Ledöntötték a legnagyobb bálványt

2012.08.24. 11:58

A mondás szerint kétfajta profi országúti kerékpáros van: az egyik, amelyik doppingolt, és meg is bukott, a másik, amelyik szintén doppingolt, de sohasem kapták el.

Lance Armstrong az utóbbiak körébe tartozott, bár gyanús esete neki is volt. Az amerikai tévék rendszeresen visszatérő képsora volt az, amikor hét évvel ezelőtt Armstrong ártatlan, de elszánt arccal belemondta a kamerákba Larry King műsorában: „I have never doped”. (Sohasem doppingoltam.) Nagyon sokan hittek neki, de azok valószínűleg rosszindulatú tréfának gondolták az első mondatban idézett alaptételt.

Pedig Armstrong sem volt kivétel, és úgy tűnik, a doppingellenes ügynökségeknek a bálványdöntés sem akadály. Armstrong nem küzd tovább a vádak ellen, ezért mind a hét Tour de France-győzelmétől megfosztják.

Armstrong szerint évek óta boszorkányüldözés zajlik ellene, és egyszerűen belefáradt abba, hogy folyton bizonyítania kell, tisztán versenyzett. Energiáit inkább a családjára és rákalapítványára fordítja, minthogy a Egyesült Államok Doppingellenes Szövetségével (USADA) küzdjön. Armstrong döntése, miszerint nem védekezik, a doppingellenes kódex szerint azt jelenti: beismeri a vádakat. Így elvehetik tőle mind a hét Tour de France-győzelmét, a 2000-es olimpián szerzett harmadik helyét, és törlik minden 1998 után eredményét.

Armstrong a Tour de France-ok történetének harmadik kerékpárosa, akitől elvehetik a címét – legutóbb Alberto Contadort fosztották meg 2010-es győzelmétől. Az első bukó Armstrong egykori csapattársa, Floyd Landis volt, ő is doppingolt, majd miután mindenféle tudományos és áltudományos magyarázkodása hiába való volt, a doppingellenes harc élére állt. Landis évek óta segítette az amerikai szövetségi nyomozókat is, többször vallott Armstrong ellen, de ügyködése nem hozott eredményt, lezárták a vizsgálatokat.

Névjegy

Lance Edward Armstrong
Született: 1971. szeptember 18., Planóban (Texas állam)
Családi állapota: elvált, öt gyermek apja (három volt feleségétől, Kristin Richardtól, kettő jelenlegi partnerétől, Anna Hansentől)
Jelentősebb eredményei: hétszeres Tour de France-győztes (1999-2005, várhatóan elveszik tőle), olimpiai bronzérmes (2000, időfutam), országúti világbajnok (1993), Critérium du Dauphiné Libéré, 2 győzelem (2002, 2003, Tour de Suisse (2001), Clásica de San Sebastián (1995), La Flèche Wallonne (1996)
Visszavonult: 2011. február 16-án

Saját csapattársai vallottak ellene

Úgy tűnt, a már többször visszatért és visszavonult, legutóbb triatlonozásba fogó Armstrong megőrzi tisztaságát, és pár év múlva már csak az eredményeire fognak emlékezni. Június elején azonban robbant a bomba, az USADA régi mintákat újravizsgálva EPO-használattal és vérdoppingolással vádolta meg a kerékpárost. Armstrong persze tagadott, és több mint ötszáz negatív tesztjére hivatkozva nyílt levelet tett közzé. A vádak azonban nemcsak a mintákra épültek, hanem Armstrong leghűségesebb csapattársainak vallomásain alapultak. George Hincapie, Levi Leipheimer, David Zabriskie és Christian Vande Velde is ellene tanúskodott, többen állították, hogy látták Armstrongot doppingolni, vagy éppen vele együtt vettek részt benne.

Armstrong az ő állításaikat is kétségbe vonta, és egy New York-i bíróságnak 80 oldalas beadványban próbálta cáfolni azokat. Szerinte egyszerűen megvásárolták a kerékpárosokat, hogy hamisan tanúskodjanak.

A kerékpáros USADA által összeállított doppinglistája elég terjedelmes: EPO, kortikoszteroid, tesztoszteron, növekedési hormon, vértranszfúzió és a doppingolás nyomait eltüntető, maszkírozó ágensek szerepelnek rajta. A vád talán legsúlyosabb pontja pedig az, hogy Armstrong nemcsak használta ezeket a szereket, de bátorította is a US Postalnál és a Discovery Channelnél csapattársait, hogy doppingoljanak ők is.

Miért pont a kerékpárosok?

Az országúti kerékpársport az egyik legdoppingérzékenyebb sportág. Nem véletlenül, hiszen a bringások óriási teljesítményt adnak le hosszú órákon keresztül, nem ritkán 2000 méter feletti magasságban, oxigénhiányos környezetben, és egy több napos verseny esetén napról napra meg kell újulniuk. A szervezet azonban nem tud úgy regenerálódni,hogy folyamatos legyen a csúcsteljesítmény. Ekkor jönnek azok a szerek, amelyek optimalizálhatják a teljesítményt. Leggyakrabban izomtömegnövelő, zsírégető, légzésjavító és a vér oxigénfelvételét serkentő szereket, és vagy ezek koktélját alkalmazzák. De az is előfordul, hogy a monotónia és a fáradtság ellen élénkítőket, például amfetamint és kokaint is bevesznek.

Arra, hogy orvosi segítséggel folyt szisztematikus doppingolás csapatainál, Armstrong mintái utaltak. A szervezetében az epitesztoszteron és a tesztoszteron aránya 1:6-hoz volt. „Nem alatta, vagy nem felette volt, hanem mindig pontosan annyi, amennyi lehet. De mikor megváltozott a szabály, és már csak 1:4-hez lehetett arány, akkor Armstrong szervezete, hormonháztartása is egy csapásra megváltozott, és onnantól mindig ezt az arányt mérték. Nem alatta, nem felette, hanem mindig telibe az 1:4-et. Kikövetkeztethető: a laborban nagyon jól dolgoztak mögötte” – nyilatkozta korábban Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője.

Armstrong az 500 vizsgálatából egyszer azért így is adott pozizív mintát, 1999-ben kortikoszteroidot mutattak ki nála. De az magyarázata, szerint csak azért került a szervezetébe, mert feltörte a nyereg a fenekét, és azt egy kortizol tartalmú krémmel kezelte verseny közben.

A nyakas texasi Tour-rekorder

Lance Armstrongra már akkor is csodaként tekinthettek sokan, amikor hererákját és agydaganatát legyőzve visszaült a kerékpárjára. De a texasi kerékpáros nem elégedett meg ennyivel: minden idők legnagyobb bringásai közé emelkedett. 1999 és 2005 között sorozatban hétszer nyerte meg a Tour de France-ot. Ez korábban senkinek sem sikerült, elődjei között is csak ötszörös győztesek voltak. Armstrong Tour-győzelmei előtt sem volt ismeretlen kerékpáros, de inkább egynapos menőnek számított: akkori, erőtől duzzadó, tömzsibb testalkata is ahhoz passzolt, és nem a háromhetes körversenyekhez. Emlékezetes győzelmet szerzett az 1993-as világbajnokságon, amikor az akkori legnagyobbat, az ötszörös Tour-bajnok Induraint verte meg. A spanyol egyszerűen megfeledkezett arról, hogy Armstrong előtte van, és mire kapcsolt, már nem tudta utolérni.

1996-ban diagnosztizáltak nála rákot, ami a heréjét, agyát és tüdejét is megtámadta. Orvosai negyven százalék esélyt sem adtak, hogy túléli, de a kemoterápia és a műtétek, valamint Armstrong akarata meghozta a felépülést. 1998-ban már újra versenyzett, és negyedik helyezést ért el a Vuelta a Espanán. 1999-ben pedig hozta első Tour-győzelmét is. Armstrong félelmetes versenyző volt, mindig igyekezett nyomás alá helyezni az ellenfeleit, a rákja utáni sokkal szikárabb izomzattal verhetetlen lett a hegyeken és az időfutamokon. Neki nem volt elég, hogy az összetettben vezet, szakaszgyőzelmekkel is demoralizálta ellenfeleit.

Sikerének másik kulcsa a csapata, volt amely mindig száz százalékig alárendelte magát neki. Olyan fegyelmezettséggel azóta sem ment egyik csapat sem, hét győzelméhez ez is kellett. Armstrong igazi Tour-specialista lett, nem nagyon indult más versenyeken, egész évben csak arra készült.

A mezőnyben nem volt túl népszerű faragatlan, odamondogatós viselkedése miatt. A sajtót sem etette a tenyeréből, és hiába a Tour-győzelmek, a francia közönség sohasem barátkozott meg vele igazán.

Csak visszatérése után enyhült a viszonyuk. Armstrong 2005-ben egyszer már visszavonult, ám néhány év pihenés után úgy döntött, újra megpróbál nyerni a 2009-es Touron. Nem sikerült, csak harmadik lett. A következő évben is versenyzett, de ekkor állítása szerint az volt a célja, hogy minél több helyen megismertesse rákalapítványát, és adományokat gyűjtsön. A Touron már nem is volt az igazi, csak epizódszerep jutott neki.

Korábbi eredményei és a rákból való felépülése miatt azonban már akkora elismertségnek örvendett, hogy ez gyenge eredmény nem hagyott nyomot senkiben. Az biztos, Armstrongnál nincs nagyobb hatású kerékpáros a világon, az amatőr bringások között még most is körülbelül minden harmadik az ő egykori csapatmezeinek mását viseli, és a csuklójukon ott figyel Armstrong rákalapítványának jelképe, a sárga szilikonkarkötő.

A kerékpársporton kívül népszerű figura lett, óriási marketingértéke miatt. Kétszer New York Maratonon is futott, a verseny egész közvetítését rá építették, szinte többet mutatták a kamerák Amerika hősét, mint a profi maratonistákat. A texasi származására mindig büszke Armstrong George W. Bush-sal is szívesen mutatkozott. Pr-rendezvényeken is egymásra találtak, például közös biciklizést tartottak az Irakban és Afganisztánban megsérült amerikai katonák előtt tisztelegve, de tekertek az elnöki nyaraló körül is magánemberként. Sőt egy időben arról is beszéltek, hogy Armstrong texasi kormányzónak jelölteti magát.

Az Armstrong-ügy kronológiája


2004. július 2.
Közvetlenül a 2004-es Tour de France előtt jelent meg az "L.A. Confidental" című könyv, amelyben két újságíró, David Walsh és Pierre Ballester komoly doppingvádakat fogalmazott meg Armstrong ellen.
2004. október 1.
Michele Ferrari sportorvos egy év börtönbüntetést kapott, mert bebizonyosodott róla, hogy csalásokban vett részt. Az olasz doktor sokáig Armstronggal is együtt dolgozott. Ferrarit ugyanakkor bizonyítékok hiányában felmentették az alól a vád alól, hogy kerékpárosokat látott volna el doppingszerekkel.
2005. április 1.
Mike Anderson, Armstrong korábbi menedzsere egy bírósági tárgyaláson azt állította, hogy 2004-ben tiltott szert talált a kerékpáros fürdőszobájában. Armstrong rágalmazás miatt kártérítési pert indított Anderson ellen.
2005. július 24.
Armstrong rekordot jelentő hetedik alkalommal győzött a Tour de France-on, ezután befejezte kerékpáros pályafutását.
2005. augusztus 23.
A L'Equipe francia sportnapilap arról közölt írást, hogy Armstrong 1999-ben adott vizeletmintáiban bizonyítottan eritropoetin (EPO) elnevezésű tiltott teljesítményfokozóra bukkantak. Az EPO-t először 2001-ben tudták kimutatni.
2006. május 31.
A Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI) által összehívott bizottság felmentette Armstrongot az 1999-es doppingvádak alól. A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) az UCI jelentését „majdhogynem nevetségesnek" nevezte.
2008. szeptember 9.
Armstrong bejelentette, hogy 2009-ben visszatér a kerékpársportba.
2008. október 2.
A Francia Doppingellenes Ügynökség (AFLD) azt tanácsolta Armstrongnak, hogy az 1999-ből megőrzött hat vizeletmintáját vetesse alá újabb teszteknek. A kerékpáros nem fogadta el a javaslatot.
2010. május 20.
Floyd Landis, Armstrong korábbi csapattársa közölte, hogy pályafutása nagyobb részében folyamatosan doppingolt. A Tour de France 2006-os győztese – akit utóbb megfosztottak címétől – ezzel összefüggésben Armstrongot is doppingolással vádolta. Armstrong visszautasította az állításokat.
2010. május 26.
Landis kijelentései után az amerikai hatóságok közölték, kiszélesítik az Armstrong elleni nyomozást, s abban a kérdésben is vizsgálatot indítottak, hogy a kerékpáros főszponzorától, az US Postaltól kapott támogatást nem fordította-e doppingszerek beszerzésére.
2011. február 16.
Armstrong bejelentette, hogy véglegesen visszavonul.
2011. május 20.
Tyler Hamilton, Armstrong másik korábbi csapattársa Floyd Landishez hasonlóan komoly doppingvádakat fogalmazott meg Armstrong ellen. „Láttam a hűtőszekrényében az EPO-t. Sőt, egyszer annak is szemtanúja voltam, ahogyan beadta saját magának" – nyilatkozta Hamilton.
2012. február 4.
Az államügyészség beszüntette a nyomozást Armstrong ellen a doppingvádakkal kapcsolatban.
2012. február 9.
A Nemzetközi Triatlon Szövetség (WTC) bejelentette, hogy együttműködési megállapodást kötött Armstronggal, aki ha hat versenyen rajthoz áll, egymillió dollárt kap rákellenes alapítványán, a Livestrongon keresztül. Az első viadalra az idén októberben kellett volna elutaznia Armstrongnak.
2012. június 12.
Az amerikai doppingellenes ügynökség (USADA) súlyos doppingvádakat fogalmazott meg Armstronggal szemben. A sportembert doppingolással, illetve doppingszerekkel való kereskedéssel vádolták. Az USADA többek között azt állította, Armstrong 2009-es és 2010-es vérmintáin manipuláció nyomai mutathatók ki. Armstrongot azonnali hatállyal minden sporttevékenységtől eltiltották.
2012. június 14.
A WTC közölte: az Armstrong ellen folyó eljárás miatt a sportoló nem indulhat triatlonversenyeken, így a június 24-i nizzai Ironmanen sem állhatott rajthoz.
2012. augusztus 20.
Egy texasi bíróság jogosnak ítélte az USADA által megfogalmazott vádakat. Armstrongnak ezután döntenie kellett, hogy bírósági meghallgatáson kívánja-e bizonyítani ártatlanságát, vagy elfogadja az esetlegesen életre szóló eltiltást.
2012. augusztus 24.
Armstrong közleményben jelentette be, hogy a továbbiakban nem harcol az ellene felhozott vádakkal. Az USADA így megfoszthatja mind a hét Tour-győzelmétől, és örökre eltilthatja a versenyzéstől.