További 120 yard cikkek
- Közel fél évszázada nem látott eseményt jegyeztek fel Amerikában
- Ebben az évezredben még nem fordult elő olyan az Egyesült Államokban, mint a hétvégén
- Rákos megbetegedés miatt kellett műteni a történelem egyik legjobb sportolóját
- Ilyen sem volt még: jövőre Berlinben is rendeznek NFL-mérkőzést
- Olimpiai csúccsal lett aranyérmes Párizsban, most kipróbálná magát a világ legerősebb ligájában
Nemcsak a magyar riporterek és újságírók tudnak elképesztő marhaságokat kérdezni a sportolóktól, hanem nemzetközi kollégáik is, mint ahogy az kiderül a Mental Floss nevű blog egyik pompás gyűjtéséből.
Egy japán riporter Joe Montanától, az idén is döntős San Francisco 49ers egykori legendás irányítójától kérdezte meg, hogy miért is Boomer a beceneve, mire Montana csak mosolyogni tudott, hiszen az ő beceneve aztán minden volt (Joe Cool, Golden Joe, The Golden Great és Comeback Joe) csak Boomer nem, az a Cincinnatit vezérlő Boomer Esiasonnak jutott.
A fenti tévedés idegesítő, de valahol aranyos, amit viszont Joe Salave'ától, a Tennessee Titans defensive tackle-jétől kérdeztek, az tipikusan nőimagazinos kérdés volt, az, amit akkor tesz fel a műkörmös kolléga, amikor már elfogyott minden, és a játékos alsónadrág-mérete is megvan, és csak ez marad mentőkérdésnek: milyen a viszonyod a játékszerrel? Salave'a rezignáltan annyit felelt, hogy szigorúan plátói.
A fenti kérdés egyébként valamelyik médianapon hangzott el - ez a három napos periódus (kedd-csütörtök) az, amikor az akkreditált újságírók hozzáférhetnek a játékosokhoz a Super Bowl előtt. Aki lemarad, pénteken már hiába vadászik a csapatokra, nem tud interjúzni. A Mental Floss azt is megemlíti, hogy az idióta kérdések legnagyobb többségéért nem a sportúságíró felelősek, hanem a többi kolléga, ugyanis az amerikaifutball-bajnokság nagydöntőjére a Kiskegyed jellegű női hetilapoktól a Horgász magazin amerikai megfelelőjéig mindenki bejelentkezik.
Mint például Downtown Julie Brown, az MTV egyik riporternője, aki a Dallas Cowboys running backjétől, Emmit Smith-től kérdezte meg, hogy mit vesz majd fel magára a döntőben, vagy egy másik hasonlóan éles eszű kolléganője, aki a denveri Detron Smith-től igyekezett megtudni, hogy ha nő lenne, hányas bugyit hordana, és most nem viccelünk, ez tényleg elhangzott egy sajótájékoztatón.
Troy Aikman sem nagyon értette azt a kérdést, amit a Super Bowl XXXII előtt tettek fel neki, mivel egy lelkes hölgy azt szerette volna tudni, hogy várja-e Stevie Wonder félidei koncertjét és ha igen, kimegy-e megnézni. Arra külön kíváncsiak lettünk volna hogy milyen arcot vágott Kurt Warner, a St. Louis Rams irányítója 2000-ben, amikor megkérdezték tőle, hisz-e a vuduban, és ha már itt tartunk, egy hajtincset adna-e az újságírónak, örökbe.
Elrettentő példákkal azért a sportújságírók is tudnak szolgálni. Az oaklandi Jim Plunkett a Super Bowl XV előtt kapott egy kérdést a szüleiről, amit halk hangon meg is válaszolt, és mesélt pár dolgot arról, milyen volt felnőni látáskárosult szüleivel, akik közül az apját egészen fiatalon vesztette el. Egy újságíró viszont nem egészen jól hallotta a választ, és amikor végre szót kapott, a következő follow-up kérdéssel hozakodott elő: "Jimmy, Jimmy, egy pillanatra kanyarodjunk vissza a szülőkhöz, mert lehet, hogy nem hallottam jól. Halott anya, vak apa, vagy vak anya, halott apa?"
Az idei döntő előtt bődületes baromságok az újságírók részéről nem hangzottak el, vagy nem tudunk róluk, de Randy Moss, a 49ers wide receiverje (szélső-elkapó, ugyebár) azért bebizonyította, hogy a játékosok is tudnak egészen vadakat mondani, amikor elkezdte a mellét verni, és kijelentette, hogy minden idők legjobb wide receiverje, szóval csak óvatosan kérdezgessék. A hétfő hajnali döntőben bizonyíthatja.
Rovataink a Facebookon