Ami Zuglóban fél évre elég, az Csepelen egy napra – kivár a magyar atlétika

A Nemzeti Atlétikai Központ edzőpályája egy remekbe szabott, önállóan is működtethető, éppen ezért jobb sorsra érdemes létesítmény, a kihasználtsága azonban eddig messze elmaradt a korábbi várakozásoktól, így egyelőre kevésbé váltja be a hozzá fűzött reményeket, miszerint a magyar atlétika új, modern bázisa lesz. Úgy a topszintet képviselő válogatott versenyzők számára, akik felnőtt és korosztályos nemzetközi viadalokon képviselik az országot, vagy azoknak a fiataloknak, akik egy utánpótlás-nevelő szakmai műhelyben az alapokkal ismerkednének meg.

Túl sokba kerül: a tarifatáblázat struktúráját nehéz lenne pénztárcabarátnak nevezni

Az atléták szerint ez azért van így, mert a bérleti díjak köszönőviszonyban sincsenek a tehetősnek aligha nevezhető honi klubok pénzügyi lehetőségeivel. Igaz, ami igaz: a tarifatáblázat struktúráját nehéz lenne pénztárcabarátnak nevezni. Ha igaz, és ezt a MASZ illetékesei nem cáfolták, egyetlen futósáv egynapi használatáért körülbelül annyit kell fizetni, amennyibe kerül a Magyar Atlétikai Szövetségnek egy atléta októbertől márciusig érvényes bérleti díja fedett pályán, a „jó öreg” Budapesti Olimpiai Központban.

Ahol olykor akkora a zsúfoltság, hogy csúcsidőben minden egyes biztonságos négyzetméter elfoglalásáért közelharc folyik.

Beszédes adat az is, hogy 2023 őszétől egészen mostanáig csupán egyetlen jelentős versenyt vittek a Nemzeti Atlétikai Központ edzőpályájára, a tavalyi téli dobóbajnokságot. Nem sikerült hagyományt teremteni, a húzós árak miatt a szövetség gyorsan tovább állt, mert lényegesen olcsóbb megoldásra akadt Szombathelyen és Nyíregyházán. Nem titok, ehhez a két város jelentős hozzájárulására is szükség volt. Két évvel ezelőtt az is a tervek között szerepelt, hogy tekintettel a Csepel-sziget északi részén lévő különösen nagy átmenőforgalomra – amelyhez azonban nem kapcsolódik szervesen jónak mondható tömegközlekedési lehetőség – egy sportági klub vagy valamelyik nagy egyesület atlétika-szakosztálya napi szinten használja a létesítményt. Egyelőre azonban ilyen jellegű gazda sincs házon belül.

Fotó: Nemzeti Sportügynökség Zrt.

A WA nem száll be a költségekbe

Már a minden idők legjobbjaként emlegetett 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság idején, majd azt követően több alkalommal is napirendre került az utóhasznosítás kérdése, más szóval azoknak a lehetőségeknek a számbavétele, amelyeket érdemes lehet tartalommal megtölteni.

A tárgyalások első fordulójában elsőként maga Sebastian Coe, a sportág nemzetközi szövetségének (WA) elnöke – aki közben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöki tisztségére pályázik – vetette fel magyar tárgyalópartnereinek, hogy tapasztalatának köszönhetően Budapest alkalmas lehetne egy olyan nemzetközi edzőtovábbképző központ kialakítására, amely Magyarországra irányítaná a tudásvágyó szakemberek figyelmét. Később konkrét színhelyként szóba jött ugyan a Testnevelési Egyetem, és csak azután a programszegény, dologtalan Nemzeti Atlétikai Központ, amely nyitott minden újításra, ha az ötlet jó, és a megvalósításhoz szükséges fedezet is rendelkezésre áll. Azonnali döntés 2023-ban nem született, ahogy tavaly sem, ebből pedig arra lehetett következtetni, hogy az atlétikai tudásközpont projektje a megvalósíthatósági vizsgán valószínűleg elbukott.

Nem így történt. Az Indexnek sikerült kiderítenie, hogy a fejlesztés kapui valójában még nem zárultak be, ugyanakkor az sem maradt titokban, hogy a nemzetközi szövetség csak annyiban tekinti a magáénak a tudásközpont ügyét, hogy kész megosztani szakmai jellegű tudását a megvalósításra vállalkozó magyar szakemberekkel. Más szóval nem áll szándékában beszállni a költségekbe, vagy bármiféle pénzügyi kockázatot vállalni, noha egy ilyen intézmény színvonalas programjával a világ minden táján kelendő „portéka” lehet azoknak az edzőknek a számára, akik az új kutatások, az elemzéssel kapcsolatos ismeretek és edzésmódszertani újítások megismerésére vágynak. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a WA közreműködésével az új központban a magyar sporttudomány megmutathatná a világnak az eddig elért eredményeit, továbbá számot adhatna a kitűzött céljairól is, miközben egymást erősítve összekapcsolódhatna a külföldi kutatóközpontokkal. Ennek pedig kétségkívül csak jó lehet(ne) a vége.

Fotó: Nemzeti Sportügynökség Zrt.

Budapesten tárgyalt Sebastian Coe jobbkeze, vannak ellenérdekeltek is

Hivatalos tájékoztatásra ugyan nem kerítettek sort, de a budapesti edzőtovábbképző központtal kapcsolatos kérdések is bizonyára napirendre kerültek azon az elmúlt heti tárgyaláson, ahol a nemzetközi szövetséget Jon Ridgeon, a WA Budapestre lassan már „hazajáró” vezérigazgatója, az elnök jobbkeze képviselte. Bejelentés tehát nem történt, azt viszont enélkül is sikerült megtudni, hogy a jövő héten a Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkárságára várják a Magyar Atlétikai Szövetség vezetőit, akik egyelőre a kelleténél kevesebbet tudnak az eddigi tárgyalások menetéről. Miképpen arról sem, hogy a Testnevelési Egyetem és annak külföldi társintézményei is szerepet kapnak-e a tudásközpont alapjainak letételében, majd annak a működtetésében.

Ez azért is érdekes kérdés, mert – ami a létesítményeket illeti – a TE éppenséggel ellenérdekelt is lehet, tekintve, hogy 2023 óta maga is elsőrangú atlétikai pályával és fedett létesítménnyel rendelkezik a XII. kerületben, ráadásul közeli szállodákban gondoskodni tud a Budapestre látogató edzők szállásáról, illetve ott, helyben pedig azok napi ellátásáról. Ezért is volt két évvel ezelőtt kiemelt vb-helyszín mint edzéslehetőséget biztosító központ. 

Közben az sem mellékes, hogy a választék az elkövetkezendő években még bővülni is fog, amikor átadják a felújított és létesítményekkel kibővített tatai edzőtábort, amely már a hatvanas években is az all-in kategóriába tartozott, aztán viszont amortizálódott, éppen ezért veszített is a vonzerejéből. Modernizációja után azonban a piaci értékét is növelve, újra a magyar sport megkerülhetetlen felkészülési bázisa lehet.

A főszerep viszont egyelőre még Budapesté és a Nemzeti Atlétikai Központé, amely idén augusztus 12-én ad otthont a Székesfehérvárról a fővárosba visszaköltözött Gyulai István Memorial – Magyar Nagydíjnak, jövő szeptemberben pedig a kivételes újdonságnak számító World Athletics Ultimate Championship elnevezésű háromnapos világversenynek, ami a sportág 360 fős elitjét vonultatja majd fel.

Kapcsolódó

Egyre több pénzt kapnak az atléták, Halász Bence Budapesten bevételi rekordot is dönthet

Az első alkalommal fővárosunkban megrendezésre kerülő világdöntőn tízmillió dollár a tét.

Mind ehhez még csak annyit, hogy egy hét múlva, március 20-án korszakzáró esemény következhet a Nemzetközi Atlétikai Szövetség életében, amennyiben a hét pályázó közül Sebastian Coe-t választják meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökének.

(Borítókép: Nemzeti Sportügynökség Zrt.)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!