Úgy nyert olimpiát, hogy ott sem volt a helyszínen

Szellemi olimpián egyetlen magyar győzelem született, dr. Mező Ferenc nyert 1928-ban, az Olimpiai játékok története című munkáját az epikai kategóriában díjazták. Nem küldték ki Amszterdamba, győzelme híréről a rádióból, családi körben értesült.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet szerzett. A tokiói olimpia július 24-i nyitányáig a győztesekről emlékezünk meg.

1885. március 13-án született a Zala megyei Pölöskefőn Grünfeld Ferenc néven, amit később magyarosított, és így lett Mező Ferenc. Latinul és görögül is beszélt, tanári diplomát szerzett, és mindkét nyelvet oktatta a testkultúra mellett. Az első világháborúban három évet a frontvonalban szolgált, és rangos kitüntetéseket kapott, miután a Piave folyónál bevetett egységek parancsnoka volt. A sport iránt mindig is érdeklődött, de nem volt jó sportoló.

Több éves kutatómunkával készítette el könyvét, amivel végül kissé fanyalogva a Magyar Olimpiai Bizottság benevezte a szellemi versenyre. A szellemi versenyről 1906-ban hoztak döntést, így szerették volna elősegíteni a sport népszerűsítését, bárki pályázhatott több művészeti területen. Hajós Alfréd 1924-ben például egy stadionnal érdemelte ki a második helyet. A szellemi verseny 1912-től 1948-ig tartott.

„Nemcsak azért örülök, mert egyéni sikeremet jelenti, hanem mert sikerült magyar nemzetemnek is dicsőséget szerezni. A kitüntetés annál értékesebb számomra, mert a bírálóbizottság tíz tagja között volt belga, angol, spanyol, olasz és német zsűritag, ellenben egyetlenegy magyar sem volt” - mondta Mező az Ujságnak. A második helyre egy német mű futott be, a harmadik helyezett egy holland alkotás volt.

Dr. Mező Ferenc olimpiai bajnok sporttörténetíró irodalomtörténész a könyvtára előtt. 1959. november 17.

Fotó: Mikó László / MTI

1931-ben az Esti Kurir újságírója bekopogott hozzá a Fő utcai lakásába, megmutatta neki 2500 kötetet számláló könyvtárát, és arról tájékoztatta az újságírót, hogy megélhetési gondjai vannak. Meghívták az 1936-os berlini olimpiára, ahol zsidó származása ellenére is kitüntették, a helyi olimpiai bizottságtól érdemjelet vehetett át.

1947-ben a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) alelnöke lett, majd egy év múlva a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagja. Olyan kutatásokat végzett, hogy a vitás kérdésekben az ő szakértelmére, muzeális értékű újságjaira számítottak. Bizalommal fordultak hozzá például a németek, amikor az egyik kerékpárosuk azt állította, hogy ő 1896-ban a második helyre futott be. Mező döntötte el, nem igaz.

Az angolok kifejezetten hálásak volt neki, mert bebizonyította, hogy az 1904-es olimpián Tom Kiely bajnok lett. Sokáig úgy gondolták, hogy a St. Louis-i olimpián nem szereztek aranyérmet, csak egy ezüstöt. Mező viszont bizonyítékokkal támasztotta alá az 50-es években, hogy az atléta a tízpróba elődjében a legjobb volt. Mező kutatásai azt is megállapították, hogy a híres matematikus, Pitagorasz, akinek a tétele világhírű lett, híres ökölvívó volt, nemcsak indult olimpián, hanem győzött is.

A sporttörténész 1961. november 21-én halt meg Budapesten.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!