Az oroszok döntöttek az olimpiai bojkottról, és üzleti alapon Barátság Világjátékokat rendeznek

Nincs az az ország vagy szövetség, erő és hatalom, amely képes lenne megakadályozni Oroszországot a Barátság Világjátékok megrendezésében, a megoldás labdája a NOB térfelén pattog. Véglegesnek tekinthető a nagyszabású nemzetközi sportesemény – amolyan kicsinyített olimpiai utánzat – szeptember 15–29-i időpontja, ahogy az is, hogy 36 sportág képviselői 21 színhelyen mérik majd össze a tudásukat. Házigazdaként Moszkva, a főváros és Jekatyerinburg, Oroszország negyedik legnagyobb települése készül fel a rendezés feladataira.

Prostituáltnak nevezte a NOB elnökét

A szervezőbizottságot Umar Kremljov, a sportvilág talán legprovokatívabb figurája vezeti, aki azok után, hogy a NOB a vezetése alatt álló Nemzetközi Ökölvívó Szövetséget (IBA) kitessékelte tagszövetségeinek a sorából, felháborodásában Thomas Bachot, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság német elnökét és köreit szibériai fagyhoz hasonlítható keménységgel prostituáltaknak és lepénzelhetőknek nevezte. Ez tavaly nyár végén történt, amikor még csak körvonalazódhatott a Barátság Világjátékok forgatókönyve, ami most már az apró részleteiben is ismert.

Ami szembetűnő: a két orosz városban alig több mint egy hónappal, egészen pontosan 35 nappal a párizsi olimpiai játékok záróünnepsége után kezdődnek el a versenyek. Szinte biztosra lehet venni – bár ezzel a kijelentéssel hat hónappal a rajt előtt tanácsos óvatosan bánni –, hogy a nemzetközi mezőnyben, ahogy az olimpiákon is, várhatóan az atléták lesznek többségben.

A fogas kérdés most az, hogy lesz-e erős vonzása az oroszországi versenysorozatnak, és ha igen, lesznek igazi nagyágyúk is a mezőnyben?

Induljunk ki abból, hogy Oroszországban továbbra sem engedélyezettek a nemzetközi versenyek, arról nem is beszélve, hogy a moszkvai vezetők egy olyan országba invitálják a külföldi sportolókat, amelyik hosszú ideje háborúban áll Ukrajnával. Ha a helyzet nem súlyosbodik, az eltökélt oroszok nem fognak visszatáncolni, és mindvégig arra fognak hivatkozni, hogy az ajtó a világ minden meghívott sportolója előtt nyitva áll, a versenyeket pedig a diszkrimináció minden formáját kizárva fogják megrendezni

– hangsúlyozta Gyulai Márton, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (WA) sportigazgatója, aki ezek után arra a különbségre hívta fel a figyelmet, ami, sok minden más mellett a leginkább megkülönbözteti az olimpiai játékokat az oroszországi világjátékoktól.

A pénz beszél, nem is keveset

„Akár egy mondatban is összefoglalhatom a véleményemet, amivel aligha vagyok egyedül. Az élsport szereplőit ma már nemcsak a dicsőség, hanem a pénzdíjak elnyerésének a vágya is vezérli. Nincs ebben semmi kivetnivaló, a befektetett munkáért mindenhol fizetség jár, és persze a megélhetésre és a jövőre is gondolni kell. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1896, az első újkori nyári játékok megrendezése óta tartja magát ahhoz a már túlhaladott és kopottas elvéhez, hogy a dicsőségért nem jár anyagi elismerés, ezért ma sem illeti pénzdíj a bajnokokat és a helyezetteket. Ezt a hídfőt egyre nehezebb tartani, mondhatnám azt is, hogy a megoldás labdája a NOB térfelén pattog. Éppen ez a kitartó hagyománykövetés adhatta az ötletet az oroszoknak ahhoz, hogy miként tudhatnak népes mezőnyöket toborozni, és mi a módja annak, hogy igazi nagyágyúk, akár újdonsült olimpiai bajnokok is a vendégeik lehessenek.

Előteremtettek 100 millió dollárt, ennyi lesz a pénzdíjak összessége. Aki nyer, az ebből 40 ezret érdemel ki, a második helyezettek 25, a harmadikok 17 ezret. Ezt a lehetőséget feltehetően azok sem fogják elengedni, akik megjárták Párizst, még inkább azok, akiknek nem sikerült kiharcolnia az olimpiai részvétel jogát. Nagy lehet most a tanácstalanság a NOB vezetőinek körében, akiket már évek óta arra igyekeznek ösztönözni, hogy próbáljanak végre a sportolók fejével gondolkodni.

Az olimpikonok méltán büszkék önmagában már arra is, hogy a nemzetüket képviselve a világ legnagyobb sporteseményének résztvevői lehetnek, arról viszont semmiképpen sem szabad megfeledkezni, hogy számos országban nem jár pénzjutalom az olimpiáról hazatérő sportolóknak. Mert ez a szokás, vagy nincs meg a kellő pénzügyi háttér. Ebből is arra következtetek, hogy sokan fognak elutazni Oroszországba, ami a légi közlekedést is érintő szankciók miatt még komoly fejtörést okozhat.”

Gyulai Márton arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a versenyzés lehetőségével sokan élnek majd, arra senki se számítson, hogy az oroszországi nemzetközi versenyeket diszkrimináló döntések miatt az elért eredményeket megbocsátóan hitelesíteni fogja a nemzetközi szövetség.

Ilyenről szó sem lehet, így a Jekatyerinburgban elért eredmények a ranglistákra se kerülnek fel, mintha meg sem születtek volna. Sajnálatos, hogy ezzel is számolni kell, de az orosz atléták vélhetően annak is örülni fognak, hogy végre rangos versenyen indulhatnak, olyanokkal mérhetik össze a tudásukat, akikkel évek óta nem találkozhattak. Ami pedig a külföldieket illeti, mindenki úgy dönt majd a részvételéről, ahogy a lelkiismerete diktálja, nem hinném, hogy valakire is büntetés várna, mert résztvevője volt a nyíltan üzleti vállalkozásként emlegetett Barátság Világjátékoknak

– mondta Gyulai Márton, aki a WA sportigazgatójaként az első olimpiájára készül.

Nem készülnek bojkottra

Az orosz kezdeményezés kényes témája is napirendre kerülhet a NOB Végrehajtó Bizottságának legközelebbi ülésén, amelyre március 19. és 21. között kerül sor. Ennél sokkal fontosabb témaként vitathatják meg újra Oroszország és Fehéroroszország sportolóinak feltételekhez szabott részvételét a párizsi olimpián. A NOB már tavaly decemberben világossá tette, hogy ez a két ország nemzeti csapatával, más szóval küldöttségként semmiféle körülmények között nem vonulhat fel az ötkarikás versenyek július 26-i megnyitóünnepségén, ugyanakkor nem zárták ki annak a lehetőségét, hogy sportolóik egy része – ha nincs kötődésük a katonai eseményekhez – semlegesként, címerét és zászlóját nem használva ott lehessen más nemzetek olimpikonjai mellett a nyári játékokon.

Fordulatot aligha hozhat, mégis említést érdemel, hogy néhány nappal a Végrehajtó Bizottság ülése előtt Oleg Maticin, Oroszország sportminisztere úgy nyilatkozott, hogy országának nem áll szándékában bojkottálni az idei olimpiai játékokat.

Nem csukhatjuk magunkra az ajtót, a bezárkózás helyett a párbeszéd lehetőségét kell fenntartanunk, abban a reményben, hogy a NOB döntéshozói új ajánlásokat tesznek és a részvétellel kapcsolatos előremutató döntéseket hoznak

– jelentette ki az orosz sportdiplomata.

(Borítókép: Az IAAF Atlétikai Világbajnokság Moszkvában, 2023. november 8-án. Fotó: Dave Thompson / PA Images / Getty Images Hungary)