Jenő
9 °C
13 °C
Index - In English In English Eng

A halál a boksszal együtt vállalt kockázat

000 1LH52H
2019.10.21. 23:29
A profi boksz, bár sokat finomodott az elmúlt két évszázadban, minden szándék ellenére még mindig lehet élethalálharc. A csütörtökön meghalt Patrick Day volt idén a negyedik olyan bokszoló, aki ringben szerzett sérülése miatt vesztette életét. Úgy tűnhet, hogy egyre gyakoribbak a halálesetek a bokszban, de a statisztikák ezt nem feltétlenül támasztják alá. Persze az évi átlagosan 13 áldozat is sok.

Idén viszonylag rövid időtávon belül négy bokszoló is meghalt. Az orosz Makszim Dadasev július 19-én, az argentin Hugo Alfredo Santillán július 25-én, a bolgár Borisz Sztancsov szeptember 21-én, az amerikai Patrick Day pedig október 12-én vesztette életét.

Mindegyikük esete egy kicsit más, és rámutat arra is, hogy néhány eset könnyen elkerülhető lett volna a szabályok a betartásával.

Dadesev edzője a 11. menetben dobta be a törölközőt, mert az orosz ellenfele, Subriel Matias nyomasztó fölénybe került. Dadasevet a meccs után kórházba szállították, a mentőautóban ájult el. A kórházban agyműtétet hajtottak végre rajta, mesterséges kómába helyezték, három nap múlva halt bele a az ütésektől keletkező agyi ödémába. Santillán saját felelőtlenségének is köszönheti halálát. Júniusban nagy verést kapott Artem Haruntyunyantól, egészségének védelme érdekében július 30-áig eltiltották. Az argentin bunyós viszont nem várta ki ezt az időt, tíz nappal korábban meccset vállalt. A negyedik menetben orrvérzése miatt vége is lett a bunyónak. Ő is kórházba került, koponyaűri vérzése volt, és a veséje is összeomlott. A vérzés miatt több létfontosságú szerve is felmondta a szolgálatot, és már az sem segített rajta, hogy az agyából eltávolítottak egy vérrögöt. Sztancsov is trükközött, hiszen unokatestvére, Iszusz Velicskov licencét használta. Az első jelentések így nem is róla szóltak. Sztancsov állítólag akkor is Velicskova orvosi igazolását használta, amikor saját nevén versenyzett. A bolgárral szívroham végzett. Dayjel is valószínűleg a túl sok, fejre bevitt nagy erejű ütés végzett. Charles Conwell háromszor is padlóztatta, az utolsó ütése különösen brutálisra sikerült, négynapnyi kóma után belehalt agysérüléseibe.

Az idei négy halálos áldozat mellett még öt olyan esetről tud a profi meccseket nyilvántartó BoxRec, amikor vérrögöt kellett eltávolítani bokszolók agyából.

Egy az 1890 és 2011 között vizsgáló statisztika összesen 1604 olyan bokszolóról tud, aki meccs közben szerzett sérülései miatt halt meg, Ebből vezették le az évi 13 áldozatot. Ha ezeket az esetek nézzük, a boksz riasztó képet mutat, noha valószínűleg futballban is legalább ennyi áldozat van például hirtelen szívhalál miatt, csak itt az erőszakossággal is összekapcsolódik a halál.

Az Amerikai Orvosi Szövetség 2009-es jelentése szerint a boksznak nincs igazán nagy kockázata. A halálozás aránya kisebb, mint a motorversenyzés, a búvárkodás, a hegymászás vagy az ejtőernyőzés esetében, százezer bokszolóból 13 hal meg sérülés miatt.

„A boksz nyilvánvaló célpont, és érthetőek is a kritikák, ha nem is teljesen fairek. A boksz nagyon jót tesz a fiatalokkal, távol tartja őket az utcától, a drogoktól, fegyelemre tanítja őket, magabiztosabbá válnak. Sokkal több jó dolog jár vele, mint rossz” – mondta a CNN-nek az egyik nagy bokszszervezet, a WBF szóvivője.

A halálesetek mindig erősen megjelennek a médiában, de az adatok alapján egyre kevesebb tragédia történik. Míg az 1920-as években 233 esetet regisztráltak, addig a 2000-es években már csak 103-at. A csökkenés a szabályváltozásoknak is köszönhető. A bokszolók egyre vastagabb kesztyűket viselnek, míg a huszadik század elején még kétunciásak voltak, mára a 10-12 unciások váltak általánossá. A címmeccsek menetszámát is lecsökkentették 15-12-re 1983 után, így eleve kevesebb ütés érheti a fejet, és az is ritkábban fordulhat elő, hogy valaki a kimerültség miatt ne tudná kontrollálni a küzdelmet.

Vannak azonban olyan szakértők, akik úgy vélik, hogy a nagyobb kesztyűk kontraproduktívak is. A nagy kesztyű elvileg azt is védi, aki a pofonokat állja, de a kipárnázottság miatt jóval nagyobbat is mernek vele ütni, mint egy vékonnyal, hiszen az öklöt is megvédi.

A halálesetek döntő többségében valamilyen agysérülés áll, egy korábbi cikkünkben Jákó Péter, a magyar bokszválogatott keretorvosa így szemlétette, mi játszódik le egy fejre mért ütésnél. „Az ütés következtében a koponya nagy sebességgel fordul el, a belül lévő agyhártya azonban nem mindig képes ezt a sebességet követni, ilyenkor szakadhatnak el az erek, és lép fel vérzés, akár az agyburokban is.” Jákó arra is felhívta a figyelmet, hogy nem feltétlenül az ütés ereje a döntő, az is számít, milyen szögben érkezik, és az sem mindegy, éppen milyen állapotban voltak az agyi erek.

Azzal nagyjából a sportág minden szereplője egyetért, hogy a bokszolók tudják, milyen kockázatot vállalnak, amikor a ringbe lépnek, tudják, hogy sérüléseket szenvedhetnek el és okozhatnak is, de a harci szellem felülírja az ezen való aggódást. A bokszolót így a szabályoknak, illetve a meccsen jelenlévő hivatalos személyeknek kellene jobban védenie.

„Sokszor érzed azt, hogy meghalnál a ringben. Magamat is hallom, elég őrültnek hangzik, de azt érzed: Nem fogsz megállítani, majdnem meg kell ölnöd, hogy megállíts. Ez jár a fejedben, ha igazi harcos vagy. Gyerekeim vannak, családom, emberek, akik szeretnek és függenek tőlem, de amikor igazán benne vagy, nem számítanak ezek a dolgok. Sok harcos ezzel a szemlélettel megy be a ringbe, ahol egy másik személyiséggé válsz” – beszélt a BBC-nek Regis Prograis a küzdelem pszichológiájáról.

Kevesen gondolnák, de már a fogyasztás erősebb kontrolljával csökkenthetőek lennének a súlyos esetek. A korábbi világbajnok Andre Ward szerint a gyors fogyással járó dehidratáció az agyban is csökkenti a folyadék mennyiségét, és ez megnöveli a bevérzések esélyét. Hiába van a mérlegelés egy nappal a meccs előtt, a hátralévő 24 óra alatt a szervezet képtelen beállni optimális vízháztartásra, hiába iszik a sportoló, írja cikkében a New York Times.

A WBC-nek már van is ötlete, hogyan küszöbölje ki a rohamos fogyásokat. A testület a világbajnoki címmeccsek előtt 30, 14 és 7 nappal is mérlegre állítja a bunyósokat, és már akkor is az elvárt súly előre meghatározott százalékát kell hozniuk, tíz, öt és három százalék lehet a maximális eltérés az adott sorrendben. A meccs napján pedig maximum tíz százalékkal lehetnek nehezebbek, mint az utolsó mérlegelésnél.

Michael Schwartz, a Bokszbizottságok Szövetségének (ABC) egyik orvos szakértője szerint a halálesetek körülményeinek vizsgálatánál az egyik legnagyobb nehézséget az információhiány okozza, hiszen nem tudják, hogy az adott bokszoló például az edzésen kapott-e agyrázkódást sparringozás közben, vagy hogy milyen volt a fogyasztása. Hiába vesznek részt évente orvosi vizsgálaton a bokszolók, hogy megkapják a versenyengedélyüket, akár egy edzésen is döntő változás állhat be egészségi állapotukban, amit egy meccs előtti orvosi ellenőrzéssel nem lehet százszázalékosan kiszűrni.

„A kötelező éves orvosi vizsgálat a profi ökölvívóknál szigorúbb, mint az amatőröknél (a profiknál pl. kötelező az MRI). A mérkőzések előtt már csak egy (kötelező) általános vizsgálat van, ami értelemszerűen támaszkodik az éves engedélyre, azaz már csak az akut, időközben fellépő problémákat szűrik (mint például a vérnyomás, szívhang, kezek, fül, stb épsége).”

„Minden kiütött (KO és TKO is) versenyzőnek (még test KO esetén is) kötelező a 30 nap pihenő, amiből 15 napig az edzésektől is el van tiltva. Utóbbi betartása természetesen már a bokszoló és az edző felelőssége. A 30 naptól csak felfelé lehet eltérni, akár 120 napig is egy súlyos KO esetében. Azt viszont már szövetsége válogatja, hogy van-e a KO után kötelező MRI vizsgálat, mielőtt ismét ringbe lépne a versenyző” – mondta Sasvári Tamás, a Monokli.com szakportál szerkesztője.

Az is probléma, mint láttuk a négy bokszoló esetleírásainál, hogy nem mindenhol tudják vagy akarják betartatni a szabályokat, a kisebb gálákon hajlamosak szemet hunyni adminisztrációs hibák felett, vagy egyszerűen nem elég szigorú a kontroll. Mindezek mellett az edzők és mérkőzésvezetők felelőssége is nagy, bár a legtöbb esetben külső szemmel felmérhetetlen, mekkora károkat képes okozni egy bokszoló az ellenfelének, többször előfordul, hogy simán továbbengedik az egyenlőtlenné váló küzdelmet.

Day halála után a Headway nevű agysérülésekkel foglalkozó brit alapítvány a boksz betiltását követeli, de erre nyilvánvalóan nem kerül sor. Azt viszont a sportág szereplői, prómóterek, menedzserek is elismerik, hogy ez a tragédia felhívás arra, hogy valamit lépjenek a biztonságosabb boksz irányába.

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport