Szilágyi: Isten ments, hogy a bíróra fogjam

Az 1975-ös budapesti világbajnokságon fordult elő utoljára az, ami a centenáriumin, szintén a magyar fővárosban: három magyar férfi kardozó is bejutott a legjobb nyolc közé. A történelem sajnos ismétlődött: akkor sem magyar nyert. (Akkor hat érmet nyertünk, de arany nélkül, a gondolatmenetet gyorsan vessük is el.)

Szóval, itt volt a nagy esély, hogy Gyurta Dániel után pár nappal egy másik londoni bajnok is világbajnok legyen, de Szilágyi Áronnak nem sikerült.

Fotó: Huszti István

Nagy kérdés volt persze, lehet-e még egyszer olyan ihletett állapotban vívni, mint Londonban, jó egy éven belül még egyszer olyan hihetetlen mentális erőt mutatni.

Ahogy pástra lépett az első meccsen, nyilvánvaló eltökéltsége, magabiztossága, harci kedve. Szép támadásokat vezetett, leheletfinoman vezette a pengéjét, és könnyen lépett át a spanyol Escuderón. A román Galatanu sem izzasztotta meg, még ha rögtön az elején hátrányba is került.

Az olasz Aldo Montano, 2004 olimpiai bajnoka sem tudta kizökkenteni, pedig mindent megpróbált, Szilágyi piros lapot is kapott, ami a vívásban azt jelenti, hogy egy találatot a riválisa akció nélkül megkapott. Nem volt világos, miért kapta a kisebb, sárga lapos büntetést, az egyiket talán azért, mert rohant a páston, amit nem szabad, a másikat mintha azért, mert nem indult el, noha ő csak azt mutatta, hogy az olasz bemozdul.

Montano viselkedése nem volt felháborító, mert pazar találatokkal válaszolt Szilágyi, és mivel ekkor már sokan összeverődtek a csarnokban, egy jól érthető harci üdvözléssel búcsúzott. Ekkor úgy látszott, ismét kegyelmi állapotba kerülhet, és nincs senki, aki megállíthatná, bár a dinamikája egy nagyon kevéssel mintha elmaradt volna a tavalyitól.

Gémesi Csanádon átlépett a negyeddöntőben, ekkor mondta: az egyik szeme sír, a másik nevet, hogy összehúzták őket.

Jöhetett az elődöntő és az orosz Kovaljov, aki hét tust adott neki mindössze az olimpiai elődöntőben. 1-3-as hátránynál Szilágyi megtalálta a hatékony fegyvert, 5-3-ra fordított, és amikor 6-5-ös vezetésénél először érvényesnek adták a a támadását, később elvették. Kovaljov pedig azonnal talált, így 6-6 lett 7-5-ös Szilágyi-vezetés helyett. (Nyolcnál pihenhetnek, nem kis lélektani előny lehetett volna.) Végül 15-14 lett oda, a hajrá részletei itt.

„Isten ments, hogy a zsűrire fogjam. Nem éreztem ezt olyan jelentős hibának, még ha lélektani fölényt kaphattam is volna. Inkább azon múlt, hogy jobban felkészült belőlem, a gyengeségeimből, vagy éppen én a saját hibáimból. Jobban kihasználta, mint én az övéit, jobban érezte, mit fog preferálni a zsűri, nagyon pontos utasításokat is kapott. Nagyon akartam ezt az aranyat, együtt ünnepelni a közönséggel – nagyon hálás vagyok a buzdításért -, de nem sikerült. Az ellenfél végig dominált, kevés erő volt bennem. Az első egyéni érmem megvan vb-ről, a csapattal nagyon készülünk. Külön öröm és büszkeség, hogy hárman a nyolcban voltunk.”

Hozzátette, 14-14-nél meglepőt akart húzni, de az nem jött be, emellett megengedhetetlenül sok parádriposztot - hatot vagy hetet - kapott.

Fotó: Huszti István

A 23 éves Szilágyi mestere, Somlai Béla a bírói felfogást azért kiemelte. „Kovaljov többnyire második szándékkal jött előre, ha ezt nem engedték volna, másként alakulhat. Kitartott mozdulattal, kivárással jött előre, ha le akarom fordítani. Tehette. Ezzel Áron egyik fegyvere is odalett” - vágott bele.

„Ez nem mentség a vereségre, mert még így is akalulhatott volna másként. Amikor Áron egyenlített, és 14-14 lett, valószínűleg ott járt a fejében, mekkora tust adott, és akkor nem maradt eléggé higgadt és nem koncentrált a mindent eldöntőre. Egyszerűen több együttes találattal időt kellett volna nyernie, rendeznie a gondolatait, de az első egyszerre vágás után a másodiknál már az orosz kizárólagosan talált, amivel meg is nyerte. Ebben a kritikus helyzetben gyorsan döntött Áron, a türelem, a jobb előkészítés talán többet ért volna. Ilyen a sport, ilyen a vívás. Így is rettenetesen nagy eredmény, hogy van egy bronzunk, hogy vannak értékes helyezéseink, ami a szombati csapatverseny előtt kifejezetten biztató” - összegzett Somlai Béla, aki a kapitány is.

Szatmári András és Gémesi Csanád a másik két magyar, életük formáját augusztus hetedikére tartogatták, hiszen egyiken sem voltak még Világkupán sem negyeddöntősök, és ezt a bravúrt épp egy világbajnokságon érték el.

A szentpétervári Kovaljov végül a döntőben kikapott, így a novoszibirszki iskola képviselője, Resetnyikov nyert. A sor pedig csak folytatódott, az idei tizedik nagy verseny meghozta a tizedik győztest. A balkezes Resetnyikov 15-13-ra nyert.

Csütörtökön a férfi és női párbajtőr következik, Imre Géza világbajnoki címvédő olasz Pizzóval kezd, Boczkó és Rédli András korán összefuthatnak, de mindenki sokáig juthat a fegyvernem sajátossága, az unalom ismételt szlogen, az elég egy jó nap miatt.

A nőknél a világranglista negyedik Szász Emese elfogadható ágat kapott, a másik induló, Révész Júliának a német Britta Heidemannon, 2008 olimpiai bajnokán kellene átlépnie.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!