Zöld Ferrari az F1-es hírességek csarnokában

Londontól mintegy száz mérföldnyire északra, Nottingham közelében van a Donington park, ahol tizenegy éve rendeztek utoljára Forma-1-es versenyt. Híres maradt viszont a helyszín, mert a szakértők úgy vélik, a háromszoros világbajnok brazil Ayrton Senna itt aratta legnagyobb győzelmét, az Európa Nagydíjon.

Senna legnagyobb győzelmének helyszínén

Tekintse meg képeinket!

A negyedik helyről indult a szakadó esőben, de a rajt után visszacsúszott, ám még az első körben megelőzte Karl Wendlingert, Michael Schumachert, Damon Hillt és Alain Prostot, és így az élre állt. Végül minden riválisát lekörözte, a befutónál vele egyedül azonos körben lévő Hill is csak nem sokkal a cél előtt előzte vissza a háromszoros világbajnokot.

Noha a Donington Parktól még abban az évben el is köszönt a Forma-1 - a motorosok viszont évről évre visszajárnak ide -, az autóktól nem. Köszönhetően Tom Wheatcroft úrnak, aki szenvedélyes és fanatikus gyűjtője a versenyautóknak.

Bugattival kezdődik

Múzeumának öt termében mintegy száz F-1-es autó van kiállítva a kezdetektől mostanáig, különös tekintettel Sennára, Juan Manuel Fangióra, Jim Clarkra. (A két dél-amerikai pilóta szobra a múzeum előtti parkban is megtalálható.)

A kiállítás egy legalább hatméteres csodaszép fekete Bugattival indul, és az első teremnek köze sincs az autóversenyzéshez - motorok és régi utcai autók pihennek egymás mellett -, a következőnek viszont már annál inkább.

Az ötvenes évek legendái

Abban az ötvenes évek jellegzetes autói sorakoznak fel egymás után, és a harmincas évek klasszisáról, Tazio Nuvolariról nevezték el. Alfa Romeók, Ferrarik, Mercedesek, Porschék váltják egymást, de láttunk Maseratit és Bugattit is. Már ezek az autók képesek voltak háromszázzal száguldani.

Wheatcroft gyűjteményéből nem maradhatott ki az ebben a korszakban az elitkategóriában próbálkozó, ám aztán visszavonuló Aston Martin sem, amelyiknek érdekessége, hogy a kipufogó csövek a pilóta mellett húzódtak.

A hatkerekű Forma-1-es autó

A hatvanas évek ereklyéi közül feltétlenül kiemelésre méltó az első Lotus, amelyik a '68-as monacói futamon már egy cigarettahirdetéssel futott végig. A hatvanas évek Forma-1-es versenyei egyébként a végeláthatatlan fejlesztések és kísérletezések jegyében teltek, ekkor szélesedtek ki látványosan a hátsó abroncsok, valamint a hátsó vezetőszárnyakat is ekkor fejlesztették ki a nagyobb leszorító erő érdekében.

A Rudolf Caraccioláról - a német pilóta a húszas és harmincas években ejtette ámulatba a publikumot - elnevezett teremben rögtön szembetaláltuk magunkat Jodie Scheckter '76-os, hatkerekű Tyrelljével, amelyik nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Tragikus sorsú pilóták emlékei

Még ebben a helyiségben van egy mai szemmel ugyancsak meghökkentő kocsi, mégpedig '76-ból. Lord Alexander Hesketh csapata ugyanis a Penthouse támogatását használta fel, így került Guy Edwards autójára egy egész alakos nem túlöltözött pincérlány. (Manapság már furcsa, a Warsteiner is támogatta ezt a csapatot.)

Ebből az évtizedből két tragikus sorsú pilóta, a Holland Nagydíjon az autójában bennégett Roger Williamson, és a svéd Ronnie Petterson gépeit is láthatjuk egyéb emléktárgyaik mellett.

Senna pályája, autókban

Az utolsó, ötödik termet egy spárgazöld Ferrari nyitja, amelyikkel ötven tájékán versenyeztek. (Tudtunkkal Gilles Villeneuve-nek volt szerencséje nem teljesen tűzpiros Ferrariban ülni, igaz az övé inkább fehér volt.)

Majd az ugyancsak ötven tájékán hódító Vauxhallokat vehetjük szemügyre, hogy aztán sorban láthassuk Senna valamennyi versenyautóját a tízéves pályafutása alatt. (A Tolemantől kezdve a Williamsig mindegyik kocsi megtalálható a kollekcióban.) Ezenkívül nyomon követhető a McLarenek törzsfejlődése, Adrian Newey tervezői munkája azonnal szembetűnik látva Häkkinen autóit a kezdetektől a világbajnoki címig.

Pályarajzok, bukósisakok

A tárlatot Senna és Fangio viaszszobra zárja, mellettük pedig megannyi pezsgősüveg, de egy darabbal sem több, mint ahány futamot nyertek.

A termeket összekötő folyosókat pályarajzok - igazi kuriózumok is vannak itt, mint például a hetvenes évekbeli majd' tizenöt mérföld hosszú Nürburgring - szegélyezik, és megszámlálhatatlan győzelmi trófea, valamint korabeli sisakok, egészen a minapig.