Siralmasan szánalmas

Nem kellett szívgyógyszer után kapkodnia a szurkolóknak a mérkőzés első tíz percében. Knézy Jenő profihoz méltóan oldotta meg a kis futball-hiátust: mivel a vendégek összeállítása nem nagyon ment neki, ezért röpke földrajz órát tartott Szaúd-Arábiáról. Ebből megtudhattuk az ország adottságait, hány szaúdi és hány jemeni lakja, szóval mindent, ami nem kapcsolódott a pályán történtekhez. Az is kiderült a kis egyvelegből, hogy a magyar nemzeti tizenegy még nem kapott ki ázsiai válogatottól. Izrael ugye Afrika... Persze nem kellett aggódni, hogy bármiről is lemaradunk, a legnagyobb eseményt Sebők indítási kísérlete jelentette - a német másodosztályból hazatért hátvéd kirúgta a világból a játékszert.

Jegyzőkönyv

MAGYARORSZÁG - SZAÚD-ARÁBIA 2-2 (1-0)br> Győr: 4000 néző . Vezette: Kos (Vidali, Novarlic - mind szlovén) Magyarország: Király - Hrutka, Sebők V., Dragóner - Fehér Cs. (Korsós Gy. a 78. p.), Dárdai, Lendvai, Pető Z. - Lisztes - Horváth F., Preisinger (Fehér M. a 66. p.) Szaúd-Arábia: Al-Deaya - Al Khelevy, Al Ghaudi, Al Jaber, O. Al Dossari (Al Shelia a 73. p.), A. Al Dossari (Al Shelhoub a 66. p.), Mechal, Al Douchi, Mohammad Naur, Zubramavi, Al Tamyat (Tarik a szünetben) Gólszerző: Horváth F. a 18., Horváth F. a 79., Mechl a 91., Al Jaber a 92. percben Sárga lap: Al Tamyat a 33., Lendvai az 55., Mohammad Nour a 72. percben

Tíz perc elteltével helyzetbe került a magyar válogatott, de Horváth Ferenc egy hajótörött magányában - maga sem tudja hogyan - kirúgta a labdával a kapus lábát. A 18. percben kompenzálta hibáját, hazai pályákon, magyar játékostól ritkán látható nagy gólt lőtt: Fehér Cs. bedobását felfejelte a levegőbe, majd hanyatt dőlve a kapura húzta, s a labda a felső lécről a gólvonal mögé vágódott. A mindenkit meglepő vezetés után visszavett az iramból a Bicskei-csapat (ez bravúr volt!), és a 32. percben majdnem meg is kapta ilyenkor szokásos gólját, de O. Al Dossari nagy helyzetben fenékre ült. Két perc múlva a bombázó hírében álló Pető próbálkozott, de lövése az öt és feles vonalára vágódott - az égből.

Brazil iskola - jutott eszembe Knézy Jenő állandó, a szaúdiakat kísérő jelzője, amikor az egyik vendégjátékostól tíz méterre pattant a labda, s alig egy perccel később társa talpa alatt csúszott tovább a játékszer. Persze, a mieinket sem kellett félteni, szebbnél szebb technikai bakikkal kápráztatták el a publikumot, míg végül a szlovén bíró meg nem unta a szerencsétlenkedést. A szünetben Halmai Gábor nyilatkozata sokkolta a lelátón és a tévé előtt helyet foglalókat: Mi mindig, mindenki ellen győzelemre játszunk...

Jött a második félidő, s vele a megszokott magyar bunkerfoci. Jó tíz percig nem léptük át a félpályát, s ez feltűnt a kommentátornak is: ,,A magyar csapat még az öltözőben van. Persze nem fizikailag..." (Köszi). A rendes játékidő vége előtt tizenegy perccel aztán megint gólt lőttek az aranylábúak. Lisztes ívelt egy szabadrúgást Hrutka fejére, aki keresztbe bólintott Horváthhoz, s a genki cserecsatár ezúttal sem hibázott. Hibázott viszont a védelem, amikor a 91. percben engedte Mechalt végig botorkálni a baloldalon, s ekkor Király sem tudott közbeavatkozni, így szépítettek az arabok. Majd egy perc múlva jött a szokásos egyenlítő gól: Sebők maradt le egy beadásról és egyúttal Al Jaberről, aki kapásból bombagólt lőtt a rövid sarokba. Minden maradt tehát a régiben, a mieink füttykoncert közepette vonulhattak az öltözőbe....