Ami Zuglóban fél évre elég, az Csepelen egy napra – kivár a magyar atlétika

DSC 2618
2025.03.16. 09:51
Újabb kiadásokkal járhat együtt, de hosszabb távon akár rentábilis beruházásnak is bizonyulhat, ha a 2023-as, budapesti atlétikai világbajnokságnak otthont adó Nemzeti Atlétikai Központ területén nemzetközi atlétikai edzőtovábbképző intézményt alakítanának ki. A Duna-parti sportkomplexum utóhasznosítással és értékmegőrzéssel kapcsolatos projektjébe illeszkedő terv megvalósítása mellett szól, hogy korszerű, ingyenesen igénybe vehető szabadidős központ kialakításával eddig csak a tágas stadionparkba és a lelátó felső karéján létesített futókörbe sikerült életet lehelni, közben viszont ugyanez nem mondható el a szomszédos, szakmailag színvonalas edzőpályáról.

A Nemzeti Atlétikai Központ edzőpályája egy remekbe szabott, önállóan is működtethető, éppen ezért jobb sorsra érdemes létesítmény, a kihasználtsága azonban eddig messze elmaradt a korábbi várakozásoktól, így egyelőre kevésbé váltja be a hozzá fűzött reményeket, miszerint a magyar atlétika új, modern bázisa lesz. Úgy a topszintet képviselő válogatott versenyzők számára, akik felnőtt és korosztályos nemzetközi viadalokon képviselik az országot, vagy azoknak a fiataloknak, akik egy utánpótlás-nevelő szakmai műhelyben az alapokkal ismerkednének meg.

Túl sokba kerül: a tarifatáblázat struktúráját nehéz lenne pénztárcabarátnak nevezni

Az atléták szerint ez azért van így, mert a bérleti díjak köszönőviszonyban sincsenek a tehetősnek aligha nevezhető honi klubok pénzügyi lehetőségeivel. Igaz, ami igaz: a tarifatáblázat struktúráját nehéz lenne pénztárcabarátnak nevezni. Ha igaz, és ezt a MASZ illetékesei nem cáfolták, egyetlen futósáv egynapi használatáért körülbelül annyit kell fizetni, amennyibe kerül a Magyar Atlétikai Szövetségnek egy atléta októbertől márciusig érvényes bérleti díja fedett pályán, a „jó öreg” Budapesti Olimpiai Központban.

Ahol olykor akkora a zsúfoltság, hogy csúcsidőben minden egyes biztonságos négyzetméter elfoglalásáért közelharc folyik.

Beszédes adat az is, hogy 2023 őszétől egészen mostanáig csupán egyetlen jelentős versenyt vittek a Nemzeti Atlétikai Központ edzőpályájára, a tavalyi téli dobóbajnokságot. Nem sikerült hagyományt teremteni, a húzós árak miatt a szövetség gyorsan tovább állt, mert lényegesen olcsóbb megoldásra akadt Szombathelyen és Nyíregyházán. Nem titok, ehhez a két város jelentős hozzájárulására is szükség volt. Két évvel ezelőtt az is a tervek között szerepelt, hogy tekintettel a Csepel-sziget északi részén lévő különösen nagy átmenőforgalomra – amelyhez azonban nem kapcsolódik szervesen jónak mondható tömegközlekedési lehetőség – egy sportági klub vagy valamelyik nagy egyesület atlétika-szakosztálya napi szinten használja a létesítményt. Egyelőre azonban ilyen jellegű gazda sincs házon belül.

Képernyőkép 2025-03-14 165031.png
Fotó: Nemzeti Sportügynökség Zrt.

A WA nem száll be a költségekbe

Már a minden idők legjobbjaként emlegetett 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság idején, majd azt követően több alkalommal is napirendre került az utóhasznosítás kérdése, más szóval azoknak a lehetőségeknek a számbavétele, amelyeket érdemes lehet tartalommal megtölteni.

A tárgyalások első fordulójában elsőként maga Sebastian Coe, a sportág nemzetközi szövetségének (WA) elnöke – aki közben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöki tisztségére pályázik – vetette fel magyar tárgyalópartnereinek, hogy tapasztalatának köszönhetően Budapest alkalmas lehetne egy olyan nemzetközi edzőtovábbképző központ kialakítására, amely Magyarországra irányítaná a tudásvágyó szakemberek figyelmét. Később konkrét színhelyként szóba jött ugyan a Testnevelési Egyetem, és csak azután a programszegény, dologtalan Nemzeti Atlétikai Központ, amely nyitott minden újításra, ha az ötlet jó, és a megvalósításhoz szükséges fedezet is rendelkezésre áll. Azonnali döntés 2023-ban nem született, ahogy tavaly sem, ebből pedig arra lehetett következtetni, hogy az atlétikai tudásközpont projektje a megvalósíthatósági vizsgán valószínűleg elbukott.

Nem így történt. Az Indexnek sikerült kiderítenie, hogy a fejlesztés kapui valójában még nem zárultak be, ugyanakkor az sem maradt titokban, hogy a nemzetközi szövetség csak annyiban tekinti a magáénak a tudásközpont ügyét, hogy kész megosztani szakmai jellegű tudását a megvalósításra vállalkozó magyar szakemberekkel. Más szóval nem áll szándékában beszállni a költségekbe, vagy bármiféle pénzügyi kockázatot vállalni, noha egy ilyen intézmény színvonalas programjával a világ minden táján kelendő „portéka” lehet azoknak az edzőknek a számára, akik az új kutatások, az elemzéssel kapcsolatos ismeretek és edzésmódszertani újítások megismerésére vágynak. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a WA közreműködésével az új központban a magyar sporttudomány megmutathatná a világnak az eddig elért eredményeit, továbbá számot adhatna a kitűzött céljairól is, miközben egymást erősítve összekapcsolódhatna a külföldi kutatóközpontokkal. Ennek pedig kétségkívül csak jó lehet(ne) a vége.

DSC 2695
Fotó: Nemzeti Sportügynökség Zrt.

Budapesten tárgyalt Sebastian Coe jobbkeze, vannak ellenérdekeltek is

Hivatalos tájékoztatásra ugyan nem kerítettek sort, de a budapesti edzőtovábbképző központtal kapcsolatos kérdések is bizonyára napirendre kerültek azon az elmúlt heti tárgyaláson, ahol a nemzetközi szövetséget Jon Ridgeon, a WA Budapestre lassan már „hazajáró” vezérigazgatója, az elnök jobbkeze képviselte. Bejelentés tehát nem történt, azt viszont enélkül is sikerült megtudni, hogy a jövő héten a Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkárságára várják a Magyar Atlétikai Szövetség vezetőit, akik egyelőre a kelleténél kevesebbet tudnak az eddigi tárgyalások menetéről. Miképpen arról sem, hogy a Testnevelési Egyetem és annak külföldi társintézményei is szerepet kapnak-e a tudásközpont alapjainak letételében, majd annak a működtetésében.

Ez azért is érdekes kérdés, mert – ami a létesítményeket illeti – a TE éppenséggel ellenérdekelt is lehet, tekintve, hogy 2023 óta maga is elsőrangú atlétikai pályával és fedett létesítménnyel rendelkezik a XII. kerületben, ráadásul közeli szállodákban gondoskodni tud a Budapestre látogató edzők szállásáról, illetve ott, helyben pedig azok napi ellátásáról. Ezért is volt két évvel ezelőtt kiemelt vb-helyszín mint edzéslehetőséget biztosító központ. 

A Nemzeti Atlétikai Központban és annak tőszomszédságában viszont egyelőre ilyen lehetőségekkel, mármint ami a színvonalas szállást és ellátást illeti, nem bírnak érdemben versenybe szállni a TE-vel.

Közben az sem mellékes, hogy a választék az elkövetkezendő években még bővülni is fog, amikor átadják a felújított és létesítményekkel kibővített tatai edzőtábort, amely már a hatvanas években is az all-in kategóriába tartozott, aztán viszont amortizálódott, éppen ezért veszített is a vonzerejéből. Modernizációja után azonban a piaci értékét is növelve, újra a magyar sport megkerülhetetlen felkészülési bázisa lehet.

A főszerep viszont egyelőre még Budapesté és a Nemzeti Atlétikai Központé, amely idén augusztus 12-én ad otthont a Székesfehérvárról a fővárosba visszaköltözött Gyulai István Memorial – Magyar Nagydíjnak, jövő szeptemberben pedig a kivételes újdonságnak számító World Athletics Ultimate Championship elnevezésű háromnapos világversenynek, ami a sportág 360 fős elitjét vonultatja majd fel.

Kapcsolódó
Egyre több pénzt kapnak az atléták, Halász Bence Budapesten bevételi rekordot is dönthet

Egyre több pénzt kapnak az atléták, Halász Bence Budapesten bevételi rekordot is dönthet

Az első alkalommal fővárosunkban megrendezésre kerülő világdöntőn tízmillió dollár a tét.

Mind ehhez még csak annyit, hogy egy hét múlva, március 20-án korszakzáró esemény következhet a Nemzetközi Atlétikai Szövetség életében, amennyiben a hét pályázó közül Sebastian Coe-t választják meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökének.

(Borítókép: Nemzeti Sportügynökség Zrt.)