Kivételesen sikeres magyar családra emlékezett a NOB

Magyarországról nézve nem olyan különleges, hogy vannak a világban olyan családok, amelyikben az édesapa és a fia olimpiai bajnok. Pedig nincs sok ilyen a világban, és talán ezért rakták össze az alanti képsorokat, a nagy dobásokat.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz (NOB) köthető Olympic Channel a héten magyar példát emelt ki az olimpiák történetéből.

Hogy mekkora kincsről van szó, jól érzékelteti, hogy Németh Imréről alig fellelhető valami, a NOB ugyanakkor digitalizálta a 70 évvel ezelőtti képsorokat, ezért jó minőségben látható a forgása a dobókörben. 

1948-ban a kalapácsvető Németh Imre, 1976-ban a gerelyhajító Németh Miklós lett olimpiai bajnok. Mindketten világcsúcstartók is voltak. Az édesapa a londoni olimpia előtt Tatán került két centivel az 59 méteres álomhatár fölé. Fia, Miklós a montreali olimpián 94,58-cal ért el világrekordot.

Rögtön az első dobása rekord lett, amivel olyannyira demoralizálta a riválisait, hogy a többiek nem tudtak 90 fölé jutni, a második finn Hannu Siitonen 87,92-ig jutott.

Némethék mellett Magyarországon még három család mondhatta el azt magáról, hogy a gyerekek olimpiai bajnokok lettek.

• Homonnai Márton lánya, Szőke Kató. Az édesapa pólós, lánya úszó. (1936 és 1952)
• Szívós István és fia, szintén István, mindketten vízilabda (1932 és 1936 - 1976)
• Csipes Ferenc és lánya, mindkettő kajak. (1988 és 2016)

A wikipedián rákerestem, milyen családok vannak még. Atlétikában egyébként csak egyről írnak, Charles Jenkins és fia nyert. Előbbi 1956-ban négyszázon, utóbbi a barcelonai olimpián (1992) a 4x400-as váltó tagjaként nyert. Ez az oldal egészen biztosan hiányos, mert Szívósékról tud, de a másik két magyar kapcsolatról nem.

A Magyar Atlétikai Szövetség főtitkára, Gyulai Márton nem tudott másik atlétikában jeleskedő családot mondani, ami csak alátámasztotta, mennyire unikális a két Németh az egész világban.

"David Rudisha apja, Daniel 1968-ban a kenyai váltó tagja volt, de ő ezüstérmes lett, míg a gyereke 800-on aranyérmes. Biztosan voltak még mások is, de bajnoknak lenni egészen más. Több nem is jut azonnal eszembe, ezért különösen büszkék lehetünk, ha megemlékeznek a mi kincseinkről. Tényleg mondhatjuk, hogy apáról fiára szállt a tehetség."

A sporttörténész Hencsei Pál az olasz Montano családot emelte ki, ott a nagypapa érmes, a fiú és az unoka bajnok. Nemcsik Zsoltot győzte le Aldo 2004-ben, kard egyéniben.

"Pontos nyilvántartás nincs, mennyien lehetnek a világban, de húsznál nem hiszem, hogy többen vannak, akiknél a családban maradt az olimpiai arany."