Mi az a futsal, és mire jó?

Hazai rendezésű Európa-bajnokságra készülnek a magyar labdarúgók. A kijelentés igaz, de nem a nagypályás válogatottról van szó, hanem a labdarúgás egyik legvidámabb vadhajtásáról, a futsalról, amelyben Magyarország nemcsak ott van a legjobbak között, de klasszis játékosokkal áll ki. Ha ismered a futball szabályait, nem veszel el, ha mégis érdekelnek a részletek is, jönnek.

Zidane a futsalpályán

A játék első elnevezése (Five a Side) angolul volt, de ebben a játékban nem alkalmazható az elfutok, beadom-taktika, és mivel teremben játsszák, az eső sem esik soha, úgyhogy a közeghez jobban illő spanyol sala (terem) szó felhasználásával átkeresztelték futsalra. A játékot már az első nagypályás futball-világbajnokság idején játszották Dél-Amerikában, Európába egy magyar származású belga sportember, Gaal Endre hozta át minivoetbal néven. A minifutball tekinthető a futsal elődjének, bár több dolog is változott (kapu mérete, labda kialakítása), és a szabályai is letisztultak, mire megkaphatta a nevét.

A magyaros, rövidpasszos játék, a magyaros technika nagypályás futballunkból még Erwin Koeman 4. születésnapja előtt kihaltak. Kispályán azonban valóban léteznek, és mindig léteztek, a teremfoci evolúciójának minden szakasza népszerű volt itthon, nemzetközi szinten is szép sikereket ért el Magyarország. Az első hivatalos futsal-világbajnokságon (1989) a későbbi győztes, és a világot azóta is jobbára aprító Brazília vereséggel kezdett: a magyar válogatott 3-2-re győzte le, a torna gólkirálya pedig 7 góllal Zsadányi László lett.

A futsalcsapatban 4 mezőnyjátékos és egy kapus szerepel, a cserék száma maximum 7 lehet, a játék célja természetesen a gólszerzés. A pálya és a kapu a kézilabdapályán látottakra hajaz, a játékidő kétszer 20 perc tiszta idő. Fontos szabály, hogy a labdát a játékmegszakítások (kirúgás, berúgás, szabadrúgás) után 4 másodperc alatt játékba kell hozni, különben az ellenfél kapja meg. Ez azért fontos, mert a fustal lényege a pörgés, a nagy sebességgel végrehajtott mozdulatok, amitől persze jóval látványosabb lesz, ami a pályán zajlik, mint egy Bologna-Catania rangadó. Nincs fetrengés, nem dobálják magukat, folyamatosan mozgásban van a labda.

A 4 másodperces szabály vonatkozik a kapusra is, aki csak ennyi ideig birtokolhatja a labdát, kivéve, ha a futsalban gyakran látható taktikát választva mezőnyjátékos jön be a helyére (nyilván nem az első félidő 3. percében), aki persze egyből át is vágtat az ellenfél térfelére, ahol egyébként sem él a szabály. Nagyon fontos a szabálytalanságok szankcionálásának módja, ami a Sportiskola véleménye szerint olyan szabály, amit érdemes lenne kipróbálni nagypályán is. A taktikai fault a futsalban jobbára ismeretlen, hiszen minden hatodik, egy félidőn belül elkövetett szabálytalanság után a sértett csapat kisbüntetőt végezhet el, és ezt innentől kezdve minden egyes fault után megismételheti. A kisbüntetőt 10 méterről lövik, tehát azért messze nem biztos gól, de a legjobbak ilyen távolságból akkor sem hibáznak, ha játékban van a labda, nemhogy amikor csak a kapussal állnak szemben.

Tilos emberre csúszni (még akkor is, ha a labdát viszi el a becsúszó), de a labda mentése szabályos ilyen módon, a kapusra pedig nem vonatkozik a szabály. A kapus az egyetlen, aki kézzel érintheti a labdát, a bedobás ismeretlen, azt is lábbal kell elvégezni. Ilyenkor a labdának állnia kell, és érintenie kell a vonalat, a játékos a pályán kívülről végezheti csak el – és persze a labda és önmaga elrendezésére csak 4 mp áll a rendelkezésére. Az előrejáték pörgetése érdekében a kapus által kiadott labdát nem szabad visszatenni neki, legközelebb akkor érhet hozzá, ha áthaladt a felezővonalon, játékon kívül került, vagy közben beleért az ellenfél egyik játékosa is.

Futsal labda

A labda nem rendes focilabda, és nem a szőrös teremlabda, hanem a nagypályás labdánál egy osztással kisebb. A felülete ugyanolyan, de egészen máshogy pattan: nem pattan. Nem olyan, mint egy gyurmagolyó, de még egy kifejezetten jól sikerült Plókai Attila-felszabadítás után is maximum hármat pattan, mielőtt leül a padlóra. A mérete és fizikai tulajdonságai miatt a játékosok is máshogy érnek hozzá, kezelése például általában talppal történik, nem belsővel, de a játék akkor igazán látványos, ha nem is kezelik le, csak szélvészgyors passzokkal járatják, míg valahol út nem nyílik a kapu felé.

A cserék repülőcserével történnek, a kapus helyett pályára lépő játékosnak pedig lyukas hátú megkülönböztető mezt kell viselnie, azaz meg kell őriznie mezszámát. Döntetlen esetén 2x5 perces hosszabbítás következik, ha itt sincs döntés, jöhetnek a büntetők, amit nagybüntetőnek neveznek, lévén nem 10 méterről, hanem a hatos vonaláról végzik el. A figyelmeztetések a futballból megismertek, a sárga az sárga, a piros meg piros, csak itt a kiállított játékos helyére két perc múlva beállhat valaki más – neki ugyanúgy az öltözőbe kell mennie.

A futsal a legmagasabb szinten a várakozásokkal ellentétben nem a labdafényező cselgépek közege. A magas szintű technikai képzettség alapkövetelmény, de egy futsalmeccsen nem az dönt, ki tudja többször körbebiciklizni a labdát, vagy a legtöbb bőrt kiosztani. Sokkal fontosabb a játékintelligencia, és a jó lábhoz párosuló jó szem, a futsal ugyanis a pontos passzokról, és a jó helyezkedésről szól, az öncélú cselezgetés nemcsak értelmetlen, de haszontalan is. A leglátványosabbak persze a szép cselek után esett gólok, de gyakoribb, hogy szemmel követhetetlen háromszögezések után addig járatják a labdát, míg valaki olyan helyzetbe nem kerül, hogy ellőhesse a labdát. De igazán akkor szép, ha ilyeneket csinálnak.

Az alap, hogy a játékosokhoz tapad a labda, itt egy rosszul lekezelt labdára azonnal lecsap az ellenfél, ezen kívül a futsal sokkal inkább csapatjáték, mint a nagypályás. Elképzelhetetlen, hogy valaki ne segítsen a társának, aki éppen nem tud kinek passzolni, a játék folyamatos, így a résztvevők koncentrációja is az, egy pillanatnyi elalvást is büntetnek az ellenfelek. Hogy gyorsan bemutassuk, milyen a játék, amikor haverok játsszák, nézzük meg, mit művel a világ legjobb játékosa, amikor Robinho leugrik hozzá a grundra fuccálozni kicsit.

A játékot természetesen a brazilok uralják, az eddig megrendezett hat világbajnokságból négyet vittek, a másik kettőt a spanyolok húzták be. Európa-bajnokságból ugyanennyit rendeztek, nem meglepően Spanyolország tarolt, egyszer az olaszok, egyszer az oroszok tudták elvenni tőlük az első helyet (utóbbi pont Spanyolországban, de két évvel később Oroszországban már a spanyolok nyertek). A játék népszerűsége töretlen, és egyre nő, nem véletlen, hogy a legkomolyabban felvetődött, hogy az olimpia programján leváltja a bohócstátuszától évtizedek óta szabadulni képtelen nagypályás labdarúgást.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!