Sikeres haláltakkon múlhat a Vendée Globe
További Extrém sport cikkek
- Elképesztő szóló mászást vitt végbe egy nemzetközi szinten ismeretlen mászó a K2-n
- Először mászták meg télen a K2-t
- Rakonczay Gáborért mentőhelikopter ment, vége a rekordkísérletnek
- Elképesztő világcsúcs: egy levegővel 112 méterre merült egy búvár
- Rutin nélkül és idősen is fel lehet jutni a Mount Everestre
Úgy néz ki, Alex Thomsonnak nagy szerencsére, Le Cléac’h hibájára, vagy egy jól sikerült haláltakkra (nagyon bátor, de kis szerencsével kifizetődő taktikai lépés) lesz szüksége ahhoz, hogy megnyerje a Vendée Globe szóló földkerülő vitorlásversenyt. Pedig a verseny első szakaszán, Franciaországtól a Jóreménység-fokáig úgy tűnt, hogy ő a favorit. Nem rajtolt kifejezetten jól, az elején kisebb taktikai hibákat is vétett, de aztán ledarálta ellenfeleit, és ekkor azt lehetett hinni, hogy a hajója, a Hugo Boss minden más hajónál gyorsabb a mezőnyben. Aztán, már a déli Atlanti-óceánon Thomson néhány száz méter híján majdnem megdöntötte a szóló vitorlázás 538 mérföldes 24 órás rekordját, amikor egy ismeretlen vízben lebegő tárggyal ütközött.
Hajója a balesetben elvesztette a jobb oldali foilját. Ez a kitolható és behúzható szárnyféleség a modern hajótervezés új találmánya. Ha a szél alatti oldalon (amerre a hajó dől) kidugják a hajlított lemezt (leginkább egy pingvin uszonyára hasonlít), akkor az a szárnyashajók működési elve szerint emeli kifelé a vízből a hajót, és így stabilizálja azt, mint egy trimaránt a támaszkodó oldala. Amikor Afrika és Ausztrália déli csücske között Armel Le Cléac’h lassan, de biztosan átvette Thomsontól a vezetést, majd amikor a Horn-fokhoz közeledve el is húzott tőle, úgy nézett ki, hogy Thomsont az elvesztett foil, illetve annak a vízbe lógó csonkja hátráltatja a nagyobb sebesség elérésében.
Aztán Thomsonnak karácsonykor éppen a Horn-fok előtt sikerült eltávolítania a letört foil csonkját, majd befordulva az Atlanti-óceánra csaknem 800 tengeri mérföldet ledolgozott a hátrányából, és 30 mérföldre megközelítette az éllovast. Ennek azonban az ég világon semmi köze nem volt a hajó potenciális sebességéhez, sokkal inkább azért következett be, mert az élen haladó Le Cléac’h belefutott egy nagy szélcsendes zónába. Az elmúlt két napban aztán Thomson az idő nagy részét balra dőlve, azaz a megmaradt foilját használva töltötte, és tölti ezekben a percekben is, mégis egyre jobban lemarad Le Cléac’h-tól, mert a francia folyamatosan valamivel jobb szelet kap. A különbség közöttük újra 330 mérföld, a hátralevő távolság pedig 3700 mérföld, azaz Thomsonnak egyre kevesebb az esélye, hogy első legyen.
Az előzés viszont még így sem kizárt. A két versenyző egy-két nap múlva éri el a Doldrums-t az egyenlítőtől északra elterülő jellemzően gyenge szeles övezetet. Az alapforgatókönyv szerint elsőként Le Cléac’h lassul le, és Thomson hátránya csökken, aztán a francia szabadul először, és ismét növeli az előnyt. Csakhogy a Doldrums nemcsak gyenge szeleiről, de kiszámíthatatlanságáról is híres, hol szélesebb, hol elkeskenyedik észak és dél között, időnként leterjed a brazil Recife hosszúságáig, máskor visszahúzódik az afrikai partokig. A mostani előrejelzésekből úgy tűnik, hogy a lehető legnyugatibb útvonalon lesz érdemes átkelni rajta, de mindenképpen ez a verseny utolsó pontja, ahol Thomson rövid idő alatt akár rá is mászhat Le Cléac’h-ra.
Közben 1100 mérföldre a Horn-foktól Fa Nándornak visszajött a szele, aminek az iránya még nem tökéletes, de a következő 24 órában folyamatosan javulni fog. Sebessége már most 10 csomó, ami még nőhet is, így ha a szél kitart, 4 nap múlva megkerülheti a Horn-fokot. Mögötte délnyugatról egy alacsony nyomású nagy szeles zóna húzódik fokozatosan északkelet felé, de ez valószínűleg nem éri el a magyar hajóst.