30 éve halott Gilles Villeneuve, a legenda

1982. május 8-én, a zolderi Belga Nagydíj időmérőjén balesetet szenvedett, és meghalt a 32 éves Gilles Villeneuve. Alig öt szezont versenyzett a Forma-1-ben, hat futamot nyert, ám így is akkora legendává vált, hogy a mai napig emlegetik a nevét világszerte, ha az autóversenyzés kerül szóba.

Sokak szerint ő volt a versenypilóta megtestesítője, aki mindig megalkuvást nem tűrően ment előre, nem vezetett kivárásra, nem húzódott le, és nem vett vissza soha. Akkor előzött, ha esélyt látott rá, nem pedig akkor, ha reálisan végig lehetett vinni a manővert.

Kortársai szerint félelmetesen gyors volt, talán túl gyors is, mindig a határon ment, nem ritkán túl is lépte. Niki Lauda azt mondta róla: "ő volt a legőrültebb, akivel valaha összeakadtam, és eközben érzékeny, szerethető figura, ami egészen különleges emberré tette". Az 1979-ben csapattársaként világbajnok Jody Scheckter szerint a "leggyorsabb, aki megfordult a motorsportban".

Egy futamon indult McLarennel 1977-ben, majd Enzo Ferrari maga szerződtette, leginkább, mert emlékeztette őt egy korábbi legendás pilótájára, Tazio Nuvolarira. Az öreg abszolút kedvence lett, az íróasztalán fia, Dino fényképe mellett az övé volt csak ott.

Gilles Villeneuve nevéhez fűződik az F1 talán leglátványosabb csatája, amit az 1979-es Francia GP-n vívott René Arnoux Renault-jával. Le lehetne írni, hányszor előzték oda-vissza egymást az utolsó körben, de érdemesebb megmutatni:

Hasonlóan nagyszerű Villeneuve 1981-es jaramai győzelme, amikor egyenesben gyors, kanyarban lassú Ferrarijával az egész élmezőnyt feltartva szerezte meg a győzelmet úgy, hogy az első öt 1,2 másodpercen belül ért célba.

Villeneuve legnagyobb sikere, de nem legnagyobb teljesítménye volt 81-es monacói győzelme, bár az első helyet itt is előzéssel vette át.

Egészen káprázatosan ment az esőben, amit annak tulajdonított, hogy karrierjét otthon motorosszán-versenyzőként kezdte. "Azok a gépek összevissza jártak alattad, vagyis a csúsztatásból utána már nem nagyon lehetett újat mutatni nekem."

A 79-es Amerikai GP esős edzéséről mesélte Scheckter: "Összefostam aznap magam, olyanok voltak a körülmények, de így is azt gondoltam, enyém a legjobb idő. Aztán megnéztem Gilles-ét. 11 másodpercet vert rám, és én voltam a második. Fogalmam sincs, hogy csinálta".

81-ben, Kanadában a futamon is esett, Villeneuve újra bizonyította, a volán mögött nem teljesen komplett, ámde zseniális: Ferrarijának első szárnya eltört, majd épp a feje elé hajlott fel. Villeneuve nem igazán lassított, bár nem láthatott rendesen előre. Már ki akarták zárni, mivel a sérült kocsi veszélyt jelentett nem csak rá, de a többiekre is, amikor a szárny végre leszakadt. Villeneuve meg sem állt a harmadik helyig a hiányos autóval.

A mai napig ő az egyetlen kanadai, aki megnyerte hazai nagydíját, ez volt első F1-győzelme, 1978-ban. Halála után a pálya is az ő nevét vette fel, a Forma-1 napjainkig versenyez rajta, és a célvonalhoz fel van írva: Salut, Gilles!