Világszám és zöldülő Budapest: rajtol az atlétikai világbajnokság

Két dolgot biztosan ki lehet jelenteni a budapesti atlétikai világbajnokságról: még egyetlen magyarországi sportesemény sem keltett ekkora politikai felhördülést, ugyanakkor még egyetlen magyarországi sportesemény sem volt ilyen gondosan és részletekbe menően megtervezve és kivitelezve. Vannak, akik szerint felesleges és túlárazott beruházás a Nemzeti Atlétikai Központ, mások szerint lenyűgöző létesítmény, amire az országnak már nagy szüksége volt. Akik az utóbbit állítják, ezzel érvelnek: ha egy tízmilliós ország komolyan akarja venni az alapsportnak számító atlétikát, akkor van helye a fővárosban egy olyan sportági központnak, amely állandó felkészülési és versenyzési lehetőséget kínál a hivatásosoknak, az utánpótlásnak, az egyetemi sportnak és a szabadidős sport lehetőségét a hobbiból, amatőrként, egészségükért futóknak, atletizálóknak.

A helyszínválasztási és koncepcionális javaslatot Fürjes Balázs (a világbajnokság szervezőbizottságának társelnöke) még a 2024-es budapesti olimpiai pályázat vezetőjeként tette – a Magyar Atlétikai Szövetség, a ferencvárosi önkormányzat, a kormány, a Fővárosi Önkormányzat és a Magyar Olimpiai Bizottság is elfogadták azt. A szándék az volt, hogy a város hosszú távú jövőjében gondolkodva válasszanak helyszínt a Nemzeti Atlétikai Központnak, a beruházás legyen a városmegújítás, Budapest zöldítésének eszköze, és jóval több, mint pusztán egy sportközpont felépítése. A fejlesztés érdekében szoros együttműködés kezdődött a hazai és nemzetközi szövetség, önkormányzatok és városfejlesztési szakemberek között.

A használaton kívüli, szennyezett és pusztuló Duna-parti rozsdaövezet helyén megszületik két ütemben – a parképítés befejező munkálatait a világbajnokság után, az ideiglenes lelátók elbontásával együtt végzi a kivitelező – a ferencvárosi szabadidős és sportpark, ami egyrészt nyitott lesz a szabadidős sportolók számára, másrészt az egyetemi és élsportolóknak nyújt edzési és versenyzési lehetőséget. Mellette többek között park, játszótér, állami óvoda, pihenőterület és megújuló strand is létesül. 

Az arányok: a terület kétharmada park és közterület, egyharmada az atlétikai központ – ám a nagyközönség az ideiglenes lelátók leszerelése után szabadon használhatja majd annak is egy részét, nevezetesen a megmaradó lelátó tetején elhelyezendő két és fél hektáros felületet egy 600 méteres emelt, panorámás futókört, görkorcsolyapályát, szabadtéri erőfejlesztő eszközöket, okoseszközöket, játszóteret, tanuló és pihenőpontokat, kávézót és cukrászdát.

De hogyan jutottunk el idáig? Rögös úton, melyet alább bemutatunk.

Városmegújítás és Baranyi Krisztina terve állt a középpontban

Legérzékletesebben az alábbi videó mutatja meg az ordító különbséget: ez a 15 hektáros ferencvárosi, Duna-parti térség az egyik legdurvábban lepusztult rozsdaövezeti rész volt Budapesten.

Elhagyatott, hulladékkal, romokkal teli, teljesen használaton kívül – kerülte mindenki, aki tudta. A Fürjes-csapat (Mizsér Attila olimpiai bajnok öttusázó, az olimpiai pályázat sportigazgatója, Finta Sándor, korábbi budapesti főépítész, a városfejlesztési vezetője volt, Szentkirályi Alexandra Budapest főpolgármester-helyetteseként vett részt a munkában) gondolkodását mindig ez vezette: legyen a fejlesztés egyrészt a városrehabilitáció eszköze, zöld vegye át a rozsda helyét, vehesse újra birtokba a város a Duna-partot, és a fejlesztést dominálja a közösségi használat célja, a közparki funkció.

Ezért lett a ferencvárosi szabadidős és sportpark kétharmad részben közpark, egyharmad részben sportközpont. A fejlesztés részeként megvalósulnak Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester tervei is: lesz óvoda, szabadtéri színpad, plázs, valamint megújul a Vituki-strand.

A Nemzeti Atlétikai Központot a tervezők ésszerű és nyitott sportközpontként definiálják, és ezt több érvvel támasztják alá. A legtöbb sportágnak volt már otthona Magyarországon, többek között a labdarúgásnak, úszásnak, kajak-kenunak, vízilabdának, kézilabdának vagy akár a vívásnak, de az atlétikának idáig nem. A 35 ezer férőhelyes lelátót a világbajnokság után azonnal 15 ezresre csökkentik, ekkora lesz az állandó befogadóképesség, de bármikor visszabővíthető lesz bérelt, ideiglenes lelátókkal. Évente ad majd otthont hazai és nemzetközi versenyeknek, emellett korszerű edzőközpontja a felnőtt magyar atlétikának és az utánpótlásnak. Ugyanakkor a mozgás amatőr szerelmesei is birtokba vehetik majd a nyitott arénában a város fölé magasodó „közösségi sportgyűrűt”, továbbá az egész komplexum egy új, modern központjává válhat az egyetemi sportnak, hiszen több felsőoktatási intézmény található 5-10 perces távolságon belül.

Egy sikeres magyar pályázat, és ami mögötte van

2017-ben született döntés a park és sportközpont megvalósításáról, az előkészítés és teljes tervezés feladatát Fürjes Balázsra és az általa irányított Budapest Fejlesztési Központra (akkor még KKBK: Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja) bízta a kormány. A munkába az első pillanattól kezdve bevonták a Magyar Atlétikai Szövetséget, és a nemzetközit is.

Először 2017 nyarán beszélt arról Gyulai Miklós, a Szövetség elnöke, hogy Magyarország szabad téri vb-t rendezne. A főváros és a kormányzat támogatásával a magyar szövetség mindezt konkrétan is jelezte a nemzetközi szövetségnek (akkor még IAAF, ma WA), és a 2017-es londoni világbajnokságon a MASZ vezetése megkezdte az egyeztetéseket a lehetséges rendezésről. A pályázat két társelnöke is Gyulai és Fürjes lettek. A World Athletics a 2023-as esemény kapcsán – a NOB új módszeréhez hasonlóan, azt megelőzve – egyfajta párbeszédes pályázatot rendezett. Azaz részletes egyeztetéseket folytatott az érdeklődőkkel – annak érdekében, hogy egyetlen potenciális rendezőt se veszítsenek el hosszú távon, hiszen a régi rendszerben volt egy győztes és több csalódott vesztes –, felmérte, ki, milyen létesítményekkel és mennyire biztos anyagi háttérrel pályázik.

A folyamat alapján pedig ki akartak választani egy úgynevezett „preferred bider”-t, preferált pályázót a többi közül, hogy aztán vele törekedjenek részletes és végleges megállapodásra. A magyar csapat stratégiája ez volt: ezt a versenyt nyerjük meg, utána meg fogunk tudni állapodni.

Mivel 2019-ben Doha (Ázsia), 2022-ben (eredetileg 2021-ben) Eugene (Egyesült Államok) volt a házigazda, így 2023-ra Európa és Afrika jöhetett szóba. Bár Egyiptom és Kenya első körben jelezte szándékát, Európából pedig Barcelona érdeklődött, az idő előrehaladtával elkezdtek le-, majd elmaradozni a többiek a tárgyalások időszakában, és idővel Sebastian Coe WA-elnök egyértelművé tette: Budapest az előnyben részesített jelölt, és meg is kaptuk ezt a hivatalos státuszt. Innentől a szükséges garanciák beszerzése maradt, továbbá annak az alátámasztása, hogy a leendő szervezőbizottság a WA valamennyi feltételét képes teljesíteni.

Végül a nemzetközi szövetség Monte-Carlóban tartott végrehajtó bizottsági ülésén 2018 decemberében a záró magyar prezentáció urán, egyhangú szavazást követően hirdette ki, hogy Budapest lesz a 2023-as világbajnokság házigazdája. Coe pedig ott helyben aláírta a rendezői szerződést Gyulai Miklóssal, a MASZ elnökével, Szentkirályi Alexandra és Fürjes Balázs jelenlétében, akik a fővárost (főpolgármester-helyettes) és a kormányt (államtitkár) képviselték. Érdekesség, hogy a pályázat teljes idején Magyarország londoni nagykövete volt a ma sportminiszterként is dolgozó Szalay-Bobrovniczky Kristóf, aki forrásaink szerint Sebastian Coe-val intenzív kapcsolatot tartva diplomataként hatékonyan dolgozott a sikerért.

A park és sportközpont tervezésére a kormány nyílt, országos építészpályázatot írt ki, és szakmai zsűrire bízta a pályaművek elbírálását. Az anonim módon beadott pályaművek közül egyhangúan választották ki a győztes tervet, amit Ferencz Marcel és társai jegyeztek. Ferencz Marcel kiemelte: profi volt az építészpályázat és a tervezésirányítás is, hiszen rendkívül precízen határozták meg a kiírásban a szempontokat. Azaz: 

• egész városrészben kell gondolkodni, nem csak egy telekben;
• több legyen, mint sportközpont;
• a minőség érdekében szoros együttműködés a hazai és nemzetközi atlétikai szövetség, az önkormányzatok és a városfejlesztő szakma szakértőivel,
• valamint speciális nemzetközi sportépítész tanácsadók és a Nemzetközi Atlétikai Szövetség szoros bekapcsolásával garantálták a nemzetközi know-how felhasználását.

Valós veszélye volt annak, hogy meghiúsul az atlétikai világbajnokság

A rendezés jogát elnyertük, a tervezés jól haladt, az idáig vezető lépések mindig a hazai atlétikai szövetség, a házigazda várost képviselő fővárosi- és a városrészi ferencvárosi önkormányzat és a kormány közös döntései voltak. Így érkeztünk el 2019 őszéhez, az önkormányzati választásokhoz. Karácsony Gergely, Baranyi Krisztina és az ellenzék tarolt Budapesten, új városvezetés került hatalomra. Az ellenzék zászlajára tűzte a stadionstopot, a kampány egyik fő üzenete volt, így Karácsony Gergely sikere után senkit sem ért meglepetésként, hogy politikai viszályok kezdődtek az atlétikai világbajnokság és a stadion körül.

Ezzel leállt volna a rozsdaövezeti városrehabilitáció, nem születik meg a közpark sem, és Magyarországnak – az aláírt nemzetközi szerződés felmondása miatt – súlyos kártérítést kellett volna fizetnie a nemzetközi szövetségnek. Kezdetben úgy tűnt, mindez nem számít. Karácsony Gergely, Baranyi Krisztina és az ellenzék megmakacsolta magát és le akarták mondatni a világbajnokságot. Gulyás Gergely és Karácsony Gergely vezetésével ekkor még működött a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, Fürjes Balázs Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár volt. Megindultak a tárgyalások.

Ezek eredményeként a területileg érintett csepeli, ferencvárosi és fővárosi önkormányzat mind külön határozatban rögzítette, hogy milyen feltételekkel tudják támogatni a rendezést. A kormány pedig szintén kormánydöntésben mondta ki: e javaslatok egybevágnak a kormányzati szándékkal, azokkal egyetért és haladéktalanul megkezdi végrehajtásukat. A vihar elült, 2020. február 3-án Karácsony Gergely főpolgármester, Gyulai Miklós, az atlétikai szövetség elnöke és Fürjes Balázs államtitkár, a vb szervezőbizottságának elnöke hárompecsétes-háromfejléces közös levélben biztosították Sebastian Coe-t és a nemzetközi szövetséget: teljes az egyetértés, Budapest és Magyarország elkötelezett a vb rendezése iránt, dolgozunk tovább.

A megegyezés végrehajtása beépült az előkészületekbe, főváros 20 milliárd forintot meg is kapott az egészségügyi fejlesztésekre. Ám a Covid és a háború okozta gazdasági kihívások nehézségeket okoztak, és Karácsony Gergely már a vb elleni demonstrációval fenyegetőzött, mondván, a kormány nem tartja be a megállapodást. A másik fél azzal érvelt, hogy a megegyezett összeg dupláját adta oda a kormány a budapesti rendelőknek, kórházaknak a brutálisan megemelkedett energiaszámlák kifizetésére, most nem fejlesztések ideje van, a kormányzati fejlesztések is leálltak. Győzött a józan ész, a felek újra tárgyalóasztalhoz ültek és megoldást találtak. Így Karácsony Gergely újra megerősítette a vb támogatását és örömmel fogadta el Sebastian Coe múlt héten személyesen átadott meghívóját a megnyitó ünnepségre és a versenyekre.

Robbantás, majd építkezés: jöhetnek a világrekordok?

A generálkivitelező ZÁÉV Zrt. és a Magyar Építő Zrt. alkotta konzorcium 2020 végén kezdte meg a munkálatokat, az elsődleges feladatok között volt a 60 méter magas Vituki toronyház robbantásos elbontása és a teljes 15 hektár megtisztítása, kármentesítése. A 3000 töltetes, sikeres robbantás után megkezdődtek a munkálatok napi szinten 400-500 fővel, függően a technológiai folyamatoktól. A kivitelezést irányító cég vezetői, Szikszai Zoltán és Deák Gábor egy interjúban elmondták:

Az építés során 120.000 köbméter szennyezett talajt szállítottunk el, 2650 cölöp lett lefúrva 42 kilométer hosszan, 40.000 köbméter monolit vasbetonszerkezet készült el, és mintegy 100 ezer négyzetméterre került új térkőburkolat a stadion és a park területén, illetve a HÉV-vonal környékén. A stadionban 12.600 négyzetméter rekortánt ragasztottunk le a futópályákon és az ugrófelületeken, a gyepszőnyegek összterülete 7 ezer négyzetméter. A budapesti 7,5 km hosszú árvízvédelmi szakaszt 1000 méter hosszan felújítottuk, ezzel egy gyönyörű parti sétányt kialakítva és 3 kikötőt létesítve.

A Nemzeti Atlétikai Központ felépítéséhez két Lánchídra elég acélt és tíz darab tízemeletes panelház mennyiségével megegyező betont kellett felhasználni – az alapanyagok óriási drágulását és a beszerzési láncok, a gyártás szétesését hozó covidos és háborús években. A központ fedéséhez szükséges merev acélszerkezet 48 cikkelyből, ún. gyémántból áll, melyek egyenként 100 tonnát nyomnak, egy 750 tonnás daru emelte azokat a küzdőtérről a helyükre kevesebb mint fél év alatt. A merevacél- és a kábeltető-szerkezet együttes tömege több mint 18.000 tonna. A feszített kábelek hossza meghaladja a 12 km-t, átmérőjük pedig a 120 mm-t.

Az épület kivitelezésével párhuzamosan készült a 168 méter hosszú Robinson híd (Osztó-szigeti gyalogoshíd), amely Dél-Pestet és a Csepel-szigetet köti össze a Ráckevei-Duna-ág torkolata felett, így biztosítja, hogy a vb idején közvetlenül el lehessen jutni a szigeten található edzőpályáktól a versenyek helyszínére. Június 17-én jött el a várva várt dátum: Schmidt Ádám, egy éve kapott sportállamtitkári megbízatása mellett az előkészületek utolsó évére Fürjes Balázstól megörökölte a vb-kormánybiztosi és szervezőbizottság elnöki feladatokat, valamint Németh Balázs, aki Deutsch Pétert váltotta egy éve a vb-t szervező, Budapest 2023 NZrt. vezérigazgatói székében, egy sokezres családi nap keretében átadták a Nemzeti Atlétikai Központot.

Kérdésünkre egyébként Fürjes Balázs elmondta: mindkét változás szükségszerű volt és nagyon hasznosnak bizonyultak.

Deutsch Péter kérte, hogy koncentrálhasson számos más párhuzamos feladatára, én pedig Gulyás Gergely miniszter helyettese lettem a kormányalakításkor. Le a kalappal Ádám és Balázs előtt: ők lettek egy maratoni váltófutás befutó emberei, átvették a stafétát és sprintben végigtolták az utolsó évet. A Schmidt–Németh páros utolsó éves vezetői teljesítménye nélkülözhetetlen volt ahhoz, hogy most óriási siker kapujában álljunk. Csak gratulálni lehet nekik. Én pedig örömmel maradtam társelnök, így is hasznos munkát végezhetek a vb legutolsó percéig.

„Rozsda helyén zöld” – hangsúlyozta nem egyszer az évek során Fürjes Balázs; aki látta a helyszínt, illetve elképzeli a 2024 után megvalósuló második ütemet, az alighanem egyetért: ami történt, az kétségtelenül Budapest és Ferencváros javára válik. Ami pedig a világbajnokság leendő aranyérmeseit illeti, talán nem nagy kockázat kijelenteni, hogy számos új rekord születhet augusztus 19. és 27. között. Ferencz Marcel előző sportkomplexuma ebből a szempontból már bizonyított: a Duna Arénában 2017 óta már 23 új világrekordot állítottak fel, avagy a medencéje tervezésekor tartott sportszakmai konzultációk nyomán a világ egyik leggyorsabb versenymedencéjét sikerült megalkotni.

„Kötődjék sok világcsúcs Budapesthez!” – adta ki annak idején a jelszót a kivitelezést felügyelő kormánybiztos, Fürjes Balázs, és a mérnökök a külföldi uszodák tanulmányozását követően valóban elsőrangúan szintetizálták a tanulságokat. Ugyanez volt a szempont és a munkamódszer a Fürjes–Ferencz alkotópáros ezen munkájánál, az atlétikai stadion megtervezésénél is. A futópálya egyedülálló, új fejlesztésű borításának köszönhetően rendkívül gyors: több új rekord születhet itt augusztus 19–27. között. A vb tesztversenyeként tartott atlétikai ob-n új magyar csúcsok és új egyéni legjobb eredmények születtek; ez talán jó előrejelzése annak, mi következhet majd, amikor a világ legjobbjai vágtáznak ugyanitt csúcsformában.

Egymilliárdan figyelnek Budapestre a következő bő egy hétben

A Lord Sebastian Coe – akivel nemrégiben exkluzív interjút készítettünk – kétszeres olimpia bajnok középtávfutó, a 2012-es londoni olimpia első embere – és talán 2025-től a NOB új elnöke – vezette World Athletics a legbecsesebb kincsét, a világbajnokság megrendezését bízta Magyarországra. A döntés, ahogy Fürjes Balázs mondta akkor és most is a bizalomról szólt. A világ egyik legjelentősebb nemzetközi sportszervezete nagyon bízott Magyarországban – 2018-ban még se atlétikai stadionunk, se komoly nemzetközi világverseny-szervezési tapasztalatunk nem volt, a WA mégis hitte: megépítjük a központot, sikeresen felkészülünk a rendezésre. Nagy atlétikai világversenyt 2017 óta nem rendeztek Európában, a londoni vb óta minden olimpia és vb más kontinenseken zajlott.

Az Index által megkérdezett szakértők, korábbi sportolók és sportvezetők egyöntetűen állítják: szükség volt a Nemzeti Atlétikai Központra, a világbajnokság a magyar sport nagy mérföldköve, amivel szintet léptünk, és magasabb polcra kerültünk.

„Az atlétikai vb a világ egyik legnagyobb sporteseménye, 2023-ban történetesen a legnagyobb. Magyarországon még sohasem rendeztünk olyan sporteseményt, amelyet ekkora érdeklődés kísérne. Jóval több mint 300 ezer lesz az eladott jegyek száma, több este leszünk telt ház közelében, aki akar még jegyet venni, siessen! Több mint 200 országból érkezik több mint 2000 versenyző, ilyen részvétel csak az olimpiákra jellemző, egyetlen más sportág világbajnoksága nem tudja ezt. Több mint 100 országból jönnek nézők és a vb-re érkezők összességében több mint félmillió vendégéjszakát töltenek Magyarországon. Sebastian Coe szerint több mint egymilliárd tévénéző fogja követni a vb-t. Az óriási érdeklődés köszönhető annak, hogy a legértékesebb, olimpiai előtti évben rendezünk vb-t, és hogy atlétikai világverseny, olimpia vagy vb hat éve nem volt Európában” – jelentette ki Fürjes Balázs, a szervezőbizottság társelnöke.

Baji Balázs a budapesti vb nagykövete, a Nemzeti Sportügynökség Zrt. sportszakmai és sportstratégia vezérigazgató helyettese – nem mellékesen pedig világbajnoki bronzérmes és Európa-bajnoki ezüstérmes magyar gátfutó – érdeklődésünkre elmondta: a magyar sport egészének óriási dolog az atlétikai világbajnokság.

Komoly jelentősége van úgy a vb-rendezésnek, mint az arra megépített stadionnak, elsősorban a magyar atlétika számára, de a magyar sport egészét tekintve is. Egyrészt sportdiplomáciai, másrészt sportszakmai siker, hogy el tudtuk nyerni a vb-rendezést. Magyarországot, azon belül Budapestet érdemesnek találták arra, hogy ilyen rangos sportesemény házigazdája legyen. Hasonlóan nagy sporteseményt már rendezett Budapest, gondolok a két vizes vb-re, vagy a labdarúgóknál az Európa-bajnoki mérkőzésekre, illetve nemzetközi kupasorozat döntőjére és az európai Szuperkupára, de az atlétikai vb rendezésével sikerült szintet lépnünk, még egy ennél is magasabb polcra tenni magunkat, ami minden szempontból további előrelépést jelent. Nem mellesleg pedig a sportág és azon belül is a magyar atlétika világszínvonalú létesítménnyel gazdagodott közben.

Gyulai Miklós, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke kiemelte: úgy a világbajnokság, mint az annak otthont adó stadion sokat jelent a magyar atlétikának, a magyar sportnak, de nemcsak erre leszűkítve, hanem azon túl általánosságban mindennek.

„A város déli részének egyik elhanyagolt, leépült, kihasználatlan területét sikerült reorganizálni, hasonlóan ahhoz, ami az északi részen a Duna Aréna megépítésével már megvalósult korábban. Mert a stadion, a melegítőpálya, a közvetlen közelében létesített kerékpárút most mind a vb-t szolgálja, de utána megmarad a magyar atlétikának, illetve egy nagyszerű közösségi térnek úgy a budapestiek, mint a fővárosba látogató emberek számára.

A magyar atlétikánál maradva bízom abban, hogy újabb szintlépéshez segít minket, mint ahogy már maga a vb-pályázat sikere is ezt eredményezte. Azt követően mintegy 25-30 százalékkal nőtt meg a tagszervezeteink, versenyzőink, és ezekhez kapcsolódóan azoknak a létszáma, akiknek az érdeklődését felkeltette a sportág. Ezen a felfelé ívelő pályán szeretnénk megmaradni, és lehetőségeink szerint még több embert bevonni az atlétikába, lényegében bármelyik szegmensébe. Mert nem lesz mindenkiből élversenyző, sőt, még versenyző sem, de nekünk mindenkire szükségünk van, mindenkire számítunk, aki a sport, az atlétika iránt fogékony és érdeklődő.”

Kemény Dénes, a sorozatban három olimpián aranyérmes magyar férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya nagy dolognak tartja a vb-rendezést.

„Az életemben kevés közös pontot találni az atlétikával, a Népstadionban a válogatott meccseken, a kettős rangadókon azonban láttam és mindig csodáltam az atlétikai pályát is, és elképzeltem, milyen fantasztikus lehet azon szerepelni versenyzőként, akár több tízezer néző előtt. Másrészt nálunk az atlétikai edzések elengedhetetlen elemei nem jellemzőek még a szárazföldi munkánk során sem, maximum, ha valaki túlsúllyal érkezik vissza a vakációról, őt el lehetett küldeni kocogni. A tv-ben viszont soha nem hagytam ki a 100 méteres vb-döntőket, de a magasugrás is mindig érdekelt.

Nagy dolognak tartom a budapesti vb-rendezést, nemkülönben az ennek apropóján megépített fantasztikus létesítményt, viszont utóbbi értékét a szememben az emeli meg különösen, hogy utána rövid átmenettel egy kifejezetten hangulatos tömegsporthelyszínné válik majd. Nekem ez olyan, mintha a Puskás Arénában a szünnapokon térfelenként keresztbe grundfocizni lehetne. Igazából most még fel sem tudjuk fogni, mit jelent ez a lehetőség azoknak, akik rendszeresen vagy akár csak alkalmanként az egészségük, közérzetük érdekében mozognak.

Kozák Luca, a magyar válogatott és vb-keret egyik oszlopos tagja, Európa-bajnoki ezüstérmes gátfutó szerint égető szükség volt az atlétikai központra.

Sok pálya épült a közelmúltban, de nagy, kimondottan a sportágra szabott stadion csak ez, ahol végre otthonra, igazi központra talál a magyar atlétika. Ami hiányzott, és amire szerintem már égető szükségünk volt. Én annak idején még a régi Puskás Stadionban futottam az első gátas versenyemet, és óriási motivációt jelentett, hogy egy olyan nagy, impozáns létesítményben futhatok. Az ob-t nyáron már a Nemzeti Atlétikai Központban rendezték, és a korosztályos futamok előtt a fiatal atlétákon ugyanazt az izgatottságot, feldobódottságot láttam, amit korábban magam is átéltem, megtapasztaltam. Hatalmas élmény benne versenyezni, teljesen más érzések dolgoznak a sportolókban egy ilyen stadionban, mint egy szép, de szimpla versenypályán. Gyönyörű otthonunk lett!

Dénes Ferenc sportközgazdász várakozással, reménykedve és elvárással tekint a budapesti atlétikai világbajnokságra.

„Azt várom, hogy a rendezvény – a beruházás költségeit és a szervezés állami támogatását nem beszámítva – nyereséges lesz, talán a közvetlen pénzügyi elszámolását tekintve is, de közvetett hatásaival is számolva mindenképpen. Abban reménykedem, hogy a világbajnokság sikere meggyőzi az egymással versenyző politikai szereplőket, valamint értelmiségi, médiahátterüket, hogy ha már egyszer ez a hatalmas sportinfrastruktúra-együttes megépült az elmúlt 13 évben, akkor nincs más választás, közösen, együtt kell dolgozniuk azért, hogy minél több, pénzügyileg nyereséges megasporteseményt rendezzen Magyarország – ezzel is csökkentve az infrastruktúra fenntartásának költségeit. Elvárásom pedig az, hogy a jószerivel kizárólag Budapestre koncentrálódó nagy sportesemények jelentős közvetett hasznaiból – külföldiek és nem budapestiek turisztikai, vendéglátási és egyéb költései stb. – valamilyen társadalmi transzfer valósuljon meg a vidéki Magyarország irányába, és az előnyökből nem részesülő társadalmi csoportok, adófizetők kompenzálására.”

Az atlétikai világbajnokság augusztus 19-én, szombaton rajtol, és augusztus 27., vasárnapig tart. Az Indexen folyamatosan nyomon követjük a történéseket, helyszíni tudósításokkal jelentkezünk, és természetesen megszólaltatjuk a főszereplőket is. 

(Borítókép: Baranyi Krisztina terve és az elkészült Nemzeti Atlétikai Központ légi felvétele)