Foci-Eb-pályázat: három a magyar igazság
További Futball cikkek
-
Ceausescu fia és a székely futballsztár magyar filmen - Fontos változásról értesítette a szurkolókat az Újpest a Fradi elleni rangadó előtt
- Szoboszlai Dominik üzent a magyar szurkolóknak a panenkás gólja után
- Egészen lehetetlen helyzetbe került a magyar futballválogatott a pénteki NL-sorsolás előtt
- A futball élet és halál kérdése, az élet sokkal több annál
A Magyar Labdarúgó-szövetség sorrendben harmadszor pályázza meg a labdarúgó-Eb megrendezését. A 2004-es viadalt Ausztriával közösen buktuk el, Portugáliával szemben, míg a 2008-ast egyedül, ekkor az osztrák-svájci közös pályázat lett a befutó. A 2012-es kontinensvetélkedőre Horvátországgal közösen pályázik a szövetség. Stadionjaink ezúttal sincsenek, összefogás és akarat viszont igen. Négy évvel ezelőtt hétszázmilliárd forintos összköltséggel számoltak, most a közös rendezés miatt kevesebb is elég lehet.
Magyarország még soha nem adott otthont nagyobb felnőtt futballtornának és az 1986-os vb óta válogatottunk sem jutott el a világ- és Európa-bajnokságokra. A pesszimisták szerint immár egyetlen esélyünk a részvételre, ha hozzánk látogatna el valamelyik világverseny, és így a rendező jogán a nemzeti csapat automatikusan szerepelhetne azon.
Nézegessen elképzelt stadionokat!
Tekintse meg a korábbi terveket!
Labdarúgásunk irányítói először a kilencvenes évek végén gondoltak arra, megpróbálkoznak egy Európa-bajnoki pályázattal. Ehhez remek partnert találtak az osztrák szövetségben, így a 2000-es holland-belga pályázat mintájára közösen nyújtották be igényüket a 2004-es viadalra.
Portugália lett a befutó
Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) azonban 1999. október tizenharmadikán, Aachenben úgy döntött, Portugália egyedül is jobb kontinensvetélkedőt tud rendezni, mint a két közép-európai állam együtt. Az már csak részsiker volt, hogy az osztrák-magyar pályázat a második lett, megelőzve a jóval esélyesebbnek vélt, sokak által biztos befutónak tartott spanyolokat.
Nézegessen elképzelt stadionokat!
Az Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) vezetői 2000-ben a "sebeiket nyalogatták" nem gondoltak újabb próbálkozásra, de Bozóky Imre elnök az év végén úgy nyilatkozott: "a stadionok - hála az állami segítségnyújtásnak - épülni kezdenek, és én tapasztaltam már az előző kandidálásnál is, hogy sokkal többet nyom a latban az, ha már megépültek a létesítmények, nemcsak maketten léteznek. Az első lépéseket megtettük, a stadion-rekonstrukciós program elindult".
Tizenkétmilliárd forint stadionfejlesztésre
Erre jó alapot nyújtott, hogy az akkori sportminiszter, Deutsch Tamás a Hivatásos Labdarúgó Alszövetség (HLASZ - ma már Magyar Labdarúgóliga) évzáró sajtótájékoztatóján bejelentette, a központi költségvetés a következő három évben összesen 12,7 milliárd forintot költ majd stadionfejlesztésre. Ez összesen harmincnyolc létesítmény modernizációját jelentette volna - a helyszíneket négy kategóriába sorolták a felújítás színvonala szerint, és 2001 márciusa és 2003 vége között zajlottak volna a munkák - és a kivitelezésre külön céget hoztak létre, Stadion Invest Rt. néven. Azóta közismert, jóval kevesebb pályán kezdődtek el a munkák, a nagyobb beruházások közül mindössze a Megyeri úti és az újvárosi stadion készült el.
2004-re egyedül pályáztunk
2001 februárjában aztán eldőlt, hogy Ausztria ismét pályázik, ezúttal a 2008-as Európa-bajnokság megrendezésére, ezúttal nem Magyarországgal, hanem Svájccal közösen, miután mindkét alpesi ország kormánya támogatásáról biztosította a terveket. Még 2000 júniusában ugyan felmerült egy közös magyar-horvát-osztrák-szlovén pályázat lehetősége is, ezt azonban elvetették a felek. Két hónappal később némi meglepetésre a görög futballszövetség a törökökkel "állt össze", a folytatásban aztán Skócia és Írország, Oroszország, a négy északi ország (Svédország, Norvégia, Dánia és Finnország) is jelezte kandidálását. Majd augusztusban Deutsch jelentette be: Magyarország is megpályázza a 2008-as viadalt - egyedül.
Legutolsóként aztán befutott a horvát-bosnyák közös pályázat is, így összesen hét pályázó közül kellett döntenie az UEFA illetékeseinek.
Októberben megtartotta alakuló ülését a 2008-as labdarúgó Európa-bajnokság előkészítő bizottsága. A testület vezetésével Bozóky MLSZ-elnököt bízták meg. A tagok közé labdarúgó-szakembereket, üzletembereket, illetve a minisztériumok képviselőit választottak be.
Tíz város jelentkezett
2001 decemberében összesen tíz magyar város: Budapest, Debrecen, Miskolc, Szeged, Győr, Székesfehérvár, Kaposvár, Zalaegerszeg, Kecskemét és Pécs jelezte rendezési szándékát. Néhány hónappal később eldőlt, hogy Kecskemétnek, Pécsnek és Zalaegerszegnek nem jut szerep a pályázatban, míg a fővárosban Puskás-stadionon kívül a Fehér úton új aréna épülne. A szervezőbizottság tervei szerint Magyarország a rendezési jog elnyerése esetén ötszáz milliárd forintot költött volna a nyolc új stadionra.
Ismét második hely
Az UEFA szemlebizottsága 2002 augusztusától járta végig a lehetséges helyszíneket, és az osztrákok után szeptemberben ellátogatott Magyarországra is. A bejárás után - melyen az összes rendező várost meglátogatták, igaz mindenhol csak látványterveket láthattak - Lars-Chirster Olsson, az UEFA főigazgatója elismerte, hogy a magyarok sokat fejlődtek a négy évvel ezelőtti állapotokhoz képest, de konkrétumokat nem mondott.
Gondok Portugáliában és Svájcban
Portugáliában a 2002-es kormányváltás utáni új kabinet és az új összetételű önkormányzatok felülvizsgálták elődeik döntéseit és hetekre leálltak a 2004-es Eb stadionjainak építkezései. Az UEFA jobb híján figyelmeztette a délieket, meglebegtette annak lehetőségét, hogy másnak adja a kontinenstornát, aztán a portugálok elkészültek és az ország kiváló Európa-bajnokságot rendezett. Nem problémamentesek a 2008-as osztrák-svájci előkészületek sem: itt a Zürichbe tervezett új aréna körül akadtak gondok és ez a stadion pénzügyi okokból sem épül, noha szerepelt a nyertes pályázatban. Ezért az UEFA ezúttal is azzal fenyegette meg a nyerteseket, hogy elveszi a tornát.
Végül 2002. december 12-én az osztrák-svájci pályázat lett a befutó, a magyar pályázat mindvégig versenyben volt a rendezésért, és végül csakúgy, mint négy évvel ezelőtt, a második helyen végzett.
Lemondott a svájci projektigazgató
"Gratulálok a szomszédoknak és a svájciaknak, biztos vagyok benne, hogy remek kontinenstornát rendeznek majd. Szeretném megköszönni az előző és a jelenlegi kormány segítségét a kandidálásunkhoz, tanulságos időszakot zártunk most le" - összegzett az újabb sikertelen próbálkozás után Berzi Sándor, a szövetség főtitkára.
Az eset érdekessége, hogy amíg a magyar vezetők emelt fővel viselték a "vereséget", a törökök szerint politikai döntés született, az oroszok előre tudták, hogy az alpesi pályázat fog nyerni. A svájci projektigazgató lemondással ünnepelte a sikert.
Románia helyett Horvátország
A magyar szövetség ezek után sem mondott le a szándékáról, és sorrendben harmadszor is megpróbálja elnyerni a kontinensvetélkedő megrendezését. Sokáig az volt a kérdés, ismét egyedül, vagy valakivel párban pályázunk-e. "Társként" szóba jött Románia, valamint Horvátország is. Még sportminiszterként Gyurcsány Ferenc is tárgyalt Bukarestben, azonban a románok 2004 novemberében visszaléptek és nem sokkal később Zágrábban elvi megállapodás született arról, hogy a magyar és a horvát szövetség közösen pályázik a 2012-es Eb-re.
Idén januárban Ábrahám Attila, a Nemzeti Sporthivatal (NSH) elnöke és Romana Caput-Jogunica horvát tudományügyi, oktatási és sportminiszter-helyettes aláírta a pályázatról szóló szándéknyilatkozatot. Mindkét kabinet támogatja a rendezést, a kormánygarancia a pályázati dokumentáció ismeretében érkezhet.
Tekintse meg a korábbi terveket!
A részletes pályázati dokumentációt július 21-ig kell elküldeni az UEFA-nak. A nemzetközi szövetség végrehajtó bizottsága novemberben választja ki azt a három pályázót, mely a második szakaszban versenyez a 2006. decemberi döntésig.
Az MLSZ első embere a horvátokkal közös pályázattal kapcsolatban is optimista. Bozóky Imre leginkább azért derülátó, mert a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség, a FIFA "rotációs rendszere" miatt - mely szerint mindig más földrész rendezi a világbajnokságot - a vb-k csak tizenkét-tizenhat évente kerülnek Európába, így az Eb-mezőny vendégül látása felértékelődik.
Van első és vannak a többiek
Az európai szövetség éppen ezért nem bánja, ha két ország közösen pályázik, hiszen a rendezés így két országnak is lehetőséget ad a "bemutatkozásra" és infrastrukturálisan is hatalmas lehetőség. Bozóky attól sem tart, hogy a négy évvel ezelőtti pályázathoz hasonlóan ezúttal is csak látványterveket tudnak bemutatni, hiszen Győrben már megkezdődött a stadion átépítése és a tervek szerint hamarosan Debrecenben is elkezdődnek a munkálatok és az UEFA szemlebizottsága 2006-ban látogatja meg a helyszíneket
"Úgy érzem jó eséllyel indulunk, igaz, az olasz és a görög pályázat is elég erősnek ígérkezik" - mondta az MLSZ elnöke. Ugyanakkor elismerte csalódott lenne, ha harmadik alkalommal is "csak" második lenne a magyar pályázat. "Ebben a versenyben van első és vannak a többiek. Ha most sem sikerül, úgy gondolom hosszú évekig lemondhatunk még a pályázat lehetőségéről is".
Az MSZP támogatja a pályázatot
Az előző kormányzat szorgalmazta a nagy sportesemények rendezését - az Orbán-kabinet felvetette a 2012-es olimpiai megrendezésének ötletét is -, míg a jelenlegi koalíció tartózkodóbb ezen a téren. A Magyar Szocialista Párt parlamenti frakciójának sportügyekkel foglalkozó tagja, Török Zsolt úgy véli, azzal, hogy már teljes jogú tagjai vagyunk az Európai Uniónak, jelentősen nőttek az Eb-pályázat esélyei. A politikus szerint a mostani kandidálás legnagyobb előnye, hogy Magyarország már uniós ország, míg a horvátok tagjelöltként hamarosan megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat. Török szerint az Európai Parlament magyar képviselői rengeteget tehetnek hozzá a sikeres kandidáláshoz, túl a hivatalos tárgyalásokon is.
Gyurcsány európai szerepvállalásban gondolkodik
Ezt erősítette meg Gyurcsány Ferenc is, miután találkozott Ivo Sanader horvát miniszterelnökkel. A kormányfő némi fáziskéséssel megjegyezte, Magyarország ezzel lezárta a vizsgálódást abban a kérdésben, hogy Romániával vagy Horvátországgal együtt induljon az Eb-rendezésért. Gyurcsány szerint az esetleges siker nem csak nagy lehetőség és az egyik lehetséges ösztönző erő lenne a hazai labdarúgás rendbehozására, de a kandidálás az ország európai szerepvállalásáról szól, emellett kulturális kapcsolatairól, az idegenforgalom, a gazdaság, a szállodaipar és a vendéglátás fejlesztéséről is.
Deutsch szerint van okunk a bizakodásra
Az előző pályázat idején sportminiszter Deutsch Tamás úgy véli, ezúttal jók az esélyeink. Ezt ő is az EU-tagsággal, illetve a horvátok hasonló törekvéseivel magyarázta. A volt miniszter szerint most mellettünk szól az eddigi két pályázatunk is.
Tíz ország, nyolc jelentkezés
A hét év múlva esedékes kontinenstornára Lengyelország Ukrajnával együtt, Görögország, Olaszország, Románia, Oroszország, Törökország és általános meglepetésre Azerbajdzsán egyedül jelentkezett.
Az első értékelések szerint a görög, az olasz és a magyar-horvát, esetleg az orosz kandidálás érhet célba. Olaszország utoljára 1990-ben rendezett nagy tornát, világbajnokságot. A görögök a 2008-as Eb-re is pályáztak, azóta Athén a várakozásoktól eltérően jó hangulatú olimpiának adott otthont, a futballválogatott pedig hatalmas meglepetésre megnyerte a portugáliai kontinensviadalt. Oroszország és Törökország akár alkalmas is lehet Eb-házigazdának, míg Románia és Azerbajdzsán jelentkezése kakukktojás.
Az első értékelések szerint a görög, az olasz és a magyar-horvát, esetleg az orosz kandidálás érhet célba. Olaszország utoljára 1990-ben rendezett nagy tornát, világbajnokságot. A görögök a 2008-as Eb-re is pályáztak, azóta Athén a várakozásoktól eltérően jó hangulatú olimpiának adott otthont, a futballválogatott pedig hatalmas meglepetésre megnyerte a portugáliai kontinensviadalt. Oroszország és Törökország akár alkalmas is lehet Eb-házigazdának, míg Románia és Azerbajdzsán jelentkezése kakukktojás.
Úgy véli, nincs miért szégyenkeznünk az eddigi két "második hellyel". "Sajnos nálunk, a magánéletben divat pesszimistának lenni, kritizálni, de a magyar labdarúgás helyzetét nézve - beleértve a válogatottat, a klubokat vagy akár a játékosokat - a két eddigi pályázat igenis megbecsülendő. Több érv szólt mellettünk, de sajnos nem jött be eddig. Ennek ellenére úgy gondolom, van okunk a bizakodásra" - vélte Deutsch.
Ha nem hibázunk, az első háromba érhetünk
"Négy éve talán azért tűnhetett könnyebbnek a pályázatunk, mert az akkori jelentkezők között nem volt futballnagyhatalom. Most azonban az olaszok és a görögök is pályáznak. Ennek ellenére azt mondom, nagy esélyünk van a rendezésre" - mondta megkeresésünkre Makray Balázs, aki a 2008-as pályázat marketingigazgatójaként tevékenykedett.
Makray nem akarta a mostani elképzeléseket az előző pályázattal összehasonlítani, hiszen jelenleg még csak a rendezésre vonatkozó szándéknyilatkozatot adta be a magyar szövetség. Azt azonban elmondta, amíg négy éve hétszázegynéhány milliárd forint lett volna az összköltség - ebbe beleértve nyolc új stadion felépítését, új autópályákat és szállodákat - addig most csak négy új stadiont kellene "produkálni".
"Négy éve az összes pályázó versenyben volt a 2002 decemberi döntésig, ezúttal azonban már idén novemberben háromra csökkentik a rendezésre esélyesek számát. Ha nem követünk el valami katasztrofális hibát, minden bizonnyal benne leszünk ebben a háromban" - vélte Makray. Rajtunk kívül az olaszokat és a görög, török, orosz hármas valamelyik tagját várja ide.
Jelenleg egyetlen Eb-re alkalmas stadion
Szándéknyilatkozat tehát már van, a jóakarat adott és már az is kiderült, sikeres pályázat esetén Zágrábban lenne a nyitómeccs, Budapesten a döntő. A horvát fővárosban legalább áll a félkész állapotú Maksimir-stadion, míg a jelentős részben életveszélyes állapotúnak minősített Puskás-stadionba legfeljebb a brazilok elleni kirakatmeccsre engedtek be huszonnyolcezernél több nézőt. A két ország egyetlen kifogástalan állapotú - jelenleg is Eb-helyszínként szóba jöhető - stadionnal rendelkezik, ez a tengerparton álló, fedett nézőterű spliti Poljud. Igaz, a közös pályázat előnye, hogy az előző kandidálással szemben most csak négy Eb-képes stadionnal kell Magyarországnak rendelkeznie.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
