Bernadett
0 °C
4 °C
Swaney Elizabeth
hétfő 02:00
Swaney Elizabeth
Szabadstílusú sí

A Taskenti Terrorista már senkit se lök fel

2013.04.10. 18:14

A júliusban rendezendő Central-European Tour kerékpárverseny népszerűsítésére két egykori világklasszis érkezett Magyarországra. Az 1995-ben Giro d’ Italiát nyerő Jevgenyij Berzin nem lett állócsillag, de versenyzési stílusa miatt a Taskenti Terrorista becenevet is megkapó Dzsamoliddin Abduzsaparov vitathatalanul nagy egyénisége volt a kerékpárnak, a sprinter mindhárom nagy körversenyen nyert szakaszt és ponttrikót.

Ha megindult, Abduzsaparov kíméletlen volt a sprintekben, minden erejét beleadta a hajrába, és nem nagyon zavarta, hogy eközben nem tart egyenest, és könyökével odébblökdösi a versenytársait. Ez a stílus sok bukást okozott a sprintekben, nem véletlen, hogy a tömegjelenetek és sérülések után megkapta a születési helyére, az üzbég fővárosra utaló Taskenti Terrorsta nevet. Amikor arról kérdezem Abduzsaparovot, emlékszik-e, ki mondta rá ezt először, vállat von. „Fogalmam sincs, de igazából nem is érdekel, sohasem éreztem sértőnek ezt a nevet, valahogy úgy van, hogy az igazi egyéniségek kapnak beceneveket, nem véletlen lett Marco Pantani is Kalóz.”

Abduzsaparov még a szovjet válogatottban kezdte, Békerversenyen és olimpián is indult. 1988-ban, Szöulban ötödik lett, majd 1990-től a profik közé állt. A nagy hajrás egy évvel később már hozta az eredményeket, a Tour de France-on két szakaszt is nyert, és a pontversenyben is első lett. De nem sokon múlt, hogy a dobogó helyett először a kórházban kössön ki. A párizsi zárószakaszon is szaggatta kormányát, és így száz méterrel a cél előtt felcsavarodott a kordonra.

A sérült kerékpárost később társai ültették fel egy új biciklire és tolták be a célba, hogy legyen hivatalos eredménye. Abduzsaparov azt mondja, már nem is emlékszik, milyen fájdalmas volt a bukás, ez is a verseny része, nem különösebben érdekelte. Azért ennél kellemesebb emlékei is vannak Champs Elysées-i Tour-befutókról. Később háromszor nyerte meg a zárószakaszt. A Giro d' Italián és a Vuelta a Espanán is tudott szakaszt nyerni, sőt ahogy a Touron, úgy ezeken a háromheteseken is megszerezte a pontverseny első helyét. Rajta kívül ez csak Eddy Merckxnek, Alessandro Petacchinak és Laurent Jalabertnek sikerült. Az üzbég utóbbival sokat küzdött, a 90-es évek elején általában kettejük párharcán múlt a Tour zöld trikójának sorsa.

Abduzsaparovnak mindig is végső hajrá számított, nem az odáig vezető út, de Berzin ezt hallva azért felidézte, hogy az 1994-es Giro egy szakaszán nagy meglepetésére egy hegyi szakaszon találkozott az üzbéggel. „Nagyon kemény etap volt, négy nagy heggyel, 2700, 2200, 2100 méteres csúcsokat másztunk meg és hegyibefutó volt a végén. Egy kisebb csoporttal megindultunk, de az utolsó előtti emelkedőn utolértünk két kisembert, Abduzsaparov és egy kolumbiai versenyző voltak azok, el sem tudtuk képzelni, mit keresnek itt. Aztán persze leszakadtak.”

Berzinnek bár juniorként is voltak eredményei, 1994-ben, 24 évesen robbant be a profi kerékpáros életbe, amikor két legendát, Pantanit és az ötszörös Tour-győztes Miguel Induraint utasította maga mögé a Girón. Berzin egy hegyi szakaszt és két időfutamot nyert ekkor. Egy évvel később Tony Rominger mögött csak második lett, mert csapata nem volt igazán egységes. Elfecsérelték erejüket, amikor csapattársával, Pjotr Ugromovval egymással is harcoltak. Berzin 1996-ban a Touron még nyert egy időfutamot, de soha többé nem tudta megismételni a sikereit, beleszürkült a mezőnybe. „Egyszerűen elfáradtam. A motivációmmal nem volt probléma, de nehezen viseltem fejben és fizikailag a megterheléseket. Nagyon korán kezdtem a szezont, és a végére 140 versenynap jött össze, ami nagyon sok. Nehéz magas szinten sok többnapost teljesíteni” – mondta az orosz időfutam-specialista.

A kerékpártól már mindketten elszakadtak, csak nagyon keveset tekernek, Berzinen ez látszik is, jó pár kilót magára szedett, és már autókkal kereskedik. Abduzsaparov pedig maga szerint is csak úgy elvan. Az üzbég szerint megváltozott a kerékpár. „Ma már nincsenek igazi sprinteregyéniségek, csak össszeálló vonatok vannak, akik elvisznek valakit a célig. Meg lehet nézni, ha úgy érkezik a hajrához a mezőny, hogy nem állnak össze sorok, a legritkább esetben nyer a sprinternek tartott versenyző. Ezért sem igazán kedvelek senkit a maiak közül.”

A két sportoló még a Szovjetunióból indult, de az utódállamok kerékpársportja egyre meghatározóbb a profik között, elég az orosz Katyusa és a kazah Asztana csapatra utalni. „Széteshetnek az országok, de biciklizni akkor is fognak az emberek. Ezeknél a csapatoknál az állam vállal nagy szerepet, felismerték az imzsáértékét. Az eredmények most inkább a pénznek köszönhetőek, mert a szakemberképzésben azért van egy tízéves lyuk” – mondta Berzin.

Arra sem ő, sem Abduzsaparov nem válaszolt, hogy milyennek látják a kerékpársport jövőjét, most hogy egyre több egykori sztár ismeri be, karrierje során tiltott teljesítményfokozókat használt. „A doppingügyek mindig politikáról szólnak, de nem is foglalkozunk vele” – összegeztek, de szűkszavúságukat az is indokolhatja, hogy mindketten megbuktak korábban. Adbuzsaparovnál a Contadort is lebuktató klenbuterolt találtak 1997-ben, Berzin pedig magas hematokritértéke miatt kapott eltiltást.

A két sztár nyáron újra találkozhat, a tervek szerint a 100. Tour de France befutóján minden egykori élő célba érkező jelen lesz, bár hogy mi lesz ebből, egyelőre kétséges, az orosz és az üzbég sem kapott még meghívót a szervezőktől.

Köszönet Sutkó Mihálynak, a Central European Tour főszervezőjének a tolmácsolásért.