Csak ketten tiszták az utóbbi tíz Tour-győztes közül

Csak két kerékpáros, a spanyol Carlos Sastre és az amerikai Greg LeMond neve nem merült fel semmilyen doppingügyben a Tour de France körverseny utóbbi tíz győztese közül.

A többieket vagy hírbe hozták a tiltott teljesítményfokozókkal, vagy eljárás is zajlott ellenük, ám a Tour 108 éves története során mindössze egy bajnokot fosztottak meg utólag doppingolás miatt a címétől: a 2006-os erőpróbát megnyerő amerikai Floyd Landis helyett egy évvel később - az eredetileg második - Oscar Pereirót hirdették ki győztesnek. A világ legrangosabb körversenye szombaton kezdődik.

Az utóbbi tíz Tour-győztes doppinügyei:

Alberto Contador (spanyol), bajnok: 2007, 2009, 2010

A 28 éves sztár augusztusban áll a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) elé pozitív doppingtesztje miatt. A nemzetközi szövetség (UCI) tavaly függesztette fel a versenyzői jogát, miután a Touron adott egyik mintájában klenbuterol nyomaira bukkantak. A spanyol szövetség idén februárban felmentette, mert bizonyítottnak látta, hogy szennyezett marhahússal került a szervezetébe a tiltott anyag. Az UCI és a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) megfellebbezte a döntést, s előbbi szervezet azt közölte, hogy ha a CAS helyt ad a fellebbezésnek, akkor visszamenőleg törli a spanyol versenyző idei eredményeit, így például a Giro d,Italián aratott győzelmétől is megfosztja. Contador neve már 2006-ban is felmerült, mint a spanyol doppingdoktor, Eufemiano Fuentes egyik kliense.

Carlos Sastre (spanyol), bajnok: 2008

A spanyol ONCE csapatnál kezdte profi pályafutását 1997-ben, amelyet az a Manolo Saiz vezetett, aki a Fuentes-botrány egyik főszereplője volt. Sastre ellen azonban sosem zajlott vizsgálat.

Oscar Pereiro (spanyol), bajnok: 2006

A zöld asztalnál szerezte meg utólag a sárga trikót, miután Floyd Landistól elvették a győzelmet túl magas tesztoszteronszintje miatt. Pereiro ugyanazon a Touron pozitív szalbutamoltesztet produkált, de később bizonyította, hogy igazoltan szedett egy asztma elleni szert, amely az anyagot tartalmazta.

Lance Armstrong (amerikai), bajnok: 1999-2005

Az amerikai hatóságok egy éve nyomoznak utána, és sikerük esetén megkérdőjeleződhet a texasi rekordot jelentő hét Tour-diadala. Annyi bizonyos, hogy legalább az 1999-es körversenyen EPO nevű doppingszert használt, ezt egy utólagos elemzés tárta fel 2005-ben. Büntetésre azonban jogi okokból nem került sor, ugyanis az akkori B-próba már nem állt rendelkezésre.

Marco Pantani (olasz), bajnok: 1998

A 2004-ben kokain-túladagolásban elhunyt kerekes ellen több doppingeljárás is zajlott. A legismertebb botránya során vezető pozícióból félbe kellett hagynia az 1999-es Girót, miután kizárták túl magas hematokrit-szintje miatt, amely EPO használatára utal.

Jan Ullrich (német), bajnok: 1997

Az egyetlen német bajnokot 2006-ban hozták összefüggésre Fuentesszel, ezért a T-Mobile csapat nem engedte indulni a Touron. Később a bonni ügyészség bebizonyította, hogy tárolta a vérét a doppingdoktornál, és fizetett is érte. A pert egy hat számjegyű összeggel kerülte meg.

Bjarne Riis (dán), bajnok: 1996

Az első skandináv győztes 2007-ben ismerte be, hogy 11 évvel azelőtti sikerekor EPO-t, növekedési hormont és kortizont használt. Az UCI azonban közölte, hogy mivel letelt a nyolcéves elévülési idő, már nem lehet elvenni a címet Riistől.

Miguel Indurain (spanyol), bajnok: 1991-1995

A legendás kerekes 1994-ben a Tour de L’Oise során szolgáltatott pozitív szalbutamoltesztet, amely spray formájában engedélyhez kötött. A navarrai egyetemi klinika megerősítette, hogy orvosai írták fel a készítményt.

Gerg LeMond (amerikai), bajnok: 1986, 1989, 1990

Sosem került dopping miatt a hírekbe. A krónikák inkább arról szólnak, hogy 1987-ben sógora egy vadászat során életveszélyesen megsebesítette, ám utána még két Tourt nyert. Az utolsót ráadásul mindössze nyolc mp-es előnnyel, ami a legkisebb különbség a verseny történetében.

Pedro Delgado (spanyol), bajnok: 1988

Csak azért tarthatta meg trófeáját, mert a probenicid nevű szer akkoriban ugyan szerepelt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tiltólistáján, ám az UCI még nem vette fel a sajátjára. Nem sokkal később az is megtörtént.