140 kiló lett, maradhat?

A támadófalember olyan, mint az IKEA-s húsgombóc, sosem elég belőle. Pláne nem a minőségi emberekből. Az elmúlt 10 évben csak egyszer nem volt OL az első tíz választott között, és szinte biztos, hogy nem idén jön a következő ilyen év. Hegymagas tackle-ök, bulldózerkedő guardok és centerek, szevasztok.

1. Brandon Scherff, OT, Iowa

Az Iowa Hawkeyes Kirk Ferentz irányítása alatt csomó jó támadófalembert adott az NFL-be, csak a mostani head coach érkezése óta Robert Gallery, Bryan Bulaga és Riley Reiff kelt el az első körben.

Ezt a sort folytathatja az óriás Brandon Scherff, aki várhatóan balról várhatóan jobbra kerül majd a falban az NFL-ben (de van, aki szerint guard lesz majd). Mint ahogy Ferentz legtöbb tanítványa, ő is tökéletes technikával és alapokakl rendelkezik, kiválóan tud a második vonalban is blokkolni és eszelősen hasznos húzásoknál - nem véletlen, hogy inkább a futótjátékban, mint a passzoknál erősebb. A lábmunkája viszont nem elég jó, a gyorsabb DE-ekkel szemben gondban lehet, mert már az egyetemen is gondja volt velük, ráadásul egy bokaficammal járó lábtörés is, amit még másodévesként szenvedett el, aggaszthatja a csapatokat.

2. Ereck Flowers, OT, Miami

Flowers egészen elképesztően erős, de ezt egy ekkora játékostól el is várjuk, azt viszont már nem, hogy ilyen finoman és gyorsan mozogjon. Ő is inkább a futójátékban jó, de megmutatta a Miamiban, hogy képes a vakoldalt is megvédeni, ha kell. Ami miatt viszont ő sem hibátlan az az, hogy ha picit is nem figyel oda a technikájára (túl magasra jön fel, a térdét nem hajlítja eléggé), úgy gázolnak át rajta, mint az állat. Sok meccset kezdett a Hurricanesnél, folyamatosan fejlődött, és még mindig van hová, de lehet, hogy ezt csak a fal jobbján teszi majd meg.

3. La'el Collins, OT, LSU

Collins legnagyobb érdeme, hogy bárki ellen nézzük a játékát, mindig ugyanazt látjuk. Akárki volt vele szemben az SEC-ben, ő mindig ugyanaz maradt: tökéletes lábmunka, türelmes játék, remek technika. Futójátékban még van mit fejlődnie, de a top tackle-ök közül egyértelműen ő véd legjobban a passzoknál. Nem a legerősebb, nem tör úgy előre, mint bárki mondjuk a Stanfordból vagy a Wisconsinból, de amit tud, azt mindig tudja, ez pedig hiperértékes az NFL-ben. Gyors is, persze ez sem árt, de a kézmunkája az, ami a legjobbak közé emelheti: sosem túl agresszív, nem támad előre, mindig megvárja azt, hogy a védő a neki legkedvezőbb pozícióban legyen, ez pedig a meccsek többségének végére azt eredményezte, hogy már nem sok kedve volt bárkinek is őt darálni.

4. Andrus Peat, OT, Stanford

Az első igazi olyan prospect, akinek fix, hogy a fal bal széle lesz a helye az NFL-ben, ez pedig a hiányosságai ellenére magasra viheti Peatet. Persze a stanfordi játék sem rossz ajánlólevél, ott már jó pár éve az ország legjobb falát rakják össze évről évre. Hatalmas, erős, gyorsak a lábai, széles a válla, mint egy kamion, minden adott a sikerhez. Az apja, Todd Peat 1987-93 között volt NFL-falember, de Andrus még rajta is túltehet. Mindent elmond róla, hogy az érkezése miatt került David Yankey guard-pozícióba a Stanfordnál anno... Mindenben jó, semmiben sem kiváló, de ezen lehet változtatni.

5. T.J. Clemmings, OT, Pittsburgh

Hatalmas karjaival Clemmings bárkit képes távol tartani magától, egy az egyben pedig szinte lehetetlen megverni erőből az irányító felé, de a futásoknál is nagyon jól blokkol. Mivel csak két éve játszik a támadófalban (előtte DE volt), bőven van még benne tartalék, hiszen még mindig csak tanulja a posztját. A Panthersnél csak a fal jobbján játszott, de a mérete alapján balra is mehetne, már ha tudnak rajta eleget csiszolni. Kevés még a rutinja, ezért talán egyből ez még sok is lenne neki, főleg úgy, hogy a sokoldalúbb védőfalemberek csúnyán meg tudják verni.

6. D.J. Humphries, OT, Florida

Ha úgy tűnik a videón, hogy kicsit olyan Humphries, mintha egy TE lenne a fal szélén, az nem véletlen, ugyanis a Gatorsben közelebb volt 127 kilóhoz, mint a combine-on mért 140-hez. Gyorsan felszedte a kilókat, még lenne is rajta hely, de kérdés, hogy meg tujda-e tartani ezt a súlyt, mert enélkül gondban lehet. Meccshelyzetben nem láttuk az új kilókkal, előtte gyors és erős volt, utóbbi biztosan megmarad. Néha nem fejezi be a blokkokat, amit csúnyán megbüntetnek az ellenfelei, de amikor fókuszál, simán levesz a pályáról egy olyan játékost, mint Shane Ray, a Missouri DE-je.

7. Jake Fisher, OT, Oregon, 6-6

Az oregoni falemberekkel mindig az a gond, hogy nehéz őket elképzelni egy teljesen más rendszerben, vagyis ha nem az Eagleshöz viszi egyből Chip Kelly, nem tudjuk, mit kaphatunk Fishertől. Csere-guardként kezdte a pályafutását, majd előbb jobb, utána pedig bal tackle lett a 2014-es szezon előtt. 4,95-öt futott 40 yardon, ez a sebesség a pályán is átjön, a linebackereket, de még a safetyket is szét tudja blokkolni. A múltja és a sebessége miatt center kivételével minden posztra berakható, de ha rápakolnak még 5-10 kiló izmot, ebből veszíthet. Ami viszont komoly baj, hogy szenvedő bokszolóként inkább magához karolja az emberét, sem mint ellöki azt, és hiába gyors, kifelé könnyen megkerülhető.

8. Laken Tomlinson, OG, Duke

Végre valaki, aki biztos, hogy nem lesz tackle: a duke-os Tomlinson. Az, hogy ott volt a Senior Bowlon, sokat segített neki, mert év közben nem mindenki a Duke-ot követte. Nagyon erős, amit a linebackerek ellen tökéletesen alkalmaz, de a falat még nem tökéletesen támadja. Oldalra sem mozog valami jól, a gyorsabb falemberek könnyen megverik, de ezen jobb kézmunkával sokat tudna javítani. Sok lehetőség van benne, még messze nincs kész.

9. A.J. Cann, OG, South Carolina

Cann már most nagyon rendben van, így akinek egyből berakható guard kell, rá fog menni, mert vele nem kell sokat vacakolni. Csodásan mozog, nagy, erős, minden, ami kell, a kézmunkája is nagyon ott van, és az irányváltásokra is jól reagál. Kivéve, ha kisebb, nagyon gyors DT-vel találkozik, amiket azért rendesen lát majd legalább harmadik kísérleteknél az NFL-ben. Négy éve kezdő a Gamecocksnál, ezalatt volt ideje mindent megtanulni, akár man, akár zone blokkolási sémába betehető.

10. Hroniss Grasu, C, Oregon

A végére jutott egy center is, az Oregon Ducks csodás nevű játékosa. Persze benne van a pakliban, hogy majd guard lesz belőle, de ez mindenkire érvényes sajnos. A játékos családja 1982-ben emigrált Romániából Los Angelesbe, de ennél érdekesebb, hogy ő fogta össze a megasebességű Ducks falát. A karjai kicsit rövidek, nem is túl erős, ellenben technikában nem sokat lehet hozzátenni a játékához. Elképesztően robbanékony, a linebackerekhez érve is jól találja meg az emberét, okos és rengeteg tapasztalata van, ezt pedig jó pár csapat hajlamos többre értékelni, mint amennyire az átlagosnál rövidebb karok miatt leírnák.

* Grasu sérülése miatt kihagyta a combine-t, ezért nincsenek feltüntetve az eredményei.

Futottak még: Donovan Smith, OT, Penn State, Ali Marpet, OG, Hobart, Tre' Jackson, OG, Florida State, Cedric Ogbuehi, OT, Texas A&M, Arie Kouandjio, OG, Alabama