A felejthetetlen sportpillanatok, a világrekordok elmaradhatatlan társa

A hazai pálya előnye

1964, Tokió, nyári olimpia. Ahogyan már bevezetőnkben is említettük, a Seiko első alkalommal vált hivatalos időmérővé az olimpián. A második világháború utáni újjáépítés és gazdasági növekedés időszakában a vállalat egyik legfontosabb céljaként fogalmazta meg mindezt, annak ellenére, hogy abban az időben nem rendelkezett korábbi tapasztalattal a sportidőmérés terén.

A Seiko technikai képességei a miniatűr kvarc időmérők és egyéb eszközök gyártásában világszerte ismertté váltak. Így tehát nemcsak a sportvilág nyert ezen a kapcsolaton, hanem a cég is, mert ennek a feladatnak az elvállalása, valamint sikeres kivitelezése lehetővé tette, hogy immár nemzetközi márkaként globális szinten jelenjen meg, és nagyságrendekkel bővítette a termékértékesítést.

1972, Szapporo, téli olimpia. Nyolc évvel később már a téli játékokon is debütáltak a vállalat eszközei, amelyeket speciálisan a téli sportokra fejlesztettek. Addig szinte egyedülálló eredményeket értek el a méret- és súlycsökkentés terén, emellett a készülékek szinte tökéletesen működtek a téli, zord időjárási körülmények között, nagy pontossággal mérték az időt hóban és fagyban egyaránt. A Seiko egy tévedhetetlen rendszert vezetett be, amely kétszeres, vagy többszörös elektronikus időmérésből állt, tartalékként pedig további kettős rendszerű kézi időmérést tartalmazott, ezzel hibátlanul látta el a téli olimpiai játékok hivatalos időmérésének fontos feladatát.

Olimpiák után jött a tenisz, a labdarúgás, majd az atlétika

1978-tól új sportág felé nyitott a vállalat, egészen 1995-ig ugyanis a Tokióban rendezett ATP-tornának, vagyis a férfiaknak rendezett egyéni és páros teniszviadalnak lett a hivatalos időmérője, sőt amellett és azon túl még névadó szponzora is.

Ugyanettől az évtől a labdarúgó-világbajnokságon is Seiko eszközökkel mérték és mutatták az időt, egészen 1990-ig. 1980-tól 1991-ig a francia nyílt teniszbajnokságon, a Roland Garroson is a Seiko volt a főszereplő, mármint a salakpályán kívül. 1981-től napjainkig pedig a tokiói maratont sem rendeznék meg a cég eszközei nélkül.

1985: partneri szerződés a Nemzetközi Atlétikai Szövetséggel. Mostani összeállításunk egyik legfontosabb mérföldkövéhez érkeztünk, hiszen a Seiko ennek az egyezségnek köszönhetően lesz jelen a hamarosan kezdődő, budapesti világbajnokságon is.

A szövetséggel kötött megállapodásnak köszönhetően a vállalat immáron több mint 180 atlétikai megméretésen vett részt hivatalos időmérőként, többek között 16 vb-n is.

Ismét az olimpián, technikai újítások sora, palettán az úszás

1987-től az elektronikus távolságméréssel (EDM), 1991-től pedig az ultrahangos anemométerrel bővült a repertoár – utóbbit a futóversenyek célfotóinál alkalmazzák. 1992-ben, 28 év elteltével a nyári játékokon, Barcelonában újra megjelentek a cég eszközei, ahogyan két évvel később, a lillehammeri téli olimpián is.

A folyamatos újításoknak köszönhetően az ötkarikás játékok úszóversenyein a sportágban először jelentek meg a rajtkockákba beépített hangszórók és az időmérő panelek. Továbbá megalkottak és működésbe helyeztek egy olyan rendszert, amely lehetővé tette, hogy az eredményeket immár online is kezeljék, és azt valós időben továbbítsák a nézőknek. Ez a fejlesztés jelentősen növelte az olimpia, és azon túl a sport egészének térhódítását.

1997, úszás. Tovább bővült a sportági paletta, az ebben az esztendőben rendezett Pan Pacific úszóbajnokságtól kezdve a Seiko a technikai háttért illetően főszerephez jutott. A cég volt felelős a 2001-es FINA vizes világbajnokság, majd a 2002-es és 2018-as Pan Pacific úszóbajnokság időméréséért is. 2003 óta a Seiko hivatalos időmérési partnerséget kötött a Japán Úszószövetséggel. Az új rendszerek folyamatos színrelépésével, például egy víz alatti nagysebességű videorendszer, egy víz alatti körszámláló rendszer és egy új rajtblokk kifejlesztésével a Seiko nagymértékben járult hozzá a világ legjobb úszóinak, valamint a sportág legnagyobb versenyeinek sikerességéhez.

A japán cég elektronikus eszközei természetesen az 1998-as naganói – 26 évvel a szapporói esemény után ismét hazai környezetben lehetett hivatalos időmérő ötkarikás eseményen – és a 2002-es Salt Lake City-i téli olimpiáról sem hiányozhattak. Az idő és a távolság pontos mérése mellett itt már rendkívül hangsúlyos szerepet játszott az is, hogy ezeket az adatokat minél szélesebb nagyközönség számára tegyék elérhetővé.

A 2009-es berlini atlétikai világbajnokságra ugyancsak a Seiko biztosította a szükséges technikai hátteret. Talán az összes verseny közül, amelyen a cég szerepet vállalt, mindmáig ez a legemlékezetesebb, tekintve, hogy a jamaicai Usain Bolt 100 és 200 méteren is világcsúcsot futott, amelyek egyrészt mindmáig fennállnak, 

Mérföldkő volt a 2013-as moszkvai, majd a 2017-es, londoni vb is, amelyeken színes LED-kijelzőkből álló táblákat telepítettek a pályára, így folyamatos fejlesztéseikkel és ennek a körnek a tágításával még hatékonyabb lett a tájékoztatás, illetve a hangulatot is fokozták a nézőtéren.

Emlékezetes pillanatokból alighanem Budapesten, a Nemzeti Atlétikai központban sem lesz hiány – a hazai világbajnokságot augusztus 19. és 27. között rendezik.