihály Mátyás volt pénzügyi osztályvezetőt különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt halmazati büntetésként két év börtönre és 30 ezer forint pénz mellékbüntetésre ítélték, szintén három évre felfüggesztve.

A harmadrendű vádlottat, dr. Gally Mihályt, Békéscsaba volt tanácselnökét jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt halmazati büntetésként egy év négy hónap börtönre és 20 ezer forint pénz büntetésre ítélték, két évre felfüggesztve.

A tizedrendű vádlottat, Mochnács Pál osztályvezetőt nagyobb hátrányt okozó hűtlen kezelésért nyolc hónap börtönre és mellékbüntetésként 10 ezer forintra ítélték, egy évre felfüggesztve. A tizenegyedik rendű vádlott Szarvas János futballistát 50 ezer forint pénzbüntetésre ítélték, a Békéscsabai Előre edzője, Csank Jánost megrovást kapott, Rattai Józsefet felmentették.

Érdemes felidézni a szövevényes ügyet, amely 1988 őszén kezdődött. Október végén a rendőrség összehangoltan, az ország különböző részein napok alatt focisták és futballvezetők tucatjait vette őrizetbe. Kihallgatták többek között a Békéscsaba, a Bp. Honvéd, a Debreceni MVSC, a Haladás, a Pécs, a Rába ETO és a ZTE akkori és egyes volt játékosait, vezetőit, többek között Sallai Sándort, Mészöly Kálmánt, Toma Árpádot, Melis Bélát, Szekeres Józsefet, Hannich Pétert, Presszeler Tamást, Mező Józsefet. Több, egymástól független ügy volt terítéken, csak az akciók zajlottak egyszerre. Volt, akit otthonról, másokat edzésről vittek el a rendőrök, akik a második kapitányi idejét töltői Mezey Györgynek megmondták, kit nem tud beválogatni a következő, Málta elleni meccsre a játékosok egyéb irányú elfoglaltsága miatt.

Így történt ez Békéscsabán is, ahol elvitték a rendőrök a védő Fabulya Györgyöt, a csatár Szekeres Józsefet, majd vesztegetés alapos gyanúja miatt az ügyvezető igazgatót, Annus Vincét is. De gyanúsítottak lettek mások is: a szakosztály-igazgató Botyánszki Pál, a technikai igazgató Such Sándor, a vezetőedző Süle István, az egyik legmeghatározóbb játékos, a későbbi sikeredző Pásztor József, illetve más futballisták, Leboniczki Imre, Steigerwald Zoltán, Szabó László és Varga János.

Eleinte senki sem tudta, miről is van szó, miért vettek őrizetbe játékost és vezetőt, aztán kitudódott, hogy két 1986-os meccs bundázását gyanítják a rendőrök: a Pécsi MSC elleni, 4-1-re elveszített, illetve a Haladás ellen 2-0-ra megnyert találkozót.

Már az első napok békéscsabai utcai hangulata sejttette, hogy nem a játékosok bűnösök elsősorban. A következő hetekben, hónapokban pedig a bundázás mellett fény derült arra is, hogy a megyei és városi tanácsi vezetők hogyan pénzelték az Előrét.

Kiderült, hogy különböző csatornákon keresztül folyatták be a pénzt a csapatba, többek között a helyi Ingatlankezelő Vállalatnál (IKV) dolgozó Botyánszki segítségével. Azt is feltárták, hogy a megyei tanács egy képügylettel is beszállt a finanszírozásba: festményeket vettek helyi művészektől, akik az összegről alá is írták az elismervényeket, de a pénz felét vissza kellett adniuk. Ezek az összegek pedig a klub baráti körén keresztül kerültek be a költségvetésbe.

A bundázásról kiderült, azt is a vezetők intézték, a pécsi bundáról például utólag szóltak a játékosoknak, akiket arra köteleztek, hogy a prémiumukból fizessék ki az összeg felét.

A rendőrségi ügynek rögtön lett néhány áldozata: Botyánszki Pál azonnal lemondott a szakosztály vezetéséről, amit el is fogadtak. Lemondott Annus is, ő azonban maradhatott. Az 1988 júniusa óta posztján lévő városi tanácselnök, dr. Gally Mihály visszahívására a Fidesz aláírásokat gyűjtött, majd 1989 augusztusában a választókörzetében 315 szavazópolgár közül 250-en visszahívása mellett döntöttek.

Az ügy érdekessége volt az is, hogy a nyomozást az a Kuzma Mihály vezette, aki 1998-ban gyanús körülmények között öngyilkos lett. Az ügyben pedig a sajtónak Kuzma későbbi főnöke, Gál László nyilatkozott, akit később megpróbáltak a rendőr halálával kapcsolatba hozni, de erre nem találtak bizonyítékot.

Az elsőfokú tárgyaláson több vádlott ügye már nem szerepelt, közkegyelem és egészségügyi okok folytán felmentették Vantara Jánost, Botyánszky Pált, Annus Vincét és Kerekes Imrét is. A rendelkezésünkre álló információk szerint másodfokú, jogerős ítélet nem született a békéscsabai bundaügyben.