36 évesen végre profinak érzem magam

2010.12.09. 18:45
Erdei Zsolt áprilisban bokszol legközelebb, "leeshet az emberek álla, olyan név is van a pakliban". Újra jegyzik a ranglistán, amerikai promótere büszke rá. Korábbi klubtársát, Brähmert nem szeretné ellenfélének, mert a német legyőzése elégtételt okozna ugyan, de nem kihívás.

A korábbi félnehézsúlyú világbajnok, Erdei Zsolt egy év kihagyás után pontozással verte a kenyai Onyangót, ezzel mutatkozott be Amerikában. Nem volt elégedett magával, ki akarta ütni a kenyait.

„Tökéletes sohasem leszek, azt hiszem, ezzel a gondolattal meg kell hamarosan barátkoznom. De törekednem kell rá, a maximalizmusomból nem engedhetek. Balzsay Karcsi bácsival arra jutottunk, nem tanítottak meg fiatalon arra, hogy belemarkoljak egy nagy ütésbe, hogy jól meg tudjam fogni a végét, ezért is maradt el a kiütés. Nem vagyok annyira kemény, mert a nagy ütéseimnél sem teljesen zárt a tenyerem. Ezek már nagyon szakmai dolgok, nem érdemes belemenni, fontosabb ennél: ha kemény ütéseim lennének, lehet, hogy az egész a gyorsaságom rovására ment volna, ami meg – talán nem nagyképűség – a védjegyem."

"A pontosságommal sem voltam elégedett, nem volt egy jókor kipattanó ütésem, de ez olyan, mint a nyelvtanulás, gyorsan bele lehet jönni. Javultam is, az edzéseken voltak homályaim, de a végére egész pontos lettem. A pontosság viszont hamar visszajön, a következő meccsemen már pontosabb leszek, ígérem” – mondta Erdei Zsolt.

Erdei Zsolt egy év kihagyás után pontozással verte a kenyai Onyangót
Erdei Zsolt egy év kihagyás után pontozással verte a kenyai Onyangót

Szeretne újra világbajnok lenni, egyúttal hírnevet szerezni Amerikában. „Áprilisban jó lenne újra bokszolni, addig megyek magaslatra, a súlyomra majd vigyáznom kell. Közelebbit egyelőre nem mondok, mert nem szeretnék semmit elkiabálni, de olyan név is van a pakliban, akitől leeshet az emberek álla.”

Erdei egy felhozó meccs után ötödik a WBC ranglistáján. „Ennél többre nem is számíthattam, egycsapásra újra jegyeznek, és nemcsak ennél a szervezetnél.”

Bernard Hopkins szívesen bokszolna Erdeivel

A 45 éves Bernard Hopkins december közepén a WBC vb-övéért bokszol Jean Pascallal. Hopkinsnak is Lou di Bella a promótere, ha nyer, kézzelfogható közelségbe kerül egy címmeccs. Di Bella már említette is Hopkinsnak Erdeit. „Épp együtt vacsoráztunk, amikor Hopkins telefonált, tudatták vele, hogy én is asztalnál ülök. Azt mondta, Pascal után jöhetek én is. Nekem ez lenne az álmom.”
A korábbi félnehézsúlyú világbajnok a boxingtalk.com-nak is kijelentette: szívesen bokszolna Erdeivel: "Kedvelem, jó lenne vele összecsapni". Hopkins ismeri Erdei stílusát, technikásabbnak tartja, mint a súlycsoport jelenlegi királyát, Jean Pascalt, de a kanadait atletikusabbnak érzi.

Di Bella két világbajnoknak, Tavoris Cloudnak (WBA) és Chad Dawsonnak is ajánlotta Erdeit. Egy veretlen európaival bokszolni nagy sportértékű, nem kellene hónapokat kihagyniuk, és évente egyszer ringbe menniük.

„Ezek a nyilatkozatok csak azt igazolták, hogy a kapu nyitva van előttem, és soha ekkora esélyem nem volt arra, hogy a súlycsoport legjobbjaival mérkőzhessek. Abszolút motivált vagyok, csillogó szemekkel megyek edzésre, mindent megteszek a bokszért és a sikerességért.”

Különös helyzet lehetne, ha a WBO bajnokát, Jürgen Brähmert intézné el neki amerikai promótere. Erdei a német miatt kényszerült egy súlycsoporttal feljebb, Brähmert az indokoltnál jobban favorizálta a klub.

„Pikáns lenne, az biztos, mert csak azért is megverném, ha már elrejtette előlem mindvégig az Universum. Másfajta kihívásokra vágyom. Nem azért mentem Amerikába, hogy a WBO övét újra megszerezzem, az már megvan, megvédtem tízszer, és - az Universum trehányságából - még így sem lehettem szuperbajnok. Más célok vannak előttem. Nem becsülöm le Brähmert, de azt hiszem, pontosan tudták Hamburgban, hogy őt elintézem.”

Erdei máshogy érezte magát Amerikában, mint Németországban, elsősorban amiatt, mert di Bellán mindvégig látszott, büszke rá, és nagyon megbecsüli.

„36 év telt el úgy az életemből, hogy végre profi bokszolónak éreztem magam. Nem európai bokszolónak éreztem magam, hanem olyannak, akit egy amerikai cég megbecsül. Nehéz ezt röviden összefoglalni, de a szeretetet és a tiszteletet ki kell emelnem. Korábban voltak előítéleteim az amerikai piaccal, mert kicsit felfújtnak éreztem. Bokszolni Európában is tudnak, de ez azért tényleg más világ. Rácsodálkoztam magam is, nem kell túlmisztifikálni, de nagyon jó helyen vagyok.”